Motiváció a fizetésen túl – Hogyan tartható meg a munkavállalók lelkesedése?

2019. április 12. 08:47 | behir

A képzett, tehetséges munkaerőt nemcsak megszerezni kell, hanem meg is kell tartani. Ehhez azonban a szakemberek szerint nemcsak a béremelés a fontos szempont, sokkal inkább azon kell dolgozni, hogy egy csapat elégedett legyen, jól tudjon együttműködni, és jól dolgozzon.

 
Magyarországon ma négy és fél millióan dolgoznak. Ez 3,6 százalékos munkanélküliséget jelent a tavaly december és idén január közötti időszakban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Mindehhez bruttó 343 500 forintos átlagkereset társul. Azonban egyre jelentősebb bizonyos területeken a szakemberhiány.

Korunk gazdaságpolitikájában nagy szerepe van a humánerőforrás-gazdálkodásnak.

A kecsegtető fizetés ugyanis ma már önmagában nem elég, sokkal inkább azon kell dolgozni, hogy a csapat elégedett legyen, jól működjön, és jól dolgozzon, illetve érdekelt legyen abban, hogy a várt eredmény megszülessen – jelentette ki Csatlós Csilla executive coach az M1 Forint, fillér című műsorában.

 

Jelentős a fluktuáció

 

Napjainkban a HR-esek legnagyobb kihívása, hogy meg tudják őrizni a munkavállalók lelkesedését, és magukat a munkavállalókat is. A fiatalok esetében például jelentős a fluktuáció, vagyis az elvándorlás. Ma már természetes folyamat, ha egy huszonéves fiatal két–három év után munkahelyet vált – mondta el Gábor Fanni, a Hrpwr.hu főszerkesztője.

Ezt a tényt most már a HR-esek is elfogadták, akik már nem arra törekednek, hogy minden erejükkel az adott cégnél tartsák a munkavállalót, hanem azon dolgoznak, hogy a munkahelyen eltöltött idő minél hosszabb legyen. Erre keresik folyamatosan a megoldásokat – jegyezte meg.

 

Csökkenő motiváció

 

Kiemelkedő témája volt egy HR-konferencián a munkavállalók csökkenő motivációja, a kiégés, azaz a burnout. Ez a jelenség sokkal nagyobb eséllyel érint egy vezető beosztásban dolgozó személyt, de egy huszonéves fiatalnál is előfordulhat – fogalmazott Horváth Ágnes mindfulness oktató. Szerinte az emberek első reakciója sok esetben a felmondás, amely elég erőteljesen érinti egy cég büdzséjét.

Hozzátette, a kiégés egyik legfőbb tünete a produktivitás alacsony szintje, illetve a megbetegedés, amelynek számokban mérhető következménye van, és sok mindenkit érint. A kiégés másik okának pedig a sok esetben megígért, de meg nem kapott más pozíciók hiányát nevezte meg.

Sződy Judit pszichológus az azonos munkaterhelés alatt dolgozó embereket vizsgálta. Arra a megállapításra jutott, hogy a proszociális viselkedés, vagyis az önzetlen segítség, a közösség támogatása is segíthet megőrizni a munka iránti motivációt.

Szerinte ha kifejezzük pozitív érzelmeinket, és segítjük a másikat, az nemcsak kivesz belőlünk, de nagyon sokat is kapunk általa. Gyakorlatilag feltöltődünk, amellyel akár a szenvedély is megtartható a munkánkban – fűzte hozzá.

A humánerőforrás-gazdálkodás is csak a technológia fejlődésével tud lépést tartani – hangsúlyozta Barathi Tamás, a Blue Colibri alapítója. Egy olyan mobiltelefonos applikációt hoztak létre, amely javítja a cégen belüli kommunikációt. Elmondása szerint ugyanis vannak olyan nagyvállalatok, ahol a dolgozók több mint 80 százaléka nem rendelkezik számítógéppel vagy céges e-mail-címmel, ezért nem tudják őket megszólítani a hagyományos vállalati módszerekkel. Így az általuk már jól ismert mobiltelefonnal vonják be őket a projekt középpontjába, és azon keresztül a kommunikációba, hogy elérjék az elköteleződést a feladat iránt.

 

Jó alappal szolgálnak a közösségi oldalak

 

A közösségi oldalak is jó alappal szolgálnak egy HR-esnek arra, hogy például egy felvételi beszélgetés előtt képet kapjanak a munkavállalóról. A szakértők szerint ez a kép a személyes találkozáskor megerősödik. Az általunk megosztott bejegyzések, posztok, kommentek és lájkok ugyanis sokat elárulnak személyiségünkről, világnézetünkről és politikai beállítottságunkról. Ezen túlmenően a Cambridge-i Egyetem kidolgozott egy olyan algoritmust is, amely többletinformációval szolgálhat a HR-szakértőknek.

A Magyar Nemzeti Bank februárban bejelentett versenyképességi programjában arról írt, hogy jelentős munkaerő-tartalék van még a közfoglalkoztatottak, a regisztrált munkanélküliek, az inaktív hátrányos csoportok és a külföldön élő magyarok körében.

Forrás: M1

 

 

További programok »

FEL