Néhány évvel ezelőtt tízezer felnőtt lakosra 665 gerincbeteg jutott, addig napjainkban már 2618 esetet regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. Gyerekek esetében 2003-ban 212-nek találtak deformitást a gerincében, 2020-ra ez már 318 gyereknél volt fellelhető.
Laurinyeczné Buday Erika kézilabda edző 32 évig kézilabdázott, jelenleg pedig edzőként erősíti a diákjait. Fontosnak tartja az állandó mozgást és a háterősítést.
– Azt látom, hogy egyre korábban kezdődik a gyerekeknél térdfájás, bokafájdalom és a lábizületek fájdalmai. Természetesen az sem tesz jót nekik, hogy a mai gyerekek sokat ülnek az okoseszközök előtt. Erősebb tornagyakorlatokra lenne szükség – fogalmazott az edző.
Fabula Mónika az egyik békéscsabai bank munkatársa. Már két gerincműtéten is átesett, mert nagy fájdalmakkal küzdött. Végül a végtagzsibbadás hozta el számára a döntést a második műtét mellett. Elhatározta, hogy sokkal többet fog mozogni, és céltudatosan edzi a hátát.
– Folyamatosan járok gyógytornára, ahol megfelelő izomerősítő gyakorlatokat végzünk. Emellett úszni is járok még és vízitorna is van, ami szintén nagyon jó erre a célra – mondta el Fabula Mónika.
Czifrák Tímea gyógytornász elmondta, hogy a mozgásszegény és ülő életmód egyaránt magával hozza a teljes mozgásrendszerünk átrendeződését. A tartásunk az izomszövetek átcsoportosulását jelenti, hiszen azok értelemszerűen alkalmazkodnak ahhoz a testhelyzethez, amiben huzamosabb időt töltünk. Ezek hosszú távon pedig a mozgásszervi megbetegedések alapját képezik.
– Egy alap 10 perces gyakorlatsort kellene elsajátítani, amivel a hátizmokat megerősíthetjük, egy picit nyújtózkodunk, tornázunk. Ha minden reggel elvégeznénk az alapgyakorlatokat, akkor ezek a panaszok enyhíthetőek lennének – fogalmazott a gyógytornász. Hozzátette, hogy jó törekvésnek tartja a mindennapos testnevelést, és hogy felismerték annak a fontosságát, hogy a a mozgást muszáj tervszerűen beiktatni a gyerekek életébe.
Galéria
