Idén utoljára ülésezett Békéscsaba képviselő-testülete, ahol többek között szó volt a város következő évi költségvetéséről is. A 31 nyilvános napirendi pont között a képviselők döntöttek arról is, hogy drágább lesz a temetkezés a békési megyeszékhelyen, mellett beszámolt a Városfejlesztési kft. és a politikusok megvitatták a város következő öt évére szóló esélyegyenlőségi programját is.
Bejelentések - Ellopták a kacsamamát
Takács Péter (LMP) a jegyzőt kérdezte 2018. január 18-án először, illetve ezt követően több alkalommal tett írásbeli bejelentést a közterület-felügyelethez, mert a Lencsési Közösségi Ház parkolójában van egy rendszám nélküli autó, de a pozitív hozzáállás mellett sem hozott eredményt a bejelentése. Milyen lehetősége van bejelentőként, hogy elkerüljön a parkolóból a használaton kívüli autó?
Dr. Bacsa Vendel jegyző tájékoztatta a képviselőt, hogy a közterület-felügyeletnek csak bírságolási lehetősége van, amit megtettek, de ebben az esetben nincs más lehetősége az önkormányzatnak.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) arról érdeklődött, hogy a bekescsaba.hu honlap elnyert-e már a végleges formáját, vagy még fejlesztés alatt áll? Ugyanis mint mondta: a lakossági megkeresések, illetve saját tapasztalatai alapján is kisebb-nagyobb anomáliák előfordulnak a felületen. Véleménye szerint ez azért fontos, mert ha a város a SMART-CITY útján akar elindulni, akkor ez a honlap nem megfelelő.
Szarvas Péter (független) 30 napon belüli írásos választ ígért a képviselői kérdésre.
Kocziha Tünde (Jobbik) az egyik közösségi oldalon talált rá arra a képre, amely azt ábrázolja, hogy eltűnt a Derkovits sori kacsacsalád egyik tagját. Azt kérdezte, van-e erről bármilyen információ? A zöldhulladék elszállításáról is kérdezett, mint mondta, több helyen felhalmozódtak a falevelek az ősz elhúzódásával, de kérdéses, ezeket meddig szállítják el?
Urbán Zsilák Klára tájékoztatása szerint a bronzkacsa nem önként távozott a helyszínről, a közterületfelügyelet átadta a rendelkezésre álló információkat a rendőrségnek. Szarvas Péter arra emlékeztett, közszolgáltatási szerződése van a városnak a DAREH-al, mely szerint télen is el kell szállítani a zöldhulladékot. Nagy Ferenc alpolgármester a vonatkozó kormányrendeletre hivatkozva elmondta, hogy kéthetente kell elszállítani a zöldhulladékot. Nagyobb lélegzetvételű levelet is írtak, azt a választ kapták, hogy tárgyalni szükséges a kérdésről, ugyanis a szolgáltató arra hivatkozott, nincs meg a szállítás biztosításához szükséges anyagi fedezet.
Miklós Attila (MSZP) arról kérdezett, hogy muszáj-e a reggeli csúcsforgalomban járnia a kukásautóknak, nehezményezte ugyanis, hogy reggel sem azoktól, sem az iskolásoktól nem lehet közlekedni a belvárosban. Szarvas Péter (független) szerint ha nem a belvárosban, akkor például a Bánát utcában fog problémát okozni a
14:52 – Új értékek a települési értéktárban
Évente egyszer számol be tevékenységéről a Békéscsabai Települési Értéktár a közgyűlés előtt. Mint kiderült, a bizottság egy alkalommal ülésezett, ekkor vették fel új tételként az értéktár listára a békéscsabai vasútállomás központi épületegységét, az Árpád fürdő épületét, Békéscsabát, mint az első emlékező várost, a Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekart és a Békés Megyei Népművészeti Egyesületet. Ezen kívül a bizottság felterjesztései alapján bekerült a Békés Megyei Értéktárba a Balassi Táncegyüttes Tevékenysége, Munkácsy Mihály művészeti öröksége, a Tranoscius, a Munkácsy múzeum épülete és gyűjteménye, Tevan Andro könyvművészeti és kiadói tevékenysége, az István malom, a Csabagyöngye szőlő és Stark Adolf szellemi munkássága, illetve a Jókai színház épülete.
