Fekete macskát is simogathattak a gyerekek Mezőmegyeren, az Arany János Művelődési Házban azon a hagyományőrző rendezvényen, ahol Luca-napi népszokásokat, és néhány boszorkányos praktikát elevenítettek fel a szervezők. A Tűz-kör Közhasznú Kulturális Egyesület délelőtt a fiatalabb korosztályt kézműveskedéssel, süti sütéssel valamint mézeskalács díszítéssel várta.
Egy-két apró pötty és néhány vonás a cukormázból és máris kész a díszítés a boszorkány alakúra kisütött mézeskalácson.
A gyerekek kartonpapírból fekete macskát is készítettek. A nap igazi szenzációja azonban egy igazi fekete cica volt.
A fekete, zöld szemű teremtés azonnal a kicsik kedvencévé vált. Egy népi hiedelem szerint a boszorkányok képesek voltak fekete macskává változni, hogy elbújjanak üldözőik elől. A gyerekek körbevették simogatták és énekeltek is a macskának.
Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Ezek eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja.
– Ilyenkor december 13.-án Luca napján ültetnek el búzát, csíráztatnak, öntözgetik, egész karácsonyig csíráztatják, és ha szárba szökken, az azt jelenti, hogy jövőre jó termés ígérkezik – mondta el Virók Anna a Tűz-kör Közhasznú Kulturális Egyesület titkára.
A néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Hazánkban Luca napját gonoszjáró napnak tartották.
– Tulajdonképpen a néphagyományban ez egy dologtiltó napként szerepel, a nőknek kifejezetten kerülni kellett minden munkát ezen a napon. Ezen kívül még jóslási szertartások is tartoztak ide, hagymahéjból kalendáriumot készítettek. Ezenkívül az állatokra vonatkozó jóslásokat is megejtettek – árulta el Zalai Erika a Tűz-kör Közhasznú Kulturális Egyesület elnöke.
A legismertebb népi szokás Luca székének faragása. A hiedelem szerint, aki karácsonykor pontban éjfélkor rááll a templomban a maga által készített székre, az megláthatja, hogy kik a boszorkányok, mert ilyenkor azok szarvat viselnek.
