Vidám Csabaiak címmel tartottak előadást nemrég a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. A 19. század második, a 20. század első felében élt híres személyiségekről szóló történeteken nagyokat nevetett a közönség.
Régebben nem hívtak orvost a beteghez, mert azt tartották, hogy ha isten úgy akarja, meggyógyul a beteg. Ha mégsem, a tehetős csabaiak a padlásukon tartották az előre elkészített koporsót – többek között ezeket a csabai népszokást idézte fel a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója a zöld szalonban, ahol egy gombostűt sem lehetett elejteni nemrég. S míg Andó György az egykori hiedelmeket mutatta be, Domokos Anikó, a múzeum munkatársa hiteles képet festett egy-egy csabai személyiségről. Azt, hogy kiről mesélt, persze soha nem volt véletlen, hiszen Mészáros Mihály, a Jókai színház művésze róla olvasott fel anekdotákat Dedinszky Gyula művéből. A kötetet sokáig kéziratban őrizte a múzeum, végül 2013 decemberében adták ki és azonnal nagy sikert aratott.
- Dedinszky Gyula Vidám Csaba című műve 217 Békéscsabára vonatkozó, békéscsabai emberekről szóló történetet, legendát tartalmaz, amelyből megtudhatjuk, hogy milyen volt a 19. század második fele, 20. század első fele Békéscsabája – mondta Andó György.
A megidézett szereplők, akiknek sokszor iskolák, utcák őrzik a neveiket, más, emberibb megvilágítása kerültek a kötetnek köszönhetően. Megtudhattuk például, hogy jaj volt annak, aki nem vett részt Tessedik Sámuel lelkész istentiszteletein, hiszen a pap maga ment el a hiányzóért, miközben a templomban ülőknek zsoltárokat kellett énekelnie.
A kötetet nemcsak Békéscsabán mutatták be, hanem jártak már vele Bélmegyeren, Szarvason és Tótkomlóson is.