A települési értéktár emellett pályázati úton 987 ezer forintot nyert nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismerésének, megőrzésének és gondozásának támogatására. Ebből a forrásból az értéktárban szereplő első 50 tételt egy kiadványba gyűjtik.
14:49 - Mégsem újítják fel a színház épületét, cserébe több épület kap napelemet
Békéscsaba önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban a Jókaii színház épületének energetikai korszerűsítésére. A Támogatási Szerződés 2018. január 22-én lépett hatályba, a támogatási összeg több mint 250,5 millió forint. Az ügyben már zajlott közbeszerzési eljárás, de a pályázók mindegyike magasabb, több mint 100 millió forintos többlet fejében vállalta volna a kivitelezést. A városfejlesztési kft. számításai szerint a díjszabások nem túlzóak, ezért azt kezdték el vizsgálni, hogy lehet-e a műszaki tartalmat úgy csökkenteni, hogy egyrészt beleférjenek a keretbe, másrészt a korszerűsítés hatékony is legyen, de mint kiderült, ez sem megoldás. Idő közben az is kiderült, hogy ilyen esetben lehetőség van arra, hogy az önkormányzat elálljon a támogatói szerződéstől és a megmaradó keretösszegre új pályázatot nyújtson be. Ebben már több, másik önkormányzati ingatlan napelemmel történő ellátását céloznák (köztük a hajléktalanszálló, a városfejlesztési kft., a gyermekélelmezési intézmény Gyulai úti és Trefort utcai, a Mazán László utca 18, az Életfa és az Ady Endre utcai idősek otthona, a Pásztor utcai bölcsőde, a Családok Átmeneti Otthona, illetve a Jókai színház épületét).
14:44 - Beszámol a városfejlesztési kft.
A Békéscsabai Városfejlesztési Kft. 2015 óta kezeli a csabai önkormányzat uniós forrásból megvalósuló pályázatainak előkészítését, tervezését, műszaki ellenőrzését, illetve felhívásban megkövetelt hatástanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, műszaki, kivitelezési tervek, pályázatok elkészítését, azok teljes körű végrehajtását és fenntartásával kapcsolatos szolgáltatásokat, feladatokat.
A kft. jelenleg 494 szerződést kezel, valamennyi esetén a cég látja el a menedzseri, pénzügyi, közbeszerzési, beszerzési, jogi és műszaki jellegű feladatokat. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) és a Modern Városok Programban (MVP) több, mint 31 milliárd forint összegben menedzselnek projekteket, fejlesztéseket. Jelenleg párhuzamosan 20 munkaterületen folynak kivitelezési munkák, míg 29 TOP-os beruházás esetében fejeződtek be a munkálatok.
Ezen felül a cég látja el a Csabagyöngye szőlő- és gyümölcsültetvény fejlesztésének és fenntartásának menedzselését, üzemeltetését 2016 márciusa óta. A kft. az ültetvényt idén benevezte Magyarország Legszebb Szőlőskertje és Szőlő Lugasa versenyre, amely a legjobb 10 közé jutott.
14. 30 - Indulhat az új ipari park kialakítása
Békéscsaba önkormányzata még 2017-ben nyújtott be pályázatot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban ipari parkok, iparterületek fejlesztésére. A pályázat magába foglalta a Csanádapácai úti ipari terület infrastruktúrális fejlesztését is, amely területén jelenleg szántók találhatóak. két ingatlanon lefolytatásra került a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyeztetésére irányuló hatósági eljárás. A helyhez kötött beruházáshoz, iparterület bővítése céljából a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Földhivatali Osztálya engedélyezte a más célú hasznosítást és előírt 12.350.080 Ft földvédelmi járulék megfizetését. A Békéscsaba Városfejlesztési Kft. tájékoztatása alapján a földvédelmi járulék a projektben a források szűkössége miatt nem elszámolható költség, ezért ennek megfizetése külön önkormányzati forrás biztosítását igényli.
Egy másik előterjesztés apropóján a testületnek a kivitelezőről kell döntenie, a Békéscsabai Városfejlesztési kft. ugyanis lefolytatta a közbeszerzési eljárást. A pályázók közül a Galéria Invest Kft-t javasolják nyertesnek.
Szarvas Péter (független) azt látta, hogy a projekt költségként is el lehetett volna számolni ezt a 12 millió forintos földvédelmi járulékot. Szeretné ezt a kérdést tisztázni, ezért kérdezte a városfejlesztési cég cégvezetőjét.
Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. cégvezetője arról tájékoztatta a testületet, hogy a pályázat kapcsán meg voltak határozva azok a sorok, amelyekre el lehetett számolni költségeket, és körültekintően úgy döntött a cég, hogy a kivitelezési költségek esetében nagyobb összeggel számol. Hozzátette: számolni lehetett ezzel a jövőben felmerülő költséggel, és erről tájékoztatták a stratégiai fejlesztési osztályt – hangsúlyozta a városfejlesztési cég vezetője.
Szarvas Péter (független) erre reagálva azt javasolta, hogy a későbbi pályázatok esetében ezt a földvédelmi járulékot tervezzék be projektköltségként. Továbbá elmondta, hogy a városfejlesztési cég és a stratégiai osztály
Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. cégvezetője hangsúlyozta: az előterjesztésben nem véletlenül fogalmazták bele a későbbiekben felmerülő költségek lehetőségét, ugyanis ez egy gazdaságélénkítő pályázat, ezért nem lehetett önerő nélkül tervezni. Mint mondta: csak ilyen feltételekkel lehetett erre a forrásra pályázni. Ezért lett úgy megfogalmazva az előterjesztés, amelyet a közgyűlés 2017-ben elfogadott, hogy a benyújtásakor nem kell nem önerővel számolnia az önkormányzatnak, de a későbbiekben felmerülhetnek egyéb költségek a beruházás kapcsán.
14:27 - Múzeumot alakítana ki a Wenckheim Társaság Gerlán
A békéscsabai önkormányzat tulajdonában lévő, Gerlán, a Wenckheim Károly téren található társasház két, 39 négyzetméteres albetéte régóta használaton kívül van. Állaga folyamatosan romlik, többszöri hirdetés ellenére sincs érdeklődés az ingatlanra.
A Wenckheim család örökségét ápoló, hagyatékát kutató Gerlai Wenckheim Társaság Egyesület kérelme nyomán a szervezet szeretné hasznosítani az ingatlant, mivel az elmúlt években folytatott gyűjtőmunka eredményeként fotók, relikviák, használati tárgyak, emléktárgyak kerültek birtokukba, ám ezeket jelenleg nincs hol kiállítaniuk. A gyűjteményt akár iskolák, civil szervezetek, turistacsoportok számára is bemutatnák.
Az ingatlanon közel 200 ezer forint értékben felújítási, karbantartási munkákat kell elvégezni a használatbavétel előtt, ezt az egyesület vállalja a további karbantartással együtt. Az előterjesztést 15 igennel fogadták el.
13:56 - Új bölcsőde kialakítására pályáznak
A Pénzügyminisztérium Bölcsődei fejlesztési program címmel indított pályázatot, amely lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára új bölcsőde, mini bölcsődei intézmény, valamint a már működő, önkormányzati tulajdonban lévő bölcsődeépület átalakításával, bővítésével további férőhelyek kialakítására.
Az igényelhető támogatás összege a bölcsődeként működtetett épület újranyitása, jelenleg is bölcsődei ellátás céljára használt, illetve egyéb, más célra használt, önkormányzati tulajdonú ingatlan, férőhelybővítéssel járó átalakítás esetén maximum 100 millió forint, de férőhelyenként legfeljebb bruttó 4 millió forint. Új bölcsőde építése vagy meglévő épület bővítése esetén maximum 300 millió forint, de férőhelyenként legfeljebb bruttó 8 millió. A saját forrás mértéke a pályázó település adóerő-képességétől függ, 20 és 50 ezer forint/lakos között 15 százalék.
A pályázati felhíváson való részvétel esetén az önkormányzat 36 gyermek ellátását szeretné biztosítani, amelyhez fejenként 46 négyzetméternyi területet kell biztosítani a kiválasztott telken, ez összesen minimum 1656 négyzetméter alapterületet jelent. Ez alapján több terület is szóba jöhet, például a korábban óvodaként működő, Andrássy út 38. szám alatti Társaskör, amelyet 2020-ig az Új Nemzedék Központ bérel, egy Trefort utcai telek (ahol csak 28 gyermek ellátását lehet biztosítani), illetve a Kétegyházi út 1. szám alatti épület, amely a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ingyenes használatában van.
