Egy párkapcsolatban más határozza meg a boldogságot, mint hogy milyen tulajdonságaik vannak a partnereknek – vonták le a következtetést kanadai kutatók egy nagyszabású vizsgálatból, amelyhez a mesterséges intelligenciát is segítségül hívtak. Több mint 11 ezer pártól gyűjtöttek össze adatokat a gépi elemzés számára, és kiderült, hogy a kapcsolatspecifikus jellemzőknek lényegesen nagyobb hatásuk van egy kapcsolat minőségére, mint az egyéni tulajdonságoknak.
Kapcsolattudomány (a pszichológiát, a szociológiát, a közgazdaságtant, a családtudományt és a kommunikációt átfogó interdiszciplináris terület) már évtizedek óta létezik, és tulajdonképpen a kezdetektől fogva vita tárgya, hogy mi teszi (és mi nem teszi) boldoggá a partnereket. A nehézséget az jelenti, hogy rengeteg adatot kell többféle szempontból feldolgozni. Szerencsére segíthet a mesterséges intelligencia.
A kanadai Western Egyetem szakemberei a Random Forests nevű gépi tanulási módszerrel dolgozták fel a pároktól érkezett adatokat. Kiderült, melyek azok a kapcsolatspecifikus jellemzők, amelyek a legmegbízhatóbban jelzik a kapcsolat minőségét. Ezek: az érzékelt partneri elkötelezettség („A partnerem azt akarja, hogy a kapcsolatunk örökké tartson"); az elismerés („Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen társam van”); a szexuális elégedettség; az érzékelt partneri elégedettség („A kapcsolatunk boldoggá teszi a partneremet"); és persze a konfliktusok („Milyen gyakran harcol a partnerével?").
Ezzel szemben a személyiségi vonások csak mintegy 20 százalékban befolyásolják a kapcsolatot. Persze azért az egyéni jellemzőkben is vannak olyanok, amelyeknek erősebb befolyásoló hatásuk van, például az élettel való elégedettség; a negatív hatások (pl. szorongás vagy ingerlékenység); a depresszió; az „elkerülő kötődés” ( „Nem szeretnék túl közel kerülni a partneremhez”); és a „szorongó ragaszkodás” („Sokat aggódok a másokkal való kapcsolataim miatt).
A negatív hatások, a depresszió vagy a bizonytalan kötődés egyértelmű kockázat egy kapcsolatban, azonban – írják a kutatók a tanulmányukban – ha valakinek sikerül olyan kapcsolatot létesítenie, amelyet a megbecsülés, a szexuális elégedettség és a konfliktus hiánya jellemez, emellett úgy látja, hogy partnere elkötelezett irányába, akkor kevés jelentősége van ezeknek az egyedi kockázati tényezőknek.
Forrás: HVG