Nincs húsvét hímes tojás nélkül. Hisz minden kislány, nagylány, anyuka és nagymama a legszebbeket szeretné adni a locsolóknak.
Bereczné Lázár Nóra hímestojásfestő, népi iparművész a sokféle technikából leginkább a hagyományos viaszolt tojásdíszítést ajánlja. Az írókázáshoz a gyermekeknek teamécsest, a felnőtteknek méhviaszt javasol.
Először megírjuk, meghímezzünk a tojásunkat és mindig egy irányban, határozott mozdulattal húzzuk a tojás motívumát. Ezt rámázásnak is nevezzük, amikor felosztjuk a tojás felületét – magyarázta az M1 Család 18 című műsorában.
A tojás írókázása elmélyült tevékenység. Úgy tartják, csendben kell végezni, hiszen a Jóisten is némán teremtette a világot.
„Ez is egy gyönyörű archaizmus arra, hogy a tojás megírása egy szakrális szent cselekmény, kívül a profán időn, egy szent időben történő, világ újrateremtésével egyenlő szent tevékenység” – mondta a népi iparművész.
A megírt tojást ecetes vízben zsírtalanítják, hogy jobban fogja a festék. Ha ecetben forgatják meg, az a maratás, ami festetlen tojáson is szépen mutat. A megírt festett piros tojást is szokták maratni.
A két-három színű, archaikus vonalvezetésű hímes tojások mintái jelentéssel teltek. A népi iparművész elmondta, hogy a meggyágas, vagy meggymagos tulipános minta különlegessége a színében kereshető. A piros szín, az Krisztus keresztfáról lecseppenő vérét és a feltámadását szimbolizálja, a fekete, a halál, a gyász színe, és a két színárnyalat együtt, az az örök feltámadásba vetett hitünket is szimbolizálhatja.
Forrás: hirado.hu
