1944-ben megszökött a munkaszolgálatos táborból. 1945-ben visszatért Budapestre, belépett a Kommunista Pártba. 1953 után Nagy Imre reformpolitikájának híve lett. 1955 májusában követelte a Rajk László elleni koholt perek felülvizsgálatát, ezért kizárták a pártból és állásából is elbocsátották. 1956-ban már Nagy Imre körének egyik legradikálisabb tagja volt.
1956. október 23-án örömmel vette a fegyveres felkelést. A forradalom napjaiban Kende Péterrel és Lőcsei Pállal napilapot alapított Magyar Szabadság címmel. A lap első száma október 30-án jelent meg, helyzetjelentéseket, illetve reményeket keltő cikkeket tartalmazott.
A szovjet csapatok bevonulása 1956. november 4-vel, a forradalommal együtt eltörölte a sajtószabadságot. Gimes Miklós a Kádár-kormányt nem ismerte el, sőt szervezkedett is ellene, Október Huszonharmadika címmel illegális újságot adott ki.
1956. december 5-én a szovjetek letartóztatták. A Nagy Imre-perben 1958. június 15-én Vida Ferenc bírói tanácsa szervezkedés vádjával halálra ítélte.
Gimes Miklósnak ezek voltak az utolsó szavai: „Szándékaim tiszták voltak. Bűnös voltam abban, hogy a sztálini időszakban kételyeim ellenére együtt üvöltöttem a farkasokkal. Ha október alatti és utáni tevékenységemben ártottam valakinek, nem szándékkal tettem.”
1958. június 16-án került sor az ítéletek végrehajtására. Nagy Imre miniszterelnököt Maléter Pál honvédelmi miniszterrel és Gimes Miklós újságíróval együtt végezték ki. Azért, hogy nyughelyükről senki ne szerezzen tudomást, a börtön sétálóudvarán temették el őket. A sírokon számok szerepeltek, azonosításuk csak a börtön titkos nyilvántartása alapján volt lehetséges. 1961-ben a legnagyobb titokban kerültek át a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájába.
31 évvel haláluk után elérkezett az idő, amikor családjaik megadhatták a végtisztességet hozzátartozóiknak. 1989. június 16-án újratemették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és Losonczy Gézát, az 1956-os forradalom mártírjait.
Forrainé Kovács Márta történész
A 301-es parcella (Fortepan, Hodosán Róza)