Takács Péter (LMP) nem vetné el az új bölcsőde építésének lehetőségét. Szarvas Péter (független) arról tájékoztatott, hogy új épület építését vagy korszerűsítést vizsgálták, előbbi kapcsán figyelembe kellett venni, hogy fix a támogatási összeg, 1400 négyzetméter megépítése esetén 450-500 millió forintra rúgna a projektköltség – ebben az esetben komoly önerőre lenne szükség (150-180 millió forint). Emiatt megvizsgálták azt is, hogy a beruházás átalakítással mennyibe kerülne (utóbbi jóval kevesebb forrást igényelne). Emlékeztetett, nem biztos, hogy nyernek, ráadásul a terveztetéshez is kell pénz, hozzáfűzve, hogy 2020-ig van idejük.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban volt már példa intézménybezárásra amiatt, hogy nem született elég gyermek a városban, egyúttal jelezte, hogy az új bölcsődét 10 évig kellene fenntartani. Úgy vélte, jobban körbe kellene járni a kérdést.
Szarvas Péter (független) is megjegyezte, magasak a bekerülési összegek, de a többi bölcsődénél is magasak a fenntartási költségek, vagyis az új építésű bölcsőde évente 10 millió forintos pluszt okozna az önkormányzatnak. Az Andrássy úti épület esetén felújításról van szó, alacsonyabb összeggel, ez utóbbi felújítása számos előnnyel is járna.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a pénzügyi bizottság javaslatát ismertetve arról is beszélt, hogy felmerült a kérdés: fel tudják-e tölteni az új bölcsődét gyerekekkel? Fennáll a veszély, hogy bevételt is pótolni kell, hiszen ha két hétig nem jár a gyermek bölcsődébe, az intézmény nem kap állami támogatást. Új épület építése esetében kérdéses, van-e ekkora telke az önkormányzatnak vagy vásárolni kell, ha igen, akkor mennyiért, ez ráadásul függ a város költségvetésétől is.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) Tímár Ella felvetésére jelezte, volt már felmérés arról, hogy valóban jaminai gyerekek járnak-e a MIVA bölcsibe, mint kiderült, a gyerekek több mint 80 százaléka helyi, ezért jogosnak nevezte igényüket egy új bölcsődére. Ehhez csatlakozott Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) is.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) is amellett állt, hogy bővítsék a férőhelyeket, főleg annak tükrében, hogy nagyobb volumenű fejlesztések zajlanak a városban. Az előterjesztést üdvözlendőnek nevezte, ugyanakkor azt kérte, hozzák ki a legjobbat ebből a lehetőségből.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) kérte, hogy a jaminai közösségi házzal szemben található egyik cég kihasználatlan ingatlanját is vizsgálják meg, hiszen ha sikerülne velük megállapodni, akkor sokkal olcsóbban kihozhatnák a fejlesztést. Az Andrássy Úti Társaskörről pedig azt mondta, vegyék figyelembe azt is, hogy itt már kialakult stabil diákélet.
Mint kiderült, tartós bérleti szerződésben lévő épületre nem lehet pályázni, ugyanakkor az ingatlancsere lehetőségét meg lehet vizsgálni. Wittman László, a stratégiai fejlesztési osztály vezetője azt is jelezte, utóbbi esetében sok a bizonytalanság, hosszabb maga a folyamat is, külön engedélyeket kell beszerezni hozzá.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) szerint a jaminaiak megérdemelnék az új bölcsődét. A tanácsnok szerint a munkahely- és városrész fejlesztések tükrében is jó döntés lenne.
A PGVB javaslata szerint készüljön felmérés arról, hogy a csabaiak járatnák-e új bölcsődébe a gyermekeiket. A KIOS bizottság javaslata alapján vizsgálni kellene a nem önkormányzati ingatlanok bevonhatóságát.
A PGVB módosítóját 16 igennel, a KIOS bizottság módosító javaslatát 15 igen és 1 tartózkodás mellett fogadták el. A képviselő-testület a teljes határozati javaslatot 16 igennel hagyta jóvá.
13:35 - Elkészült Békéscsaba Helyi Esélyegyenlőségi Programja
Szarvas Péter (független) rövid bevezetés után kiemelte, hogy alapos munkát végeztek a dokumentum előkészítői, ehhez kapcsolódott Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes is, aki szerint a programból kiderül, hogy az önkormányzat milyen sokat tesz az esélyegyenlőségért - ezt példaértékűnek nevezte.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) is kifejezte elismerését, mint mondta, mind az 5 célcsoport irányába megtörtént a tervezés. Hozzátette: naponta tapasztalja a gyermekek körében, hogy a város által elképzelt és szervezett programok milyen nagymértékben segítik a fejlődésüket.
