Nem akar véget érni az allergia: a parlagfű után jön a penészgomba és a házipor

11:47 | Bere Mátyás

A szokásosnál tovább elhúzódott az idei parlagfűszezon, miközben az időjárás hűvösebbre és nyirkosabbra fordulásával máris nyakunkon a következő allergiahullám. A lehullott faleveleken elszaporodó penészgombák és a fűtési szezon miatt felkavarodó házipor egyaránt megnehezítik az allergiások mindennapjait. Dr. Kraxner Helgával, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának adjunktusával járta körbe a hírportálunk az őszi tünetek okait és a megelőzés lehetőségeit.

Az utóbbi hetekben sokan tapasztalhatták, hogy bár már az ősz közepén járunk, az allergiás panaszok mégsem akarnak csillapodni. A Semmelweis HELP tünetellenőrző alkalmazás legfrissebb adatai is azt mutatják, hogy az őszi hónapokban – az augusztusi főszezonhoz képest – érezhetően megemelkedett az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, valamint a szemviszketés és szemhéjduzzanat miatti lekérdezések száma.

 

Miért tolódott el a parlagfűszezon?

Dr. Kraxner Helga lapunknak elmondta: a jelenség hátterében döntően klimatikus és időjárási tényezők állnak.

– A csúcspont idén a szokásos augusztus eleje-közepe helyett augusztus végére, szeptember elejére tolódott. A nyári szárazság ugyan visszafogta a növények fejlődését, de a csapadékhiány miatt nem volt mi kimossa a polleneket a levegőből. A legújabb kutatások szerint ráadásul a fokozott légszennyezettség és a mikroműanyagok jelenléte is növelheti az allergének agresszivitását – fejtette ki a szakember.

Bár a parlagfű koncentrációja már alacsonyabb, az allergizáló hatás egészen a tartósabb hideg beálltáig felerősödhet és megmaradhat.

 

Lombgyűjtéskor maszk, az ágyneműnél 60 fokos mosás a megoldás

A hűvösebb, nedvesebb időjárás beköszöntével a szabadtéri allergének közül a lehullott faleveleken megtelepedő penészgombák veszik át a vezető szerepet. Ezek az asztmásoknál akár súlyos nehézlégzést és rosszullétet is kiválthatnak. Nekik a szakember azt tanácsolja, hogy a kerti munkák, különösen a lombgyűjtés és avartakarítás ideje alatt viseljenek védőmaszkot.

A lakásba bevonulva sem lélegezhetünk fel teljesen: elindult a fűtési szezon, ami a házipor-allergia felerősödésével jár.

– A fűtés miatt jobban mozog a levegő a szobában, felkavarva a megült port. Ez a por jelentős részben elhalt emberi hámsejtekből áll, amik a poratkák fő táplálékát jelentik – hangsúlyozta dr. Kraxner Helga. Mivel a poratkák leginkább a matracokban, ágyneműkben tanyáznak, az adjunktus asszony a gyakori portalanítás és porszívózás mellett a rendszeres, legalább 60 fokon történő ágyneműmosást javasolja.

 

Mikor forduljunk orvoshoz?

Sokan bizonytalanok abban, hogy az őszi időszakban jelentkező panaszokat egy egyszerű megfázás vagy elhúzódó allergia okozza-e.

Ha a tünetek nem múlnak, a legfontosabb első lépés a háziorvos felkeresése, aki segít elkülöníteni a fertőzéses eredetű betegségeket az allergiától, és megkezdheti az elsődleges tüneti kezelést. Amennyiben a panaszok elhúzódnak, vagy a gyógyszerek nem hoznak e nyhülést, fül-orr-gégészeti szakvizsgálat javasolt. Ha pedig sípoló légzés, mellkasi feszülés jelentkezik, elengedhetetlen a tüdőgyógyászati kivizsgálás az esetleges asztma kiszűrésére.

További programok »

Friss hírek

Mi segíthet a gyászfeldolgozásban? Hogyan segíthetünk a gyászolónak?

A halál itthon még mindig tabutémának számít, a legtöbben nem tudják, mit kezdjenek vele: hogyan beszéljenek róla, miként forduljanak valakihez, aki veszteséget élt át. Dr. Hegedűs Katalin, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi docense arról beszélt, mi segíthet a gyászfeldolgozásban, és hogyan segíthetünk valakin, aki gyászol.
10:40
FEL