Ma van „komálóvasárnap”, a lányok barátságkötésének napja

Fehérvasárnap vagy mátkáló vasárnap mindig a húsvétot követő vasárnap. Ez a húsvéti ünnepkör zárónapja, mely az 1950-es években még sokfelé élő hagyomány volt. A fehérvasárnap elnevezés onnan ered, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt  személyek ekkor vetették le a kereszteléskor felvett fehér ruhájukat.

A nap jellegzetes szép szokása volt a komálás, mátkálás, mely főként a lányok szertartásos barátságkötése volt, amit komatál cserével pecsételtek meg. Ezzel a szokással egymást testvérré fogadták, ettől fogva magázódtak, s mátkának, komának nevezték egymást. A barátság egész életre szólt, s gyermekeik születése után keresztkomák is lettek.

A fehérvasárnap népies neve a népszokások miatt mátkálóvasárnap, vagy komálóvasárnap. Hahóton a neve mátkavasárnap, az Ormánságban mátkázóvasárnap, a csángóknál mátkaváltó vasárnap. Némely vidéken szokás volt, hogy a farsang óta férjhez ment lányok fehérvasárnapon menyasszonyi ruhájukban mentek a szentmisére, de koszorú és fátyol nélkül. Legtovább  a Dunántúlon és Moldvában maradt meg a szokás.

A komatálon hímes tojás vagy piros tojás, sütemény, gyümölcs, bor és  pántlika volt. Sokszor az alábbi verset írták le, és a tálba rakták: “Komatálat hoztam, meg is aranyoztam. Ha nem tetszik komának, küldje vissza komának.”

Ha a kapott ajándékokat elfogadta a megtisztelt lány, akkor a tojásokból elvett és másikat tett helyettük. Lényeges volt, hogy ne ugyanannyit adjanak vissza, mert abban az esetben nem volna mátkálás, csak kicserélés. Az elfogyasztott bort a sajátjával pótolták.

 

A komatál küldésnek külsőségekben is megadták a módját

 

Az ételeket a legszebben díszített edényekben dúsan hímzett terítőket letakarva, átkötve vitték. Ezek az edények aztán a fiatalasszonynál jól láthatóan díszhelyre kerültek. Szép kendővel volt letakarva, így büszkélkedtek vele.

A szupermarket előtti időszakban felbecsülhetetlen volt az asszonytársak, komaasszonyok segítsége, és az a szép benne, hogy ez a női hálózat oda-vissza működött. A hagyományt ma több helyen próbálják fiatal anyukák feleleveníteni a gyermekágyas asszonyok számára. Mint mondják: ma is elkél a tele kosár, de még ettől is jobban a kedves szó és a női szolidaritás!

 

Forrás: sokszinuvidek.24.hu, Tánczos Erzsébet, netfolk.blog.hu

 

Megosztás:

Címke: , , , , , , ,