Az alaptörvény szerint a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a kinevezéssel megalakul az új kormány. Az eskütétel előtt Novák Katalin államfő erről szóló átiratát ismertették a parlamentben, majd Orbán Viktor szólalt fel, bemutatva kormányának tagjait.
– Most igazán belevaló kormány kell, amely felelős, egyesíti az országot és kellő erőt mutat - mondta a miniszterelnök az Országgyűlés keddi ülésén.
A kormányfő felszólalásában kiemelte: a veszélyek és különösen a háború kijelöli a következő magyar kormány feladatait. "Megőrizni, sőt megerősíteni a Kárpát-medence és Magyarország fizikai, anyagi és szellemi kulturális biztonságát, támogatni a magyar családokat, tőkeerőssé izmosítani a magyar vállalkozásokat és növekedési pályán tartani a magyar gazdaságot" - sorolta. Hozzátette: Magyarország következő kormányának tagjait erre figyelemmel kérte fel a közös munkára.
Kifejtette: a választópolgárok akaratából 2010 óta a negyedik, összességében az ötödik alkalommal mutathatja be Magyarország új kormányának tagjait. A helyzet mégis páratlan Magyarország 1990 utáni történetében és köszönet illeti a választópolgárokat, hogy április 3-án "a népakaratot soha nem látott egyértelműséggel kinyilvánították" - mondta.
Hangsúlyozta: 1990 óta soha nem állt még kormány mögött olyan nagy és egységes választói akarat, mint amekkora a most hivatalba lépő kabinet mögé sorakozott föl, "ez részben megszolgált, részben megelőlegezett bizalom". A kormány tagjaitól azt várja, hogy a megszerzett bizalmat megőrizzék, a megelőlegezett bizalmat pedig valóra váltsák - jelentette ki Orbán Viktor.
Úgy vélte, ez most különösen emberpróbáló feladat lesz, mert "a koronavírusból még alig lábaltunk ki, a szomszédunkban háború zajlik, Brüsszelben pedig összezavarodott az iránytű, ezért onnan nem számíthatunk segítségre". Felidézte, hogy 32 éve képviselő és vesz részt a külpolitikai életben, de még soha nem látott akkora bizonytalanságot a jövőt illetően, mint napjainkban. Hozzáfűzte: az erős választói akarat és a jövő bizonytalansága együtt minden korábbinál nagyobb felelősséget ró az új kormányra.
A miniszterelnök szerint a 2020 és 2030 közötti évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk kora. 2020-2021-ben koronavírus-járvány volt, 2022 eleje óta pedig háború a keleti szomszédunkban. Úgy látja, mindezek következményeként menekültáradat, soha nem látott mértékű energia- és nyersanyag-áremelkedés, infláció is tört a világra. Egy időben fenyeget a 21. század eddigi legnagyobb geopolitikai átrendeződése, valamint egy globális energia- és élelmiszerválság.
Kiemelte: az energia- és élelmiszerválság destabilizálja a népes, de törékeny országokat, ami újabb háborúkat és még a 2015-ösnél is nagyobb népvándorlást indíthat útjára. – Ez óriási kihívást jelent a világ gazdagabbik fele számára, ideértve Magyarországot is – tette hozzá.
Közölte: ez "egy kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított Európai Unió" számára is komoly feladat lenne, de az EU "ma minden, csak nem kirobbanó formában lévő, ragyogóan irányított szervezet". Inkább késlekedést látni, zavaros ideológiákat hallani, kapkodó és ésszerűtlen döntéseket tapasztalni - mondta.
Orbán Viktor szerint Magyarország egy ilyen korszakban nem engedheti meg magának "a felelőtlenség, a széthúzás és a gyöngeség luxusát", vagyis most igazán belevaló kormány kell.
Forrás: MTI
