A Magyarországon még csupán egy szűk szakmai kör által ismert Milan Lukáč 1962. szeptember 29-én született Bajmócon (Bojnice, Szlovákia). 1981 és 1987 között a pozsonyi Szépművészeti Akadémián a kor népszerű köztéri szobrásza, Ján Kulich és kitűnő érmésze, Ladislav Snopek keze alatt dolgozott. Tanulmányait 1985 és 1986 között a párizsi Szépművészeti Egyetemen, az École nationale supérieure des Beaux-Arts-ban folytatta, ahol mestere a francia Képzőművészeti Akadémia későbbi elnöke, Jean Cardot volt. Részt vett a Cité Internationale des Arts szakmai munkájában is Párizsban. Ezután Madridban majd Bécsben dolgozott, valamint számos szimpóziumon és workshopon vett részt hazájában és külföldön egyaránt.
Nagyszámú egyéni tárlatot rendezett Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában, de bemutatkozott Németországban, Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Olaszországban, Spanyolországban, majd Európán kívül, Mexikóban és Kanadában is. Közönsége sok csoportos kiállítás résztvevőjeként is találkozhatott vele. 1985-ben és 1990-ben neki ítélték a párizsi Académie des Beaux-Arts fiatal szobrászok minősítésére alapított díját, 1988-ban pedig kiérdemelte a modern szlovák tipográfia atyja, Martin Benka nevét viselő díjat. 1995-ben elnyerte a pozsonyi Holokauszt Emlékmű pályázatának első díját, 1998-ban pedig az iglói (Spišská Nová ves) Milan Rastislav Štefánik Emlékmű pályázatának díját. Az elismert köztéri szobrász művei világszerte köz- és magángyűjtemények anyagát gazdagítják.
A ma is Pozsonyban élő Milan Lukáč a Munkácsy Mihály Múzeum – 2019. szeptember 26. és 2020. január 5. között látható – kiállításán szobormunkái mellett rajzait és nagyméretű festményeit is bemutatja.
Gyarmati Gabriella művészettörténész, a kiállítás kurátora
