– Ez az elragadó kiállítás tökéletesen megidézi a dualizmus korát, amit nagy gazdasági prosperitás jellemzett – fogalmazott a menyitó előtt Görgényi Ernő, hozzátéve, ebből kifolyólag egyre többen fértek hozzá a kultúrához. Gyula polgármestere megjegyezte, ezekben az években a képzőművészeti alkotások már nemcsak a polgári otthonokban jelentek meg, hanem az országosan is egyre szaporodó múzeumokban is.
– Az 1890-ben épült Kohán Képtár Békés vármegye első állandó múzeuma volt – folytatta. – Ebben az időszakban alkotott Benczúr Gyula, aki olyan képzőművészeti irányzatot képvisel, amit ma is örömmel fogadunk, gyönyörködünk benne.
Görgényi Ernő – Fotó: behir.hu/Such Tamás
A miképp került a Benczúr kollekció Gyulára? kérdésünkre Madár Ximena művészettörténész elmondta, tavaly januárban két évre a bezárta kapuit a nyíregyházi Jósa András Múzeum. Ebből kifolyólag úgy döntöttek, a Benczúr kiállításuk egy részét más múzeumokban is bemutatnák. Salgótarján, Hódmezővásárhely, Kecskemét után a gyulai a negyedik állomás. Azt követően a kollekció a határon túlra is ellátogat.
– Benczúr Gyula művészetét néhány kortársa idejemúltnak titulálta, miközben a művészt ez nem hatotta meg. Konzekvensen ragaszkodott ahhoz a stílushoz, ahhoz az értékrendhez, amit képviselt. Úgy tűnik az idő igazolta: akarva-akaratlanul találkozunk a képeivel, elég csak a történelmi könyvek lapjaiba betekinteni – fűzi hozzá.
Dr. Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója megjegyezte: Magyarországon a Magyar Nemzeti Galériában található a legnagyobb Benczúr gyűjtemény, közvetlenül utána, a maga 62 alkotásával a nyíregyházi múzeumban. Gyulára Benczúr 31 képe és 16 személyes tárgya érkezett.
Hozzáfűzte, a tárlatturnéval párhuzamosan egy kiadvány is megjelent a mesterről, amit maga a művész-orvos fia, Prof. Dr. Benczúr Gyula a nővérei – Ida, szintén festőművész és Elza, képzőművész – segítségével készített el. Az életrajz Benczúr halálát követően 25 évvel később, 1945-ben íródott, ám a sors pikantériája, hogy a salgótarjáni adattárban 78 évig várt a kiadása. Ez úgy derült ki, hogy amikor a Benczúr-kollekció Tarjánba érkezett, dr. Rémiásék megtudták, a kézirat a város adattárában alszik. Majd a kiadványból három történetet mesélt el.
Benczúr már hároméves korában a lakásuk padlójára krétával trichion kompozíciót rajzolt. A mű keresztelőt, esküvőt és temetést ábrázolt. Négyévesen, 1849-ben portrérajzolással kapja meg élete első tiszteletdíját, ami 1 rubel volt. Ugyanis a hozzájuk beszállásolt orosz tiszt kért magáról egy képet a csodagyerektől . (Benczúr élete végig megőrizte a muszka suskát; a tisztnek meg idő előtt már volt egy Benczúrja – S. T.)
Galéria
Később a legnagyobb mecénása maga Ferenc császár volt. Benczúr élete folyamán hét portré készített a császáról. Az egyik alkalommal, amikor Ferenc Jóska elment a festőhöz, a műteremben maradt a család háromnyelvű papagája. Egyszer csak a lepcses szárnyas azt találta mondani németül a modellnek, hogy „Te csirkefogó!”. Szegény Benczúr majdnem kitekerte a nyakát, mire a császár csak annyit mondott, „Nincs semmi baj!”. Egy fél óra múlva a császár mégis imigyen sóhajtott fel: „De azért ilyet még senki sem mondott nekem!”.
Fekete-Dombi Ildikó, a gyulai Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója elmondja, amikor dr. Régens Tibor az ötletével telefonon megkereste, azt hitte, rosszul hall – hiszen egy olyan ajánlatot kaptak, ami visszautasíthatatlan. Egyébiránt Kohán is kötődik a tárlathoz, hiszen amikor a főiskolára járt, akkor jó néhány Benczúr képet másolt.
A programon közreműködött a gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar.
***
A Kohán Képtár időszaki kiállítóterében 14 olajfestménnyel, 17 grafikával és 16 személyes tárggyal találkozhatnak az érdeklődők. A tárlat 2024. március 3-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10-16 óra között. Kedden, csütörtökön, szombaton 13 órától lesznek tárlatvezetések.
