Az épületek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében újultak meg, mely a "Kulturális, ökoturisztikai- és örökségi helyszínek fejlesztése Szabadkígyóson" címen lett bejegyezve.
A régi postahivatal épületében postamúzeum nyílt, ahol meg lehet ismerni a múlt századi posta működését. Ezzel a megnyitóval az idén 156 éves Magyar Postát is ünnepelték. Az átadó másik helyszíne a régi Majorban levő intézői lak épületben volt, ahol a pazarul berendezett szobabelsők a Wenckheim-család történetét mesélik el a kezdetektől napjainkig.
A harmadik helyszín pedig az ugyancsak a Wenckheim-család által építtetett Svájceráj épülete volt. Az épület eredetileg dohányszárításra készült, majd később istálló lett belőle a svájci tehenek számára, innen ered a helyi elnevezés. A Svájceráj közepén egy kávéházat alakítottak ki, a jobb felén levő részben kapott helyet a kocsimúzeum, a bal oldali térben pedig a település természeti értékeit bemutató kiállításrész, gyermekfoglalkoztatóval együtt.
Szabadkígyós természeti értékeinek bemutatása a Munkácsy Mihály Múzeum közreműködésével valósult meg. A „Pusztakiállítás” ötletgazdája Boldog Gusztáv természetvédelmi szakember volt, aki megkeresett bennünket, és átbeszélve a lehetőségeket kialakítottuk azt a növény és állatvilágot ismertető tárlatot, amely a térség természeti kincseibe enged bepillantást. A helyi állatvilág képviselői közül nemcsak a mindenki által jól ismert nagytestű emlősökre hívjuk fel a figyelmet, mint például az őz, a borz, vagy a róka, hanem helyet kaptak a kiállításban olyan ritka madárfajok preparátumai is, amelyek megtalálhatóak a település határában. A mikrovilágot képviselő rovar és puhatestű állatok ismertetése sem maradhatott el, ezért felújítva az egykori vízipókról és barátairól szóló kiállításunkat, bemutatjuk a térség vizes élőhelyein tanyázó apróságokat is. Egy nagyon fontos része a kiállításnak a Réthy Zsigmond emléksarok, melynek köszönhetően arra az elkötelezett környezetvédőre és természettudós muzeológusra emlékezhetünk, akinek tevékeny része volt abban, hogy ezt a területet először tájvédelmi körzetté nyilvánítsák, majd később a Körös-Maros Nemzeti Park egyik fontos védett területe lett.
Váncsa Klára, természettudományos muzeológus
