Összesen több mint négymilliárd forint áfatartalmú fiktív számlát állított ki az a bűnszervezet, melynek tagjaival és a számlákat felhasználó társaságok képviselőivel szemben vádemelést javasolnak a NAV pénzügyi nyomozói. Az ügyben hatvannégy gyanúsított szerepel.
A nyomozás adatai szerint a számlagyár a megrendelők igényeinek megfelelően cukorról, növényi olajról, kávéról, édesítőszerről, leveskockáról, de még napszemüvegről, nyakláncról, hegesztőhuzalról és fékbetétről is állított ki hamis számlákat. Volt olyan cég, aki az Olaszországból beszerzett szóját igazolta a számlagyártól beszerzett valótlan tartalmú magyar számlákkal.
A nyomozás egyik szála vezetett olyan bizonyítékokhoz, amelyek arra utalnak, hogy a gyanúsítottak egyik köre szlovák társaságok nevében, Nyugat-Európából zöldséget és gyümölcsöt szerzett be, de azokat már magyar cégek nevében szállította be a Budapesti Nagybani Piacon értékesítő vállalkozásoknak. A beszállítóként feltüntetett két magyar cég adóbevallásában fiktív magyar számlák szerepeltek.
A hamis számlákat jellemzően magyar, cseh és szlovák társaságok nevében állították ki. A számlázáshoz használt cégek élén nemcsak magyar, hanem ukrán, szerb és román ügyvezetők is megfordultak.
A számlagyárhoz köthető hamis iratokat felhasználó gazdasági társaságok összesen több mint négymilliárd forinttal csökkentették az adóbevallásukban szereplő áfát.
Egyszerre több mint 240 pénzügyi nyomozó, pénzügyőr és informatikus dolgozott azon, hogy az ország több mint hetven pontján lefoglalják a bizonyítékokat. Az okozott kár megtérülését mintegy hárommilliárd forint értékű vagyontárgy biztosítja.
A pénzügyi nyomozók költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, illetve közokirat-hamisítás bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt javasolnak vádemelést. A költségvetési csalást különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövető gyanúsítottakkal szemben akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható.
