A Békéscsaba 1912 Előre 2-2-es döntetlent játszott a tabella 20. helyén álló Monor otthonában a labdarúgó Merkantil Bank Liga 24. fordulójában.
A monoriak kezdték jobban az összecsapást: a 10. percben Bori Gábor előreívelt labdáját Palincsár Martin továbbította a kapuba (1-0). Az első lila-fehér lehetőség Lustyik nevéhez fűződik, aki a 15. percben lőtt a kapu fölé. A 19. percben viszont Szatmári István már jobban célzott és a hosszú alsóba passzolt (1-1). Az első fél óra elteltével a mezőnyre korlátozódott a játék és a következő helyzet csak a 37. percben alakult ki, amikor Hursán fejelt a kapu mellé. Az eredmény már nem változott az első félidőben, így döntetlennel fordultak a csapatok - írja a csabai klub hivatalos oldalának beszámolója.
A Békéscsaba a 63. percben fordított: Urbin Péter addig sertepertélt a tizenhatoson belül, míg sikerült egy belőtt labdát a hálóba kotornia (1-2). A folytatásban inkább egymással foglalkoztak a felek, és nem a játékkal, több sárga lapot osztott ki a játékvezető. A viharsarkiaknak nem sikerült megőrizniük a vezetésüket: a vége előtt kilenc perccel Hamar Ádám lőtte ki a jobb alsót, ezzel egalizálta az eredményt (2-2). A 88. percben Farkas Norbert a kiállítás sorsára jutott, így idő előtt kellett elhagynia a játékteret.
A sereghajtó a hajrában szerzett góllal pontot mentett hazai pályán, míg a Békéscsabának is be kellett érnie ezúttal a döntetlennel. A lilák az ötödik helyről várhatják a Vasas békéscsabai vendégjátékát.
Boér Gábor: – Nagyon rossz színvonalú mérkőzést játszottunk, egy nagyon rossz talajú pályán – utóbbi nyilván mindkét csapatra érvényes. Igazából nagyon rosszul kezdtünk, pedig felhívtam a játékosok figyelmét, hogy mennyire fontos egy ilyen meccsen a jó kezdés – így ez érthetetlen számomra. Utána sikerült összeállnunk és olyan volt a hozzáállás-mentalitás, mint amilyet mindig elvárunk. Ezért nem akarok dicsérni senkit, mert ennek alapnak kellene lennie. Mindezek ellenére, amíg nem rúgjuk be a helyzeteinket és nem zárjuk le időben a meccseket, addig mindig bele fogunk futni ilyen hibákba. Egy idő után már nem lehet a fiatalságra fogni a dolgokat, ezt a mérkőzést meg kellett volna nyernünk – nem értem, hogy miért nem tudunk a saját vagy más hibáiból tanulni?! A futball olyan – ez valóban nagy igazság -, azt adja amit belefektetünk: megbüntetett bennünket a sors, hiszen a végén is volt meccslabdánk, amit nem sikerült értékesíteni. Nagyon sajnálom az eredményt, még úgy is, hogy nem játszottunk jól vagy nem volt jó a pálya – de meg kellett volna nyerni ezt az összecsapást. Nagyon fontos lett volna, hogy az előző héten elszenvedett vereség után, most egy győzelemmel tudjunk kimászni a gödörből. Azt is elmondtam, hogy az utolsó helyezettel játszunk és nyilván már csak a szituáció miatt is veszélyes az ellenfél – ráadásul más csapatok is botlottak a fordulóban – de erre is felhívtuk a srácok figyelmét. Az ellenfél ezúttal szinte minden lehetőségét kihasználta, pedig minden összevetve egyáltalán nem voltak veszélyesek ránk nézve – így pedig még fájóbb ez a döntetlen. Egy szó, mint száz: van olyan, amikor mélyre kerül egy csapat és úgy érzem, hogy mi most oda kerültünk. De ebből fel kell állunk és csapatként fel is fogunk! Rendet kell tennünk, a megfelelő irányba kell fordítani a fejeket és mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy ez jövő hétre már meg is történjen.
