Az eseményt követően Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár tartott tájékoztatót, aki az MTI szerint hangsúlyozta, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) 2021 és 2027 között mintegy 2000 milliárd forint európai uniós és hazai társfinanszírozás felhasználásával segíti a magyar települések, járások, vármegyék és a főváros fejlesztéseit. Kiemelte, a TOP Plusz a 2021-2027-es uniós programozási időszak második legnagyobb keretösszegű programja.
Mayer Gábor kifejtette: a mintegy 2000 milliárd forintból a vármegyei kereteket a lakosság száma és a gazdasági fejlettség alapján súlyozottan állapították meg, így biztosították, hogy a keretből a legkevésbé fejlett vármegyék kapják a legtöbb forrást ebben az időszakban. Ismertetése szerint a TOP Plusz források legalább 65 százalékát a négy legkevésbé fejlett régió vármegyéi kapták, a források további 10 százaléka a 36 leghátrányosabb járásba érkezik. A vármegyéknek lehetőségük volt 42 város kiválasztására, amelyek saját fejlesztési programot valósítanak meg önálló forráskeretükből, emellett a fővárosnak is saját forráskerete van.
Mayer Gábor hangsúlyozta, a monitoring bizottság elnökeként célja, hogy a TOP Plusz program 2021-2027 között valós támogatást, segítséget nyújtson a leszakadó térségek felzárkóztatásához. Szeretnék elérni, hogy a Magyarországon élő valamennyi állampolgár egyenlő eséllyel hozzáférhessen a fenntartható jövő feltételeihez, függetlenül attól, hol él.
Zalai Mihály az ülést követően elmondta, hogy Békés a vármegyék közt az egyik legtöbb forrással rendelkezik, a TOP Plusz programban zajló fejlesztésekre közel 95 milliárd forint jut. Hozzátette, hogy nemrégiben soron kívüli ülésen, egyhangúlag fogadta el Békés Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése a vármegye Integrált Területi Programjának (ITP) módosítását, így az eddig meg nem hirdetett TOP Plusz források felhasználásának sincs akadálya. Zalai Mihály kiemelte, a program a vármegyén belül a Mezőkovácsházi- és a Sarkadi járás fejlődését, felzárkóztatását kezeli kiemelten, ahová a vármegye önkormányzatának saját döntése alapján a források közel 16 százaléka érkezik a minimálisan elvárt 10 százalék helyett. Saját fejlesztési programot megvalósító várostérségként pedig a Békéscsabai és Gyulai várostérségek kerültek kiválasztásra.
Forrás: Békés Vármegye Önkormányzata
