A magyar naptárban több nap is szerepel, amelyekhez a Luca-napéhoz hasonló szokások, hiedelmek és babonák kapcsolódnak. A köztudatban két Lúcia is szerepel: egy jóságos, és egy boszorkány – kettejük közül inkább az utóbbi jelenik meg többször a folklórban. Fedezzük fel, hogy miért is olyan különleges ez a nap, amely a karácsonyt megelőző adventi készülődés része is egyben.
Lúcia története hazánkban
A Luca-napi hagyományok szerint ezen a bizonyos napon boszorkányok és varázserejű személyek jelennek meg, akik elől az embereknek el kell rejtőzniük. Az állatok sincsenek biztonságban, ezért ilyenkor fejüket fokhagymával dörzsölik be, és keresztet festenek az ólak ajtajára. Az emberek dohányt szórnak a kapuk elé, és kenyeret esznek fokhagymával, hogy a szagokkal elűzzék a gonosz szellemeket. Még a seprűket is el szokás dugni ilyenkor, nehogy a boszorkányok elrepülhessenek rajtuk.
A Luca szék
A Luca-nap talán legismertebb hagyománya a Luca szék elkészítése. Ezen a napon kezdik meg a szék kifaragását, de naponta csak egy-egy lépést szabad haladni, ám a széknek karácsonyra el kell készülnie. A karácsonyi misén aztán aki rááll a székre, az állítólag látni fogja a boszorkányokat.
Fiúk és lányok Luca napon
Luca-napjára a lányok 12 gombócot főztek, amelyekbe egy-egy férfi nevét rejtették. A gombócokat ez után forró vízbe tették, és amelyik először úszott a felszínre, a hagyomány szerint az tartalmazta jövendőbelijük nevét.
Népi jóslatok Luca-napkor
A Luca-naptár szerint amilyen az idő Luca napján (december 13.), várhatóan hasonló idő lesz a hamarosan érkező januárban is. A Luca-nap után egy nappal (december 14.) tapasztalt időjárás jövő februárra utal, stb. Ez az időjárás-figyelés egészen karácsonyig tart, és minden újabb nap egy következő hónapot jelez (karácsony napja már jövő decemberre utal).
A székelyeknek is megvolt a saját időjárás-előrejelző módszerük, amelyhez hagymákat használtak. A hagymáról 12 réteget húztak le, amelyek közül mind egy-egy hónapot jelképezett a következő évből. A rétegeket ez után megsózták, és megfigyelték, hogy mely rétegekben olvadt el a só – ezek a hónapok voltak azok, amikor esős időre számíthattak, míg a többi réteg (amelyekben a só nem olvadt el) száraznak ígérkeztek.
A Luca-búza (vagy lucabúza) a következő év termésére utalt. A búzamagokat egy kemence közelébe helyezték, hogy kicsírázhassanak. Ez általában karácsonyig meg is történt, a zöld búzát pedig az oltár feldíszítésére használták.
Luca-tök
Magyarországon, főleg a Dunántúlon nagyon elterjedt volt az úgynevezett Luca-tök elkészítése. Luca-napkor az emberek két szemet, egy vigyorgó szájat és egy orrot faragtak a sütőtökökbe. A tököket ez után az az ablakokba helyezték, hogy ijesztgethessék egymást. Éjszaka még egy gyertyát is meggyújtottak bennük, hogy még látványosabbak legyenek.
Forrás: magyarorszagom.hu
