Lázár János Mezőberényben: Magyarország édesvíz-nagyhatalom lehetne

2023. október 19. 22:00 | Hidvégi Dávid

Magyarország az átfolyó édesvízi készletben rejlő potenciáljának és a biológiai szennyvíztisztításnak köszönhetően édesvízi nagyhatalommá válhat – hangsúlyozta az építési és közlekedési miniszer a felújított mezőberényi szennyvíztelep csütörtöki átadóján. Lázár János úgy fogalmazott: a tiszta ivóvíz a 21. században stratégiai kinccsé válik, amivel jól kell gazdálkodni.

– Magyarország nagyon régóta tervezi és fontos célkitűzésénének tartja, hogy minden magyar háztartásba vezetéken keresztül jusson el a jó minőségű ivóvíz, valamint történjen meg a szennyvíz kulturált felhasználása – kezdte beszédében az építési és közlekedési miniszter. Lázár János hozzátette: 32 évvel a rendszerváltozás után, 2023-ra jutott el Magyarország oda, hogy a 2000 főnél nagyobb településeken elérje a zárt ívóvíz és a zárt szennyvízhálózat kiépítését, illetve az elhasznált víz kezelését és 21. századi felhasználását. – Ennek a beruházásnak az is a jelentősége, hogy Békés vármegye a vizek megyéje, hiszen a tisztított szennyvíz a Körösbe folyik. A 21. században stratégiai kinccsé válik az ívóvíz, egy országnak az értékét, erejét, befolyását és az emberek boldogulását az határozza majd meg – a klímaváltozással párhuzamosan –, hogy rendelkezik-e megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel. Ez fontos lesz az emberi élet és a gazdaság szempontjából, hiszen ahol van édesvíz ott a polgárok nyugodtan tudnak élni.

Hangsúlyozta: az ásványianyagok kitermeléséből meggazdagodó országok sorába léphetnek azok az államok – és ezáltal hatalommá válhatnak – amelyeknek jelentős a természetes édesvíz-kincse. Felidézte: nemrégiben olvasott egy összefoglalót a korábbi köztársasági elnök, Áder János Kék Bolygó Alapítványának kiállításáról, amelyben szembesítették a diákokat azzal, hogy egy tusoláshoz Magyarországon 15 liternyi édesvizet használnak fel, miközben az afrikai kontinensen egy pohár, egy üveg vízért képesek egymással szembefordulni.

– Iszonyatos pazarlás az, amit a vízbázissal teszünk, miközben Magyarország édesvíz-nagyhatalom lehetne. Kevés olyan ország van a világon, ahonnan több édesvíz folyik ki, mint amennyi beáramlik. Magyarország egy olyan állam, ahol folyóknak és a Balatonnak köszönhetően több édesvíz hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik. Ezt az édesvizet nem állítjuk meg, nem kezeljük jól és nem használjuk fel, nem forgatjuk be a gazdaságba – fogalmazott a tárcavezető.

 

Lázár János kiemelte: a biológiai szennyvíztisztításnak köszönhetően a Mezőberény határában gazdálkodók öntözés céljából az újrahasznosított vizet felhasználhatják. 

– Fontos, hogy egy hátrányos helyzetű megyéből egy prosperáló, növekedő megye legyen. A kormányzatban úgy tekintünk Békés vármegyére, mint az ország egyik tartalék-vidékére, ahol még van munkaerő, készség és képesség a gazdasági növekedésre, és amely így jelentős GDP-potenciál. Ha a megye átlag jövedelmi viszonyaira, megtermelt adóerőképességére, az itteni foglalkoztatottság szintjére és a munkanélküliségi adatokra nézek akkor látom, hogy azok elmaradnak az ország átlagától, van tehát hova fejlődni – emelte ki.

Arról is beszélt, hogy a térség fejlesztésének kulcsa az élelmiszerellátásban és a mezőgazdaságban rejlik. Hangsúlyozta: Magyarország ma 10 millió ember élelmiszer-ellátására sem képes, miközben 20 millió ember ellátásra is képes lehetne. Lázár János hozzátette: Békés és Csongrád-Csanád vármegyékben az öntözés segítségével lehetne növelni a mezőgazdaság hatékonyságát.

 

A miniszter beszédének zárásaként a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséről is beszélt hangsúlyozva az M44-es és az M4-es megépülését, utóbbi Békés vármegye északi részének jelenthet fellendülést. Hozzátette: a jelenlegi nyomvonalon, a településeket elkerülő szakaszok megépítésével négysávosítják a 47-es utat Békéscsaba és Debrecen között. A tervek szerint Mezőberény a nyugati részén kapna egy 8,3 kilométer hosszú elkerülőt.  Ez utóbbi fejlesztés előreláthatólag 350 milliárd forintba kerül majd a vármegyeszékhely és Berettyóújfalu között.

A térség országgyűlési képviselője arról beszélt: ahhoz, hogy az emberek vidéken jól érezzék magukat olyan szolgáltatási színvonalat kell nyújtani, mint a nagyvárosokban. Dankó Béla kiemelte, hogy az önkormányzat és a különböző vállalkozások az elmúlt években 14 milliárd forintot hoztak a településre különböző fejlesztések végrehajtására. Hozzátette: jelenleg három településen, Mezőberényben, Békésszentandráson és Dévaványán zárják le a szennyvíz-elvezetéssel kapcsolatos beruházásokat.

A város polgármestere hangsúlyozta, hogy a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Programban, 1,974 milliárd forintból hajtották végre a berényi szennyvíztisztító telep rekonstrukcióját. Elmondta: 2014 óta, csak az önkormányzat 6 milliárd forintot nyert a különböző pályázatai révén. Siklósi István rávilágított, hogy a most átadott fejlesztés környezetvédelmi szempontból nagyon fontos volt, ráadásul a megtisztított víz öntözésre is felhasználható.

 

Műszakilag már nyáron átadták a szennyvíztelepet

A beruházás érintette az épületek rekonstrukcióját, az eszközök korszerűsítését, valamint egy új szennyvíz-nyomóvezeték építését. A fejlesztés részeként új fajta mechanikai előtisztítás történik gépi ráccsal és homokfogóval, valamint kiegyenlítő medencével. A szennyvíztisztító telep 1 400 m3/d hidraulikai és 12 450 LE biológiai tervezett kapacitással rendelkezik. Új technológiai rendszert állítottak fel, valamint a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat legrosszabb állapotban lévő részeit újították meg.

 

Galéria

További programok »

Itthon

Gyula és Békés vármegye a díszvendége a csütörtökön kezdődő Utazás Kiállításnak

Csütörtöktől vasárnapig rendezik meg a 46. Utazás Kiállítást a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. Idén a rendezvény díszvendége Gyula, a történelmi fürdőváros, valamint Békés vármegye. A sikeres szereplés érdekében a jelentős turisztikai vonzerővel bíró települések részvételével tavaly év végén munkacsoport is alakult.
2024. február 20. 16:47
FEL