Magyarország digitális versenyképessége

2020. október 5. 17:55 | behir.hu

A svájci versenyképesség-kutató cég, az IMD 2017 óta készíti az országok közötti digitális technológiákra vonatkozó rangsor felállítást . Azt vizsgálja, hogy milyen fejlettségi szinten vannak a digitális technológiák, valamint hogy rendelkezésre áll-e a szükséges tudás a hatékony alkalmazásukhoz. További fontos tényezőként elemzi a társadalom és a cégek nyitottságát, készségét a digitális megoldások alkalmazására.

Megjelent a svájci versenyképesség-kutató cég, az IMD digitális versenyképességre vonatkozó legfrissebb rangsora, amelyben a vizsgált 63 ország között, éppen úgy, mint 2019-ben, az Egyesült Államok és Szingapúr van az élen. A harmadik helyen Dánia, a negyediken pedig Svédország található. Regionálisan Ázsia feljövőben van, Európa stagnál, és az amerikai kontinens rontotta a versenyképességét. Kína például hat hellyel lépett előre, Spanyolország viszont öt hellyel visszacsúszott.

A sajtótájékoztatón a szervezet vezetői azt hangsúlyozták, hogy nagyon fontos a digitális technológiák rendelkezésre állása, de ennél is fontosabb a digitális tudás megléte állami, céges és össztársadalmi szinten egyaránt. De még ez sem elég a digitális versenyképességhez. Érdeklődésre, a változásra való készségre, az átvett angol kifejezéssel agilitásra is szükség van minden szinten. Az elemzés ezen három hangsúlyos területre fókuszálva készült, vagyis vizsgálták a kutatók a technológiák elérhetőségét, a tudásszintet és a jövőre való felkészültséget (future readiness). Ezeket összesen 52 mutatóval mérték, amelyekből 32 statisztikai adat 20 pedig véleménymutató.

Nézzük ezek után a V4-országok és a gyakran referenciaországként emlegetett Ausztria általános és a három vizsgált terület 

A V4-ek között az általános helyezés tekintetében Lengyelország vezet, egy hellyel javítva előző évi pozícióját. Csehország a második és Magyarország a harmadik. Viszont Magyarország négy hellyel hátrább került úgy, hogy technológiai pozícióját és a jövőre való felkészültségét is enyhén rontotta. Ez nem azt jelenti, hogy rosszabbak lettek az eredményeink, mint voltak, hanem azt, hogy lassabban javultak, mint másoknál. Helyezésünk kissé módosul, ha a mintát a lakosság nagysága és az egy főre jutó GDP alapján is megvizsgáljuk. A 20 milliónál kisebb lakosságszámú országok közül kiesik Lengyelország. Ausztria vezet, és Magyarország a 29. Viszont azokat az országokat nézve, ahol 20 ezer dollárnál kevesebb az egy főre jutó GDP, a magyar digitális fejlettségi pozíció már sokkal jobb (13. hely).

Magyarország továbbá nem áll jó helyen az információtechnológiák üzleti gyakorlatokba való beépültségében. Az okokat nem a digitális eszközök, hanem a digitális és technológiai ismeretek hiányában kell keresni. 

Forrás: Világgazdaság

 

Ezek is érdekelhetik

További programok »

FEL