Takács Péter (LMP) emlékeztetett, nem ez az első esélyegyenlőségi program, amelyről tárgyalnak, amelynek elkészítését szintén megköszönte. Ugyanakkor riasztónak talált néhány adatot, kiemelte például, hogy a békési megyeszékhely lakosságszáma 2017-ben 57 886 fő volt, amelyet 2000-től dinamikus lejtmenetnek nevezett. Az elvándoroltak száma 2016-ban 1116 fő volt, amelyet véleménye szerint súlyosbít, hogy a Békés megyei településekről van betelepülés Békéscsabára. Kiemelte, a szociális tűzifa program támogatja a rossz anyagi körülmények között élőket, a másik a tanévkezdési támogatás, amely a családokat segíti, hozzátéve, hogy ide tartozik az önkormányzati lakások és a piaci alapú bérlakások rendszere is.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) rövid történeti áttekintés után az esélyegyenlőségi tevékenységek jó példái közt említette a Csaba Baba programot, az ingyenes védőoltások és a szociális étkeztetés rendszerét, az iskolakezdési támogatást is.
Nagy Ferenc (független) arról tájékoztatott, hogy 2018 januárjában egy országos jegyzék szerint a város lakosságszáma meghaladta az 59 ezer főt.
Az előterjesztést 15 igennel fogadták el.
9:49 - Mi lesz a jövő évi költségvetéssel? Erről vitáznak
Habár nem kötelező, évek óta hagyomány, hogy a következő évi költségvetés tervezetét a képviselők már decemberben megvitatják. A koncepcióban rögzítik azt, hogy az önkormányzat jövőre mekkora összegből gazdálkodhat, mennyi kiadása lehet, hol kell faragni a költségekből és hová lehet átcsoportosítani az így keletkező többletet.
Annyi már biztos, hogy a város központi forrásokra ezúttal is számíthat (bölcsődei feladatellátás, óvodai és iskola szociális segítő tevékenység). A központi támogatások ezen túl függenek a település adóerő képességétől: utóbbi minél nagyobb, annál kevesebb az állami támogatás – ez Békéscsaba esetében is így lesz, ezért bizonyos jogcímeken kevesebb pénz folyhat be a város kasszájába.
A 2019. évi költségvetés prioritásai megegyeznek az elmúlt évben kijelölt főbb feladatokkal. Az önkormányzat a kötelező feladatellátását az intézményrendszerén, illetve a saját hivatali szervezetén keresztül látja el. Az elmúlt három évben az önkormányzat feladatellátása tovább bővült. A kötelező bérfejlesztések végrehajtása, annak finanszírozása prioritást élvez 2019-ben is.
Békéscsaba önkormányzata a 2014-2020-as európai uniós ciklusban jelentős: összesen 14,93 milliárd forint összegű fejlesztéseket valósított, illetve valósíthat meg. Az említett összegen felül a kormányzat által támogatott Modern Városok Program (MVP) sikeres megvalósítása még további, akár több tízmilliárd forint összegű fejlesztéseket fog eredményezni. Az összesen 14 MVP projekt megvalósításához 13,8 milliárd forint előirányzatot tartalmaz a 2018. évi önkormányzati költségvetés, amely több részletben, de teljes egészében a város számláján van. Ugyanakkor a 2019-ben és a további évek feladatellátásának komoly kihívása ezen programok megvalósítása, majd a létrejött létesítmények fenntartásának biztosítása.
