Az építési és beruházási miniszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Gyula kihasználta az elmúlt évek iparpolitikáját, hiszen idén júliusban elindult a munka az Airbus gyárban, amely 250 főnek biztosít megélhetést és új lehetőségeket Békés megyének. Lázár János kiemelte: Békés megye a kormány számára egy olyan tartalék, ahol még van fejlesztési és fejlődési lehetőség.
– Az itteni munkaerőpiaci viszonyok, befektetési lehetőségek, földrajzi viszonyok és elsősorban a gazdasági háttér mind tartalék a kormány számára – mondta. Hozzátette: a kormány Békéscsabára szövetségesként, Gyulára jó barátként tekint, ezért minden törekvést támogat.
– Békés megye gazdasági profiljának megváltoztatásában szeretnénk, ha az ipar és a védelmi ipar szerepet kapna Békéscsabán és Gyulán is. Ehhez hozzákapcsolódik a közlekedés fejlesztése, így terveink vannak Magyarország és Románia határán a határátkelők számának növelésére. Egyrészt Magyarország elkötelezett Románia schengeni csatlakozásában, ami javítaná a határ közlekedési helyzetét, másrészt elkötelezett új határátkelők megnyitásában. Szeretnénk a békéscsabai repülőtér kapacitását és befogadóképességét is jelentősen növelni – fogalmazott.
Aláhúzta: Békés megye számára óriási lehetőség az M44-es autóút megépítése és összekötése az M5-ös autópályával. A napokban a közlekedési szakterület felügyelete az új kormányzati feladatmegosztás szerint az Építési és Beruházási Minisztériumhoz került. Lázár János kiemelte: egyik legfontosabb szakmai programja Szegedet Debrecennel összekötő 47-es főút újjáépítése.
– Első lépés a 47-es négysávosítása Békéscsaba és Debrecen között. Ez lesz a belépőm a közlekedési ágazatba. Ennek a térségnek, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye felzárkóztatásának egyik legfontosabb eszköze a közlekedés fejlesztése – mondta a miniszter. Lázár János hozzátette: nem új szakaszt akarnak építeni, hanem a jelenlegi 47-es szélesítenék, ezzel elkerülve azt, hogy újabb zöldterületeket építsenek be az országban.
Zárásként arról beszélt, hogy Magyarország a brüsszeli szankciók és hazugságok áldozata. Mint mondta: 2022 tavaszán azt hazudták, hogy a szankció megállítja és megroppantja Oroszországot, de az még most is harcol, majd azt, hogy a szankciók eredménnyel zárulnak, viszont a háborúnak nem lett vége.
– A harmadik hazugság az volt, hogy a szankciók nem vonatkoznak majd az energiára, de nyáron mégis bevezették erre is a szankciókat, ami súlyos áremelkedést okozott – hangsúlyozta a miniszter.
Galéria
