Hivatalosan is megnyílt a világ leghosszabb és legmélyebben futó, 57 kilométeres vasúti alagútja Svájcban az Alpokban: a mintegy 11 milliárd eurót (3450 milliárd forint) felölelő építési munkálatok csaknem két évtizedig tartottak és kilenc ember halálát okozták.
Svájc szerint az Alpoktól északra és délre elterülő ipari központokat és településeket összekötő Gotthard-alagút forradalmasítani fogja az áruszállítást. Az alagút északi bejáratánál, Erstfeldben tartott beszédében Johann Schneider-Ammann svájci államfő azt mondta, hogy a projekt "hatalmas lépés Svájc, de éppúgy a szomszédos országok és a kontinens egésze számára".
Az alagúton elsőként áthaladó két vonat ezer utasát sorsolással választották ki a svájciak közül, ezzel a szimbolikus gesztussal köszönte meg a svájci kormány és a vasúttársaság (SBB) a lakosságnak, hogy adójával és népszavazási döntésével lehetővé tette a gigantikus beruházást.
Az első szerelvények felavatása után látványos műsor kezdődött Erstfeldben: táncosok, akrobaták, énekesek és zenészek ünnepelték az alpesi kultúrát és a régió történelmét. A rendezvényen az alagút építési munkálatai közben meghalt kilenc bányászról is megemlékeztek - tudósított a helyszínről a BBC.
Az ünnepélyes felavatáson Angela Merkel német kancellár (a 17 éve indult óriásprojektben német cégek és szakemberek is részt vettek), Francois Hollande francia államfő, Matteo Renzi olasz miniszterelnök és Christian Kern osztrák kancellár is részt vett.
A frissen felavatott létesítmény a Japánban található, 53,9 kilométer hosszú Szeikant fosztotta meg a világ leghosszabb alagútjának címétől és harmadik helyre szorította vissza az Anglia és Franciaország között, a La Manche csatorna alatt futó, 50,5 kilométer hosszú Csalagutat.
A Gotthard-alagút egyes szakaszai 2,3 kilométeres mélységben futnak, ahol a hőmérséklet olykor a 46 Celsius-fokot is eléri. A mérnököknek 73 különböző, köztük gránitkeménységű és cukorpuhaságú kőzeten kellett keresztülásniuk magukat. A munkálatok folyamán több mint 28 millió tonnányi kőzetet ástak ki, amelyet aztán összezúztak és felhasználtak az alagút megépítéséhez szükséges betonhoz.
Az alagút decembertől fog teljes gőzzel üzemelni, kerek egy órával csökkentve a Zürich és Milánó közötti utazási időt, amely így mindössze két óra és negyven perc lesz. Naponta nagyjából 260 teher- és 65 személyvonat fog áthaladni rajta, 17 perc alatt megtéve az 57 kilométeres távot. (http://www.bbc.com/news/world-europe-36423250)
Forrás: MTI
