Meghatározó személyiség volt Szarvason Tessedik Sámuel, aki ellenezte a „cifrálkodást”, mivel volt olyan viselet, amely a család összes vagyonát felemésztette. Szorgalmazta a minél egyszerűbb és visszafogottabb ruhadarabok, illetve a sötétebb színek viselését. A fekete menyasszonyi ruhával kapcsolatosan tévhitek alakultak ki, egyes források úgy magyarázzák, hogy a fekete színű ruhával a lányságát gyászolta a menyasszony. A valóságban anyagi okok miatt nem varrattak külön menyasszonyi ruhát, hanem a legszebb, legdíszesebb ruháikban mentek férjhez, hiszen ebben jártak a templomba is. A kiskőrösi viselet sokkal gazdagabb színvilágú, díszítettségű, ami különlegessé teszi, hogy farpárnát viseltek, hogy a szoknya hátulja magasabban, szebben álljon.
Forrás: Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom
A kiállítás megnyitója a Lipuocska Hagyományörző Citera Baráti Társaság citerával kísért szlovák énekével kezdődött. Mihály Zoltánné beköszönésében elmondta a kiállítás létrejöttének folyamatát.
– A viselet mindig is több volt egyszerű öltözetnél, a közösség összetartozásának jelképe, a mindennapok és az ünnepek méltó kísérője. Szarvas és Kiskőrös öröksége most egymás mellé kerül, hogy megmutassa, hogy mennyi kincs rejlik a színekben, mintákban és a gondosan szőtt szálakban. A kiállítással közösen idézzük fel őseink világát, és fedezzük fel benne mindazt, ami ma is erőt és méltóságot ad – tette hozzá Mihály Zoltánné.
Szarka József mb. igazgató köszöntötte a vendégeket a Tessedik Sámuel Múzeum nevében. Hodálik Pál, Szarvas város polgármestere a város nevében köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy milyen jelentős ez a kiállítása a múzeum és a város életében, hiszen a szlovák lakosság ma is igyekszik megőrizni a kultúráját.
Dr. Király Katalin etnológus, a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete Legátum Kulturális Örökség osztályvezetője, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökhelyettese nyitotta meg a kiállítást. Beszélt a szarvasi viselet jellemzőiről, az egyes korosztály ruhadarabjainak díszítettségéről.
– A szarvasi szűrhímzés mintái olyan értéket képviselnek, amelyek bekerültek a Békés Megyei Értéktárba. Ezek a ruhadarabok sokszor egy vagyonnal értek fel, s ezek tulajdonosai végrendelkeztek az öröklésről. Fontos, hogy ezeket a hagyományokat megismertesse a gyermekekkel, fiatalokkal, hogy ne csak a múzeum éltesse tovább, hanem lehetőleg az említett korosztályok életében is legyen jelen – mondta el az etnológus.
Forrás: Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom
Dr. Filus Erika a kiskőrösi Petőfi Sándor Múzeum igazgatója, az ottani viseletek jellemzőit mutatta be. Elmondta, hogy ők milyen múzeumpedagógiai foglalkozásokkal próbálják a fiatalokat bevonni a hagyományok ápolásába és továbbadásába.
– Városukban a viseletekbe beöltözött asszonyok, emberek gyakran megjelennek egy-egy rendezvényen, hiszen számukra a sajátjuk a legszebb országunkban – mondta el az igazgató.
Csasztvan András koreográfus, néptánc pedagógus, megismertette velünk azt a folyamatot, amikor a házilag szőtt, varrt ruhadarabokból eljutott a viselet a gyári kelmék felhasználásáig. – Gyermekkorára visszagondolva még sok olyan hagyománnyal találkoztam, amelyek ma már csak emlékekben élnek. Munkásságom alatt mindig arra törekedtem, hogy ezekből a hagyományokból valamennyit élőbbé tegyen – tette hozzá Csasztvan András.
A Lipuocska Hagyományörző Citera Baráti Társaság egy népzenei blokkal zárta a megnyitót.
Forrás: Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom
