Egy SIEMENS VELARO nagysebességű motorvonat haladt át Békéscsabán. A villamos motorvonat úti célja – Törökország.
Mit érdemes tudni erről a vonatól?
A Siemens Velaro a német ICE 3 nagysebességű villamos motorvonat exportra szánt változata. A motorvonatokat a Siemens Mobility gyártja 2001-től.
A Velaro név a spanyol „nagysebesség” (Velocidad Alta) kifejezésből ered. A megbízói igényekhez továbbfejlesztett ICE 3 típus először Spanyolországba, a Spanyol Államvasutak (RENFE) megrendelésére került leszállításra. Az 1990-es években, több cég (Siemens, DUEWAG, Bombardier, Adtrans, Alstom) közreműködésével is fejlesztett ICE 3 után a Velaro-t a Siemens egyedül fejlesztette ki – a fejlesztés gyakorlatilag teljes egészében az ICE 3 koncepción alapul.
A vonatok a német Erlangenben kerülnek fejlesztésre, és többségük a szintén német Krefeld-Uerdingen-ben megépítésre. A vonatok az üres váz („Leeren Hülle”) elvre épülnek, azaz a forgóváz, a kocsi szerkezete és belső üres tere az eltérő típusok ellenére sem nagyon változik, a belső kialakítást viszont a megbízó igényeihez alakítják. A járművek váz-szerkezete szinte kizárólag alumíniumból (illetve alumínium ötvözetekből) épül fel.
A belső tér átalakításai (pl. nagyobb csomagtér a szabadságolások idejére) szezonálisan is megvalósíthatók. Klasszikus kiépítésében a vonaton 510 férőhely található, ez a szám szükség esetén 1247 férőhelyre növelhető. A vonatokon jellemzően a forgóvázak 50%-a hajtott (a tízrészes Velaro RUS esetén ez csak 40%).
A jármű külső magassága mindenütt azonos, ez csökkenti a hanglökést, amikor a vonat például az alagutakba hajt be. Az optimalizált aerodinamikus forma és az energia-visszatermelő örvényfék-rendszer (Velaro D) a Velaro-t kiemelkedően gazdaságossá teszi, így – az autók fogyasztásával összevetve – 100 kilométerenként minden utasra nagyjából 0,33 liter benzinnyi energiamennyiség jut.
A vonatok irányítástehnikája a Sibas 32 vezénylésen alapul, a fedélzeti kommunikációnál pedig a TCN (Train Communication Network) (WTB / MVB) került bevetésre. A modern pályabiztonsági rendszerekkel együtt tud működni, így alapvetően majdnem mindegyik típusa “ismeri” az ETCS (level 0 -1)-t, de a bevetési területtől függően konfigurálható az ATO/ATP működése (Németországban pl. a PZB / LZB, Kínában az ETCS kompatibilis CTCS). Ez az együttműködés a vonatokat egy “robotpilóta”-szerű működésre teszi képessé, azaz a pályabiztonsági rendszerrel együttműködve a vonat képes az automatikus sebesség optimalizációra.
Egy 2010-es összesítés szerint a Velaro a világ legeredményesebb nagysebességű vonata, 209 db – 4,4 milliárd euró értékben – eladott példánnyal.
A típus (szériavonat) sebesség-csúcsa pillanatnyilag 487,3 km/h, melyet egy 2011 januárban állított fel egy Velaro CN (CRH380BL) vonat a Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonalon. (Forrás: Wikipédia)
Mit keres ez a vonat Magyarországon?
Törökország nemzeti vasútja, a TCDD 2013 júliusában vásárolta meg a Siemens nagysebességű Velaro motorvonat-sorozatának németországi, D verziójára épülő bemutató-szerelvényét, valamint további hat szerelvényre adott le rendelést. A vasúttársaság 2014 májusában tíz tízkocsis motorvonat beszerzésére írt ki tendert az Ankara, Konya, Eskisehir és Isztambul közötti nagysebességű szolgáltatás bővítéséhez.
A törökországi igényekhez alakított Velaro TR-szerelvények a Velarók legújabb verzióját képviselik. A motorvonatok 25 kilovolt 50 hertzes váltóáramot használnak, nyolcezer kilowatt névleges teljesítményük háromszáz kilométer per órás üzemi sebesség elérését teszi lehetővé. A németországi D-verzióhoz képest nagyobb befogadóképességgel rendelkeznek a török szerelvények: a DB 407-es sorozatú motorvonataiban 460 utas foglalhat helyet, míg a TCDD Velaróiban 516. (Forrás: iho.hu)
Tehát a motorvonatokat szerelvényenként szállítják Törökországba, ezért Magyarországon keresztül, vontatva jutnak el a célországba.
A motorvonatot tehervonatba sorozva, a DB Schenker mozdonya vontatta le Hegyeshalomtól Romániába. Békéscsabán vasárnap délelőtt haladt át a szerelvény. Képeink ekkor készültek.
Forrás:A Viharsarok Vasútja
