– A vármegyei önkormányzatok működése eltér a települési önkormányzatokétól. Milyen főbb pontokban?
– Nekünk lakossági ügyfeleink nem igazán vannak, javarészt településfejlesztési feladatokat végzünk. A települési önkormányzatoknak jutó pályázatokban, források elérésében nyújtunk támogatást, tervezési feladatokat látunk el és koordináljuk a folyamatokat.
– Jelenleg is folyamatban vannak TOP Plusz pályázatok, ezekkel volt dolguk 2025-ben?
– Az azt megelőző TOP-os időszakból is vannak még projektek, amelyek a záró szakaszhoz érkeztek – megjegyzem, 58 milliárd forintról indult ez a keret, amelyet menet közben sikerült 78 milliárdra turbózni, így több fejlesztés valósulhatott meg a településeken. A TOP Plusz pályázatban 95 milliárd forintról indult a keretösszegünk, a pályázati ciklus még tart, több felhívás van, amelyre a települések tudnak pályázni. Ez egy nagyon lehetőség Békés megyének. A forrás felhasználása jelenleg úgy 80 százaléknál jár. A nyertes pályázatok megvalósítása zajlik. Ez kicsit hosszabb folyamat, mert a települési önkormányzatoknak nem kell végleges tervekkel rendelkezniük ahhoz, hogy pályázzanak, azt menet közben készítik el. A települések olyan célokat, fejlesztéseket tűztek ki, amelyek az ott élők igényeit, a szolgáltatások fejlesztését szolgálják.
– Mondana konkrét példákat?
– A helyben élőket több szinten érintik a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó beruházások: a bölcsődék, szociális intézmények, orvosi rendelők felújítása, építése, de ugyanígy sok forrást allokáltunk a közoktatás fejlesztésére is, amelynek részeként több iskola megújulhatott. A Gyulai és a Békéscsabai járás települései külön keretből gazdálkodnak, az ő pályázataik időben kicsit később tudtak elindulni, de ezek is szépen haladnak. Nagyon sok kerékpárút építése zajlik a megyében, valamint a négyes és ötös számjegyű, illetve a belterületi utak fejlesztéséről sem feledkezünk meg.
– Hogyan súlyozzák a fejlesztéseket az egyes települések között?
– A pályázati felhívásokban szerepel a pontozási szempontrendszer, de már a tervezés során is kell bizonyos forrásokat allokálni a fejlesztési területekre. Az igényfelmérés alapján tudjuk, hogy kinél, hol szorít a cipő, kinek, milyen fejlesztésre van szüksége. Ezek bekerülnek a fejlesztési tervbe, majd ez alapján születnek meg a pályázati felhívások. Meg kell említeni, hogy minden járás külön gazdálkodik, járáson belül pedig a települések jellemzően egyeztetnek egymással.
– 2025-ben a szabadkígyósi kastély ügye nagy érdeklődést váltott ki. Év elején még úgy volt, hogy talán a hódmezővásárhelyi önkormányzat üzemelteti majd, év közben azonban Békés vármegye is pályázott rá. Miért jött évközben ez az ötlet?
– A kastélytörvény 2024 nyarán jelent meg, az első pályázati forduló pedig pont arra az időszakra esett, amikor az önkormányzatoknál a választások utáni átadás-átvétel zajlott, így sok minden történt egyszerre. Közben senki nem gondolta azt, hogy egy megyén kívüli település bejelentkezik a szabadkígyósi kastélyra. Látva a nyilatkozatokat, ez nem is feltétlenül szakmai alapon történt. Méltatlan lett volna egy ilyen építészeti és kulturális érték szétcincálása a politikai vitában. Ezért amikor az első körös pályázatot eredménytelennek nyilvánították, második körben már a Békés Vármegyei Önkormányzat is jelentkezett. Dr. Takács Árpád folyamatosan kiállt az ügy mellett, részben az ő közbenjárására sikerült benyújtani a pályázatot, és decemberben meg is érkezett a döntés, miszerint nincs akadálya annak, hogy birtokba vegyük a létesítményt. Nyilván ez egy hosszabb folyamat kell, leltárt kell készíteni mindenről, a korábban megnyert pályázatnak még tart a fenntartási időszaka. Szeretnénk, ha a teljes kastély meg tudna újulni, azok a részek is, amelyekre eddig nem volt forrás. Terveink között szerepel ott új szolgáltatások elindítása is, hiszen még sok lehetőséget rejt magában a kastély.
– A gyakorlatban hogy néz ki, hogy az önkormányzat működteti a kastélyt?
– Tárgyalások vannak folyamatban, hiszen a megyei önkormányzaton kívül érdeklődött még Békéscsaba önkormányzata, és nyilván Szabadkígyós önkormányzatát is érdekli a létesítmény további sorsa. A tervek szerint egy önálló gazdasági társaságban szeretnénk a működtetést megvalósítani.
– A megyei önkormányzat közgyűlésén rendszeresen hangzanak el beszámolók. Ezek ismeretében hogyan alakult a közbiztonság 2025-ben?
– Országosan is jól állunk, akár a vagyon elleni, akár az élet elleni bűncselekmények és azok felderítése tekintetében. Az elmúlt években egyébként, kisebb hullámzásokkal folyamatosan javuló tendencia volt a jellemző. A közlekedési balesetek okoznak talán a legtöbb gondot. Az autósok zokon veszik, ha a rendőrök ellenőrzik őket, pedig a statisztikai adatok alapján, a bekövetkezett balesetek ismeretében határozzák meg a prioritásokat, tehát azt, hogy mire kell nagyobb hangsúlyt fektetni.
– Miről szólhat 2026 Békés vármegyében?
– A projektek tervezése és kivitelezése is hangsúlyos lesz 2026-ban. Tervezés nélkül nincs pályázat – és a mostani tervekből körülbelül 2-3 év alatt lehet kivitelezés. Az M44-es gyorsforgalmi út utolsó csomópontjának átadása is ebben az évben várható, azzal lesz teljes az M5-ös autóúthoz való csatlakozás. Zajlik az M47-es tervezése Békéscsaba és Berettyóújfalu között, a vasút pedig kétvágányú már Lőkösházától Budapestig. A megközelíthetőség javulása gazdasági szempontból is nagyon fontos lesz Békés megyének.