A vita elején a polgármester emelt ki néhány jellemzőt a koncepcióról. Szarvas Péter (független) szerint a jövő évi költségvetés jó startpozícióból indul, az önkormányzat jövő éve is úgy jellemezhető, mint az idei, vagyis a fejlesztések komoly hányadot tesznek ki a pénzügyek között. Becslések szerint 14 milliárd forint kiadással számolnak, ennek finanszírozásához biztosítani kell a költségeket. A bevételek közt a központi támogatások és a helyi adók vannak túlsúlyban, a bevételek és kiadások arányát tekintve pluszos szaldóval lehet számolni. A városvezető véleménye szerint a legnagyobb vita abból fakadhat, hogy a kötelező feladatokon kívül az önként vállalt feladatok nagysága és szerkezete mekkora, milyen lehet. A polgármester közlése szerint ezen a téren nem lesz nagyobb mozgástér az ideinél, de azt tűzték ki célul, hogy legalább a 2018-as szintet tartani kell. Új helyi adót és a meglévőek növelését nem tervezték. Fejlesztési hitelre valószínűleg 2019-ben is szükség lesz, és a megnövekedett, gyakorlatilag az ideihez képest dupla akkora adósságszolgálatot is figyelembe kell venni. Kitért a jövő évi béremelésekre is, bár mint mondta, ezek többletköltségével még nem tudnak kalkulálni. A polgármester összegzésként úgy fogalmazott: nehéz vitákra számít, hiszen az önkormányzat pénzügyei nem lesznek jobb helyzetben jövőre, a költségvetés egyensúlyát pedig szem előtt kell tartani.
Miklós Attila (MSZP) szerint a polgármester a bizottsági ülésen kritikusabb hangot ütött meg a mostaninál. A képviselő a legnagyobb kockázatot abban látja, hogy a város saját vagyonának végét járja, lassan nem marad mit eladni. Éppen ezért véleménye szerint arra kellene gondot fordítani, hogyan lehetne a vagyont növelni, visszakérni az államtól a neki átadott ingatlanokat, vagyonrészeket. Több kockázati tényező felsorolása után megjegyezte, hogy szükség lenne januári ülésre, az ugyanis jelenleg nem szerepel a jövő évi munkatervben.
Szarvas Péter (független) szerint az idei előkészítő munkák után jövőre lesznek olyan értékesíthető ingatlanok, amelyekből eddig semmilyen pénz nem folyt be (bérleti díj, stb.), illetve urbanizáció fokozásával egyes városzrészeket szépíteni lehet, ezt a célt tartják szem előtt. Az állami vagyon átvételével kapcsolatban nem optimista, hiszen mint mondta, ezek a próbálkozások eddig sem sikerültek, ellenállást tapasztaltak. Éppen ezért, mint mondta, megpróbálnak olyan tranzakciókat végigvinni, amelyekből a városnak előnye származhat.
Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) szerint érdemben nem tudnak tárgyalni a 2019. évi költségvetésről addig, amíg nem látnak konkrét számokat. Mint mondta: december 20. az adófeltöltés határideje, véleménye szerint azt követően már lehet pontosabb adatokkal számolni. Véleménye szerint számos ponton rejt kockázatot a költségvetési koncepció. Várhatóan a központi adókból 100 millióval kevesebb bevételre számíthat a város. Emellett kötelező bérminimum és a minimálbér újbóli változása miatt mintegy 120 millió forintos, a közösségi közlekedés üzemeltetése érdekében a DAKK miatt várhatóan több tíz millió forinttal kér majd többet a működtetésre. Ebből véleménye szerint az következik, hogy több száz millió forintos többletkiadással kellene számolnia a közgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezésénél. A képviselő hozzátette: nagyon fontos, amit a bér kezelésről javasol a most tárgyalt koncepció, de vannak olyan ágazatok, amelyek esetében a béreket ebben a formában nem tudja az önkormányzat kompenzálni. Ezért véleménye szerint erre is kellene megoldást találniuk, mert nem lesz munkaerő, aki elvégezze ezt a munkát. A vagyoni bevételek esetében álláspontja szerint lassan nem lesz, amit eladjon a város, ami szerinte nem jó megoldás. Kiemelte: a jövő évi költségvetés esetében a 2018-as költségvetés és az adatok lesznek iránymutatók, de mint mondta, ez nem ad mosolyra okot, mivel az intézményeknek és cégeknek is jelentős megszorítások mellett kellett gazdálkodniuk. Továbbá javasolta, hogy módosítsanak azon a január 4-ei határidőn, amelyig a pénzügyi osztályra be kell küldeni a gazdálkodó szervezeteknek a költségvetési számaikat, amelyek a városi a költségvetést megalapozzák. Ez az időpont a képviselő szerint nem megfelelő, mivel karácsony előtt néhány nappal és a két ünnep közötti két munkanapon minden cég és intézmény azon dolgozik, hogy meglegyenek a grémium által előirányzott számok. Ha valóban februárban lesz a következő közgyűlés, ahol a 2019. évi költségvetést tárgyalják, akkor ennél hosszabb határidőt is adhatnának a szervezeteknek. Emellett kiemelte, hogy jövőre is kockázatot jelentenek majd az 1,4-1,5 milliárd forint összegű önként vállalt feladatok, ezért felvetette: a grémiumnak indokolt lehetne egységesen visszalépnie minden területen. Majd emlékeztette képviselőtársait, hogy 2019-ben két választás lesz, ami szerinte látszódhat a költségvetésen is.
Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a közgyűlést országos törvény kötelezi arra, hogy február 15-ig benyújtsa a város költségvetését. Ezért is rögzítették az SZMSZ-ben, hogy készítenek költségvetési koncepciót, sőt, hagyomány, hogy első olvasatot is tárgyalni szokta a közgyűlés. A képviselő az adóerőképesség kapcsán kifejtette: az nagyon érzékenyen érinti a várost, ugyanis a kormány azokat támogatja, akiknek gyenge az adóerőképessége. Békéscsaba az erősek közé került, amit örvendetesnek tart. Emellett kifejtette: a bölcsődékbe és óvodákba beíratott gyerekek létszáma jövőre emelkedik, e szerint a képviselő életképesnek látja Békéscsabát.
Nagy Ferenc (független) reagálva a felvetett képviselői kérdésekre úgy fogalmazott: a 2019. évi költségvetési koncepció jó és jobb is, mint a tavalyi. Mint mondta: az idén a fejlesztések esetében megszavazott 177 millió forintos forrás kiegészítésre, a sokat kritizált vagyonértékesítésből származó mintegy 200 millió forintos bevétel teremtett lehetőséget. Olyan gazdasági helyzet van ma Magyarországon, amely véleménye szerint elősegítik az adóbevételek növekedését. Kifejtette: olyan jellegű fejlesztési elképzelésekben kell gondolkodnia a közgyűlésnek, amelyek vagy növelik a bevételek mértékét vagy csökkentik a város kiadásait. Az alpolgármester elmondta: jobb kiinduló likviditási helyezt miatt – bár vannak kockázatok – teljesíthető lesz a jövő évi költségvetés.
Fülöp Csaba (MSZP) úgy reagált az alpolgármester hozzászólására, hogy a biztos likviditási helyzet annak köszönhető, hogy a 2018. évi költségvetés reálisabb volt, mint a 2017-es. A képviselő fontosnak tartja, hogy a 2018-as teljesülési számokkal tervezzenek, mert akkor nem éri a közgyűlést meglepetést. Kiemelte: többek között a sport teljesítmények is indokolják, hogy az önkéntvállaltfeladatok támogatását megtartsák a 2018-as szinten a jövő évi költségvetést. Elmondta: olyan új típusú kiadásokat is folyósított az önkormányzat az utóbbi években, amelyek a helyi gazdaság erősítését szolgálták, mint például a nyomdászképzés támogatása. Kiemelte: látszik az, hogy gazdasági téren is vannak érdeklődők Békéscsabai iránt. Ezzel összefüggésben javasolta, hogy a már felállított informatikai rendszer mellé a vállalkozási információs rendszer, valamint a karrier követési rendszer mellé rendeljenek olyan embert a hivatalban, aki ezekkel foglalkozik, mert ezek erősítik a város gazdaságát. Továbbá javasolta azt, hogy ha teljesülnek azok a feltételek, amelyeket 12 békéscsabai nagyvállalat vállalt annak érdekében, hogy elinduljon a városban egy vállalatirányítási mérnök képzés, akkor a város 7 millió forintos támogatását tervezzék be a költségvetésbe.
