A jelenség ráadásul nem elszigetelt eset, hiszen egész Közép- és Délkelet-Európa súlyos aszályos időszakkal küzd. A Copernicus Sentinel-2 műhold augusztus 16-i felvételén jól látszik, mekkora területen vált szabaddá a tómeder a sekélyebb partszakaszok mentén. A vízszint már augusztus 1-én a korábbi történelmi minimum alá esett, és azóta is folyamatosan csökken. A műholdfelvételt, amelyet a nap képeként tett közzé az Európai Unió, Ürge-Vorsatz Diána (magyar fizikus, klímakutató) is posztolta, kiemelve, hogy míg a tó is csak az árnyéka a hajdani nyaralóközpontnak - de annak teljesen sárga, illetve barna környezete is "kétségbeejtő".
A Velencei-tó krízise egy szélesebb, kontinentális léptékű kiszáradási folyamatba illeszkedik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai alapján 2025-ben a vegetációs időszak talajnedvessége mintegy 930 ezer négyzetkilométeren esett a 2000-2020-as referenciaidőszak átlaga alá, ami az Európai Unió szárazföldi területének nagyjából 22 százalékát teszi ki. Ezzel a 2025-ös év a negyedik legszárazabb esztendő lett 2000 óta.
A növényzeti produktivitás nagyjából 250 ezer négyzetkilométeres területen nem érte el a megszokott szintet. Az érintett régiók főként Délkelet-Európára és az atlanti térségre összpontosultak. Kelet-Európát különösen súlyosan sújtotta a szárazság: Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Magyarországon és Romániában egyaránt a 2000-2020-as átlagnál jóval nagyobb mértékben esett vissza a vegetációs produktivitás. A műholdas megfigyelések és a környezetvédelmi ügynökség mutatói kulcsfontosságúak az ilyen folyamatok feltérképezésében, illetve a hatékony vízgazdálkodási és alkalmazkodási döntések meghozatalában.
Forrás: portfolio.hu
