Kiberbűnözők az MNB nevében azzal hívják fel az ügyfeleket, hogy gyanús pénzmozgásokat észleltek azok megtakarítási életbiztosítását kiegészítő eseti számláján vagy értékpapírszámláján. A bűnözők fenyegető hangnemet használnak meséjük elhitetésére és annak nyomatékosítására szükség esetén állítólagos rendőrt, de valójában tettestársat is bekapcsolnak a telefonbeszélgetésbe - ismertette a jegybank.
Az MNB jelezte: a rendszeres vagy eseti díjas befektetési jellegű (unit-linked) életbiztosítások kiegészítőjeként több biztosító olyan, a banki folyószámlához hasonlító eseti számlát kínál, amely révén az ügyfelek rövid távra, könnyen kivehető módon kamatoztathatják megtakarításaikat. A befektetés típusától függően ugyancsak viszonylag gyorsan pénzzé tehetők a befektetési szolgáltatóknál vagy bankoknál meglévő értékpapírszámlákon lévő megtakarítások.
A jegybankhoz érkezett panaszok szerint a csalók egyes esetekben rávették a fogyasztókat azok biztosítói vagy tőkepiaci megtakarításainak készpénzben való kivételére, és annak érdekében, hogy azt "biztonságba helyezzék", a pénzt befizettették velük egy általuk megadott ATM vagy bitcoin automatánál - hívta fel a figyelmet az MNB. Hozzátették, hogy a bűnözők telefonhívásaik során az ügyfeleket folyamatosan nyomás alatt tartották, és megtiltották nekik, hogy azokról családjukat vagy bárki mást tájékoztassanak, arra hivatkozva, hogy ez büntetendő cselekmény lenne.
Az MNB munkatársai nem keresnek meg telefonon ügyfeleket biztosítói, tőkepiaci megtakarításaik "biztonságba helyezése" érdekében és nem hívnak segítségül "rendőröket" sem az ügyfelek meggyőzésére - hangsúlyozták a közleményben.
Az MNB jelezte: ilyen megkereséseknél érdemes az ügyfél bizalmas adatainak megadása nélkül pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az ismert ügyfélszolgálati telefonszámokon, illetve a jegybank ügyfélszolgálatán érdeklődni. Azonnali gyanakvásra adhat okot, ha a telefonáló fenyegető hangnemet használ, miután az ügyfél bizalmatlan vagy nem hisz neki, illetve megtiltja a másokkal történő kommunikációt.
Ha egy ügyfél mégis pénzt küldött a csalóknak, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a pénzügyi intézményénél. Az MNB minden esetben büntetőfeljelentést tesz a nyomozó hatóságnál, ha a nevével való visszaélés kapcsán károsultakról szerez tudomást - közölte a jegybank.
A közleményben felidézték azt is, hogy a kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére 10 állami intézmény, köztük az MNB és a pénzpiac szereplői KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt folytatnak, továbbá elemzik a folyamatokat, lehetséges intézkedéseket az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek támogatására, védelmére. Az együttműködő hatóságok lépéseket tesznek a hívószám-hamisítás megelőzése érdekében is.
Forrás: MTI
