A gatyás ölyv Eurázsia és Észak-Amerika északi részének tundráin, erdős tundráin fészkel. Hazánkban rendszeresen áttelel, főként az Alföldön, ahol a mindenkori táplálékkínálat függvényében az egyes években váltakozik a létszámuk.
A nálunk is fészkelő és egész évben előforduló egerészölyvnél kissé nagyobb méretű és hosszabb szárnyú madár. Legfontosabb különbség a két faj között az, hogy ahogy a nevéből sejthető, a gatyás ölyvek egész csüdje tollas, valamint a fehér farktollain fekete végszalag húzódik. Költőhelyén fákon és a talajon egyaránt fészket rak. Fészekalja 2-5 tojásból áll, melyekből 28-31 nap múlva kelnek ki a fiókák és 40-42 nap múlva érik el a röpképességet.
Fő tápláléka a lemming és egyéb rágcsálók, ritkábban madarak. Hazánkban telente főleg mezei pockot fogyaszt. A Körös-Maros Nemzeti Park valamennyi táján megfigyelhető a tél folyamán, legtöbbször egerészölyvek társaságában. Pocokjárásos években egy-egy pusztai területen akár több példány is szem elé kerülhet. Vadászata során gyakran a föld felett szitálva keresi zsákmányát, de kimagasló pontokról, vagy akár a földön ülve is lesi prédáját.
A Kis-Sárréten az elmúlt években a telelők száma 10-15 példány között ingadozott (főleg Mezőgyán és Vésztő térségében), tehát túl gyakorinak nem mondható. Jelenleg az átlagosnál több a mezei pocok és a güzüegér, így egy-egy gatyás ölyv is nagyobb eséllyel kerülhet szemünk elé.
Forrás: KMNP
