Próbáltak már evőpálcikával enni? Ugye milyen nehezen mennek az első próbálkozások? A partimadarak ezt játszi könnyedséggel megoldják, sőt, még nehezített terepen is brillíroznak, hiszen sokuknak lefelé vagy akár felfelé hajló hosszú csőrrel kell elcsípni a betevő falatot. Most közülük választhatjuk ki az év madarát.
Az "Év madara program"
Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" programját, azzal a céllal, hogy a természetvédelmi problémákkal érintett fajokat vagy madárcsoportokat bemutassák.
Mint azt az egyesület megfogalmazta, tisztában vannak azzal, hogy minden véges számú lehetőséget tartalmazó választás egyben korlátozó is. Tudják, hogy az év madarának ajánlott fajoknál valószínűleg mindenki tudna "jobbat", a szívének kedvesebbet jelölni. Az MME részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg.
Meddig lehet szavazni?
Július 23-án, 12 óráig várják a szavazatokat interneten. A szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2019 év madara címet.
A szavazófelület a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán található.
A "szurka-piszka madarak" közül a jelöltek a következők: gólyatöcs, gulipán, nagy póling.
Gólyatöcs
Gólyára emlékeztető, fekete-fehér színezetű, hosszú lábú, egyenes csőrű partimadár. Főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Öt alfaja a világ szinte minden kontinensén megtalálható.
Gólyatöcs vagy szép, régies népi nevén széki gólya (fotó: Orbán Zoltán)
Kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ, hazánkban sokszor a gulipán társaságában. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül, a növényzeti borítottság 50% körül alakuljon, magassága körülbelül 30 cm legyen.
Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 között alakul. Fészke kis talajmélyedés, amibe növényi törmelékeket hord. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a kotlási idő 25-26 nap. A fiókák fészekhagyók, felszáradás után elvezeti őket a tojó a fészektől, egy hónapos korukban már képesek repülni, de szüleikkel még ezután is összetartanak.
Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról.
Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti.
Vonuló madár. Tavasszal, március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Gulipán
Felfelé hajló csőrével kitűnik a partimadarak sorából. Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális sós tavak mentén költ. Telepesen, rendszerint a vízhez közel, alacsony növényborítottságú területen, szigetszerű kiemelkedéseken, a talajon fészkel.
Gulipánok (fotó: Orbán Zoltán)
Kisszámú, de rendszeres fészkelő hazánkban. Tradicionális költőhelyei a Kiskunsági szikes tavak, de az Alföld más területein és a Dunántúlon is fészkel. Hazai állománya a csapadékviszonyok függvényében ingadozik, 100-850 párra tehető.
Fészke legtöbbször egy egyszerű talajmélyedés. Fészekalja általában 4 tojásból áll, melyből a fiókák 22-24 nap múlva kelnek ki. A fiókák fészekhagyók, a szülők vezetik és védelmezik őket, míg el nem érik röpképességüket 35-42 napos korukban.
Csőre speciális táplálkozásmódjához idomult – a víz színén oldalirányú kaszáló mozdulatokat végez, eközben apró rovarokat, rákokat szűr ki a sekély vízből.
A szikesek rekonstrukciója, megfelelő kezelése hosszú távon biztosíthatja a hazai állomány fennmaradását. Mivel halastavakon, ülepítőkön is megjelenik, költésükre tekintettel fokozott figyelemmel kell lenni ezek vízszintjének szabályozásakor.
Vonuló madár. Tavasszal márciusban érkezik vissza, a telet a mediterrán térségben és Afrikában töltik. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.
Nagy póling
A legnagyobb termetű hazai partimadár, feltűnően hosszú, lefelé hajló csőrrel. Jellegzetes „pó-li, pó-li” hangját sokszor hallatja, innen ered népi neve - a szélkiáltó. Eurázsia mérsékelt és hideg övi tőzeglápjain és turjánosain fészkel.
Nagy póling (fotó: Szilágyi Attila)
Magyarország vizenyős rétjein, turjánvidékein és lápjain szórványosan és csak kis számban költ. Hazai fészkelő állománya csak 20-60 párra tehető.
Fészkét a vizenyős élőhely szárazabb foltjain, főleg száraz fűből építi. Legtöbbször 4 tojást rak, melyeken a két szülő felváltva kotlik 29-30 napig. A fészekhagyó fiókák felszáradásuk után követik szüleiket, 5-6 hetes korukban már röpképesek.
Hosszú és hajlott csőrével képes mélyen az iszapba és a laza talajba nyúlva férgeket és egyéb apró gerinctelen zsákmányállatokat keresgélni. Száraz táplálkozóterületeken ugyan ez a csőr precíziós rovarcsipeszként segíti a táplálkozásban.
Hazai állományának védelme csak jellegzetes költőhelyeinek, a turjánosoknak megőrzésével biztosítható, és ugyanez mondható el Európai populációjáról is, ami csökkenést mutat.
Vonuló madár. Jelentős, a hazai fészkelő állományt messze meghaladó számban vonul át az Alföldön február és április, valamint augusztus és november között. A telet Európa déli területein, Afrikában és Ázsia déli részén tölti. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
-400x225.jpg)
