– Tavaly többen is beszéltük, hogy Apa tiszteletére rendezzünk egy emlékkoncertet – meséli a rendezvény előtt Berki Benjámin.
Persze a puszta ötletelgetésből nehéz konkrétumot kreálni, ezért Csabi gyermeke néhány hónapja az asztalra csapott és a kezébe vette a dolgok mikéntjeit.
A fullos esten 15 produkció, bő félszáz muzsikusa állt két(!) színpadra. Ugyanis a Csabagyöngye életében először működött kültéren két színtér. (Ugye az egyik világot jelentő a szokásos, a parti, míg a másik pedig a rendezői balon, a kisebb méretű csónakház teteje volt.) Így remekül pörgött a program.
Az előadókat Benjamin kötötte össze az édesapja és az aktuális fellépőhöz kapcsolódó egy-egy anekdotával. És hát a műsorok… Vajon hány énje volt Berki Csabának? Mármint miképp tudta ezt a rengeteg stílust befogadni, átölelni, átadni?
Leginkább mosolyogva, hiszen mindegyikben otthon volt.
Galéria
Íme, a fellépők – a teljesség igényével: a Slowride; Szilágy Attila; a Mediterrán zenekar; Levike Partizenész; a Turcsányi-Felföldi duó; Balogh Sándor; Soós Emőke; a Puskás Band; Bíró Rozi és Petri Lackás; a No Problem; Biró Ferenc; Biró Marianna, Biró Attila és Csiaki Mihály; a Borneo; a Some Blues; a Hetvenszer Hétszer Bocsánat; a Mandala és (újfent) Bíró Rozi. Egyedül Balázs Pált hiányoltam a csapatból.
***
Az én anekdotám: Úgy nyolc éve láttam először Benjámint a Lencsési Közösségi Háznál, épp egy zenekar énekese volt. Két nóta között a levegőben pörgette a mikrofont… majd lazán közölte a közönséggel, „Most nyomunk egy kis Black Sabbathot!”. Akkor egyből arra gondoltam, ez a srác olyan szemtelen, mint amilyen Kőváry Peti volt 15 éves korában. Később megtudtam, Benjamin és Kőváry Peti fia, Dani jó barátok.
