Hogyan miért is van erre szükség? Elég csak megnézni egy híradót, olvasni a híreket, esetleg belenézni a közösségi oldalak kommentjeibe és máris kiderül. Ráadásul a koronavírus-járvány is már több mint egy éve az életünk része, amit mindnyájan nehezen tudunk feldolgozni… Talán türelmetlenebbek, elkeseredettebbek, lobbanékonyabbak is vagyunk. De ha akár csak egy parányival elfogadóbbak, toleránsabbak, empatikusabbak tudunk lenni, még ezt is könnyebb lehet elviselni, átvészelni.
Mindig voltak és lesznek nehéz idők. Bár a járvány nem hasonlítható össze az 1956-os forradalom idejével, azonban amit Aczél Tamás és Méray Tibor a Tisztító vihar című – Magyarországon három évtizeden át tiltott – naplójában lejegyzett, az ma irányt mutathat akár emberszeretetből is: „Az emberek visszakapták kedélyüket; kedvesebbek lettek, egyszerűbbek, közvetlenebbek. Az igazságtalanság nem gyűlöletté kovácsolódott bennük, hanem emberszeretetté. A jégpáncél alól régen elfeledett érzelmek kandikáltak ki…”
Márai Sándor pedig így fogalmazott Füveskönyvében: „Ember vagy, tehát ember módra és az emberek között kell élned. Ember módra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled – feltűnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereket.”
Ma van az emberszeretet világnapja…
