A „Fenntartható fejlesztés – Békés vármegye gazdasági felzárkóztatásának lehetőségei a magyar és román gazdasági együttműködés jegyében” címmel megtartott gazdasági évnyitón elsőként dr. Orosz Tivadar, a Békés vármegyei iparkamara elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd kérdéseket intézett a magyar és a román miniszterhez, akik külön-külön is összefoglalták az országok jelenlegi gazdasági helyzetét, a gazdasági környezetet, a már lezárult vagy épp még zajló fejlesztéseket, szót ejtve a két nemzet közötti együttműködési lehetőségekről.
Dr. Orosz Tivadar köszönti a hallgatóságot. (Fotó: Bere Mátyás/behir.hu)
– Szimbolikus nap a mai, hiszen átadtuk az M44-es gyorsforgalmi út utolsó szakaszát is – kezdte visszatekintését Lázár János. – Az M44-es elkészült 129 kilométere bruttó 580 millárd forintos hazai forrásból valósulhatott meg, ezt a 2010 óta tartó gazdasági növekedés, a GDP megsokszorozódása tette lehetővé, valamint nem utolsósorban a magyar vállalkozók által befizetett adó. Mi vagyunk az egyetlen olyan politikai közösség, akiknek az Alföld fontos. Ezért építjük az M4-et, az M44-et és az M8-ast is, ez utóbbi fogja összekötni Dunaújvárost Kecskeméttel, az M44-es pedig Kecskemétet köti össze Békéscsabával.
A miniszter említést tett arról is, hogy az M44-est kiviszik az országhatárra, majd a jelenlegi gyümölcsöző magyar-román kapcsolatokról beszélt.
Fotó: Bere Mátyás/behir.hu
– Nekünk ebben a régióban az, hogy a romániai fejlesztési miniszter Bihar megyei, a közlekedési „erős ember” pedig Temes megyei, egy nagy lehetőség, melynek érzezhető a hatása. Magyarország harcolt Románia schengeni tagsága mellett, jó esélyünk van arra is, hogy a határátkelők számát megsokszorozzuk. Az Alföld 100 évvel a trianoni döntés után most egyesül újra először. Azt ugyan egyelőre nem látni, hogy ennek milyen gazdasági következményei lesznek, de mind a román, mind a magyar kormány infrastrukturális beruházásokat csoportosít ide, magyar részről ez elsősorban az útépítést jelenti – foglalta össze a tárcavezető, hozzátéve: a kormány célja szerint 2035-re 4000 kilométer autópálya lesz Magyarországon, hogy 30 percen belül mindenki elérhesse az autópályák valamely szakaszát.
Köszönet a vállalkozóknak
A miniszter köszönetet mondott a Békés vármegyei vállalkozóknak is. Mint mondta, Magyarországon 2010 óta a vállalkozók révén lett 1 millió újabb munkahely, így ma már 4,8 millió adófizető járul hozzá a gazdasághoz.
– A kormány célja egy munkaalapú társadalom kiépítése. Ebben munkáltatóra és munkavállalóra egyaránt szövetségesként tekintünk Békésben is, amely mind a kormány, mind az ország számára eleddig kiaknázatlan lehetőségeket rejt. Egyértelmű számunkra, hogy a fejlesztési forrásokat vidékre kell összpontosítanunk, hiszen míg Budapest az uniós átlagos fejlettségi szint felett van 60 százalékkal, a vidéki Magyarország ez alatt van 20-30 százalékkal. Ennek a forrásátirányításnak rész az útépítés is – fogalmazott a miniszter.
Balról: Lázár János, Orosz Tivadar és Cseke Attila (Fotó: Bere Mátyás/behr.hu)
Mint mondta: a magyar állam 2025-ben 850 milliárd forint útdíjat szedett be, melynek kétharmadát a vállalkozások fizetik ki, jelentős részét külföldiek, megéri tehát autópályát építeni, hiszen viszonylag gyors a megtérülése. Lázár János emellett kiemelte, hogy a vasút fejlesztésével logisztikai, kereskedelmi és szállítmányozási központtá tennék az országot. A kormány hosszú távú célja az, hogy a Távol-Keletról, elsősorban Kínából érkező árut hazánkon keresztül léptessék be az unió területére.
A rendezvényen a miniszterek összefoglalói mellett bemutatták a kamara top 100 Békés vármegyei vállalkozását bemutató kiadványát is, melyben többek között a tavalyi év gazdasági mutatóit, eredményeit is összegezték.
Galéria
