A december 5-én, Budapest Főváros Kormányhivatalának bevonásával lefolytatott célzott akció célja a termékbiztonsági szempontból nem megfelelő árucikkek kiszűrése volt. A hatóságok munkatársai 500 csomagot ellenőriztek, amelyek 60 százaléka bizonyult veszélyesnek. Leginkább a játékok, a plüssök, a textiltermékek és az akkumulátortöltők okoztak problémát, amelyek nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak.
A vizsgálat során játékokat, műszaki árucikkeket, kozmetikai termékeket és karácsonyi kiegészítőket is ellenőriztek. A vámhatósági fellépés kiemelten fontos eleme a 2024 őszén bejelentett 7 pontos fogyasztóvédelmi cselekvési tervnek, hiszen Magyarország az egyik legfontosabb belépési pont a harmadik országokból érkező termékek számára. Emiatt különösen indokolt a nem biztonságos termékek megjelenésének megakadályozása már a határnál, amely nemcsak a magyar és uniós fogyasztókat, hanem a jogkövető magyar vállalkozásokat és a piac tisztaságát is védi.
Forrás: NAV
Az online platformok forgalma jelentősen nőtt: 2024-ben a harmadik országbeli online platformok 493 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le az egyablakos adózási rendszer adatai alapján. Tavaly 80, az idei első fél évben pedig újabb 28 százalékkal bővült a nemzetközi hátterű e-kereskedők forgalma, miközben a magyarországi telephelyű webáruházak átlagosan 10 százalékkal növekedtek. Mára minden tizedik forint online költéshez kötődik: a műszaki cikkek közel 50, a ruházat pedig 20 százalékos arányt képvisel.
A vámadatok szintén igazolják a növekedést: 2024-ben a NAV 136 millió, 150 euró alatti értékű küldeményt vámkezelt, és idén a csomagok száma akár a 190 milliót is meghaladhatja. A kereskedelmi adatok, a vámadatok és az ellenőrzési tapasztalatok együttesen indokolják a határozott kormányzati és hatósági fellépést, hasonlóan a franciaországi intézkedésekhez egyes távol-keleti platformokkal szemben.
Forrás: NAV
Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke hangsúlyozta, hogy a legfontosabb cél a fogyasztók biztonsága.
– Már a vámhatáron ki kell szűrnünk a veszélyes termékeket, hogy azok ne juthassanak el sem közvetlenül, sem a kereskedelmi forgalomba hozatal útján a vásárlókhoz – különösen nem a gyermekekhez. A vizsgálatok során a játékok mellett textiltermékeket, akkumulátortöltőket és különféle műszaki cikkeket is ellenőriznek. Vannak olyan kategóriák, amelyekben az áruk akár 80 százaléka is megbukik a vizsgálatokon, különösen az akkumulátortöltők és egyes műszaki termékek. Ez is bizonyítja, hogy a mostanihoz hasonló akciók elengedhetetlen részei a mindennapi hatósági munkának – fogalmazott. Hozzátette: A magyar családokat már a határnál meg kell védenünk a jogsértő vagy életveszélyes termékektől, és felelősségünk az uniós fogyasztók biztonságának erősítése is.
Forrás: NAV
Bakai Kristóf Péter, a NAV vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese kiemelte, hogy a NAV kockázatelemzési rendszere vizsgálja át a beérkező csomagokhoz kapcsolódó adatokat, és ezek alapján választja ki a további ellenőrzést igénylő küldeményeket.
– Az ilyen csomagokat röntgenvizsgálatnak és fizikai ellenőrzésnek vetik alá, a vámosok pedig szolgálati kutyákat is bevonnak a vizsgálatokba. A rendszeres, termékkörökre fókuszáló ellenőrzési akciók a fogyasztók biztonságát szolgálják, és az NKFH-val közösen végzett helyszíni műveletek célja is az, hogy a hamis vagy veszélyes termékek már a határon fennakadjanak. Mint mondta: „Importőrök és címzettek nemcsak az áruátengedés előtt, hanem azt követően is számíthatnak a NAV vizsgálataira – nyilatkozott.
A hatóságok egész évben végzik a vámhatáron beérkező áruk vizsgálatát, vám- és piacfelügyeleti szempontból egyaránt. Tevékenységük célja, hogy a nem biztonságos termékeket még a forgalomba kerülés előtt kiszűrjék, ezzel védve a magyar és más uniós állampolgárok életét és biztonságát.
Forrás: NAV & NKFH
