Egy új, több mint egymillió főt vizsgáló kutatásból kiderül, hogy leginkább a génállományunk határozza meg, éltanulók vagy bukdácsolók leszünk-e a közoktatásban- írta meg a Gazdasági hírmagazin.
A Daniel Benjamin által vezetett kutatásban 1,1 millió (csak európai felmenőkkel rendelkező) felnőttet vizsgáltak, és 1271 olyan génkombinációt találtak, amely hatással van arra, hogy mennyi időt tölt valaki a közoktatásban. Mégsem kell attól rettegnünk, hogy pontosan megjósolják a jövőnket. Szerencsére ugyanis a kutatás eredménye pont az, hogy lehetetlen előre megmondani egy egyénről, hogy hány évfolyamot fog végezni. Ennek az az oka, hogy a kutatók hatalmas különbségekkel találkoztak. Rengeteg doktori fokot szerzett ember genomjában alig voltak olyan gének, amelyek segítenek a közoktatásban előrejutni, de volt, aki minden pozitív hatású génkombinációval rendelkezett, mégis hamar kihullott a közoktatási rendszerből. Viszont a teljes, egymillió fős mintán a gének nagyon jól magyarázták a tanulók közötti különbségeket.
A kutatás legfontosabb eredménye, hogy a gének 11 százalékban, míg az anyagi helyzet csak 7 százalékban tudta megmagyarázni, hogy hány évet tanultak a felmérésben szereplők.
A kutatásban nem a „tanulás génjeit” keresték, hanem olyan génkombinációkra voltak kíváncsiak a kutatók, amelyek a mostani rendszer keretei között könnyítik meg az előrejutást. Például azok a gének, amelyek elősegítik a monotonitástűrést, a mostani rendszerben a „jó” gének közé tartoznak. Más tulajdonságokat pedig nem méltányol a közoktatás, mint például a kreativitást vagy a nyughatatlanságot.
Ezeket az eredményeket arra lehet használni, hogy igazságosabbá tegyük az oktatási rendszereket, de arra nem, hogy egy gyerekről eldöntsük, milyen jövőt érdemel.
Forrás: g7.24.hu
