A három éve tartó projektre az Országos Vérellátó Szolgálat vezetésével a Semmelweis Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem konzorciuma a „Koronavírus-fertőzéssel szemben természetes védettséget adó faktorok vizsgálata és alkalmazása plazmaterápiában” címmel 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal felhívásán.
A projektben a koronavírus-fertőzéssel szemben természetes védettséget adó plazmaalkotók vizsgálata és alkalmazása volt a középpontban.
A plazmaterápia, amely több évtizedes múltra tekint vissza, a koronavírus okozta - embereket és gazdaságot sem kímélő - pusztítás ellen is kézenfekvő volt bevetni. Használata a „passzív immunitás” elvét vette alapul, feltételezve, hogy a fertőzést enyhe tünetekkel átvészelők plazmájukban lévő ellenanyagoknak köszönhetik védettségüket, és ez a védettség súlyosabb betegeknek is átadható. Az amerikai és európai gyógyszer-engedélyezési hatóságok ajánlásai is erre a feltételezésre épültek, és a plazmaterápia - ahol alkalmazták - működőképesnek bizonyult.
A kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen természetes faktorok teszik a konvaleszcens plazmát rosszabb állapotú betegeknél is hatékonyan alkalmazhatóvá, valamint milyen jelei vannak annak, hogy egy beteg valószínűbben kerül súlyos állapotba. Így több gyulladást vagy citokin vihart potenciálisan előre jelző molekulát vizsgáltak a kutatók, és a korábban is kutatás tárgyaként megjelölt citokin vihart valószínűleg megelőző molekulát még alaposabban kutatták.
A projekt során előállítottak egy konvaleszcens plazmából származtatott új, koncentrált készítményt és elkészítették annak kísérleti vagy klinikai használatra alkalmas teljes előállítási dokumentációját.
A konzorcium két tagja, az OVSz és az ELTE kifejlesztett két különböző de hasonló hatású, a természetben ebben a formában elő nem forduló molekulát, mely alkalmas a komplement rendszer aktivációjának gátlására, így a citokinvihar gátlására. Ezek a molekulák szabadalmaztatási eljárása folyamatban van. Ugyanezen molekulák alkalmasak lehetnek arra, hogy viszonylag későn felismert szeptikus vagy más eredetű sokkot gátoljanak, az egyik leggyakoribb halálos kórházi szövődményben bevethetőek legyenek.
A Virológia Nemzeti Laboratóriumban végzett vizsgálatok alapján a kifejlesztett anyagok egy része alkalmas volt arra, hogy a SARS-CoV-2 okozta súlyos, sejtes immunkárosító hatást kivédje.
A kutatás arra összpontosítva folytatódik, hogy előre jelezhető-e, ki kerül súlyos állapotba, és a súlyosabb állapotú betegekben kialakuló gyulladás, illetve citokin vihar közömbösíthető-e.