Szarvas Péter (független) úgy reagált: a város fejlődik, ezt eddig sem vitatta senki. Mint mondta: ennek két új jelét lehet látni. Herczeg Tamás országgyűlési képviselővel szerdán részt vett azon a külügyminisztériumi eseményen, ahol bejelentették a Linamar új békéscsabai beruházását. Ott ígéretett kapott a város arra, hogy a kormány egy 14 milliárd forint összegű vissza nem térítendő állami támogatást biztosít. Tájékoztatta a képviselőket arról: hogy az MVP-ből, állami tulajdonú földre települ be a Linamar új beruházása, ami egy 10 hektáros terület, egyúttal az MVP-ből támogatott Fürjesi elkerülő út beruházása kapcsán kiírták közbeszerzést. A felsőoktatás kapcsán kifejtette: jó esélyt lát arra, hogy a mérnökképzés elinduljon, de számszaki megállapodást nem tett senki arra, hogy ezt az önkormányzat támogatja. Hozzátette: természetesen fontos, hogy az önkormányzat szerepet vállaljon, de ennek mértékét a számok tükrében lehet megállapítani, és nem lehet véleménye szerint a mértékét előre tervezni.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) kifejtette: valóban kedvezőbbek a 2019-es viszonyok, mint a 2018-as évben voltak a békéscsabai költségvetés tekintetében. A Linamar beruházása kapcsán kiemelte: a fejlesztés 250 fő új munkavállalót érint, melyből mintegy 220 békéscsabai. Hozzátette: a vállalat új üzeme olyan lesz, ahol a munka törvénykönyvének változása alkalmazható lesz, amennyiben erről a munkáltató és a munkavállaló megegyezik.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) kiemelte, a koncepció csak egy elképzelés, de jó, ha vannak mögötte tények is, főleg úgy, hogy a tervek szerint nem lesz a 2019. évi költségvetésnek első olvasata. Így a képviselőknek 3 napja lesz arra, hogy áttanulmányozzák azt, amivel a hivatal munkatársai 3-6 hónapot dolgoztak. Kifejtette valóban lát kockázatokat a koncepció alapján a jövő évi költségvetésben, hiszen hasonló estek előfordulhatnak, mint 2018-ban, amikor 206 millió forint áthúzódó kiadás volt, ami 2017-ről jött át. Az adóerőváltozás véleménye szerint nagyon pozitív. Támogatta Fülöp Csaba javaslatát, miszerint a mérnökképzés önkormányzati támogatását tervezzék be a költségvetésbe. Ezt követően kitért az általa megfogalmazott kockázatokra: a kötelező 1 százalékos minimálbér és bérminimum emelés nem vonatkozik a köztisztviselőkre, és az egyéb foglalkoztatási formában alkalmazott munkavállalókra. Emellett a tanácsnok mintegy 350-400 millió forintos kieső bevétellel, illetve plusz kiadással számol. A költségvetés tervezésénél azt javasolja: 200 millió forintos adóbevétellel, illetve egy 200-250 millió forintos vagyoni bevétellel számoljanak a 2019. évi költségvetésben. Erre véleménye szerint azért van szükség, mert az önként vállalt feladatokról már – a tavalyinál nagyobb mértékben – nem szeretnének lemondani. Ugyanakkor javasolta, hogy tervezzenek be egy 8 százalékos bérkompenzációt, differenciáltan, de nem csupán a köztisztviselők tekintetében, hanem az önkormányzati cégek esetében is. Felhívta a képviselőtársai figyelmét arra, hogy 2018 elején 480 fős közfoglalkoztatotti létszámmal terveztek, de mint kiderült, év végére 180 fővel kevesebben dolgoznak ebben a foglalkoztatási formában. Kifejtette: örömteli folyamat, hogy egyre többen el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon, ugyanakkor a közgyűlésnek számolnia kell azzal, hogy amennyiben csökken a közfoglalkoztatottak száma, akkor a feladatokat teljes idős alkalmazottakkal kell ellátnia a városnak, ez viszont drágább. Kockázatként fogalmazta meg továbbá a hitelállomány mértékét, amely – mint mondta – 1,7 milliárd forint felett van, ami folyamatosan növekszik, még akkor is, ha nem vesz fel a város több hitelt. Véleménye szerint az általa javasolt számokra azért van szükség, hogy a költségvetés tervezői valamilyen számok mentén tudjanak elindulni, főleg akkor, ha nem tárgyalnak első olvasatot januárban.
Szarvas Péter (független)emlékeztetett, napirenden lesz két ipartelep fejlesztése, amelyből később a városnak bevétele származhat. Miklós Attila (MSZP) örömét fejezte ki amiatt, hogy a koncepcióban végre megjelenik az a gondolat, miszerint számolni kell a beruházások miatti, későbbi fenntartási költségekkel.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint az, hogy a képviselők most nincsenek annyira megijedve, mint tavaly ilyenkor, azt jelenti, hogy az idei egy reális költségvetés, véleménye szerint ezt bizonyítja az is, hogy jól működött a város és az intézmények, fizették a nem kötelező feladatokat. Örömtelinek nevezte, hogy a korábban kormányzati és önkormányzati szinten bevezetett családpolitikának köszönhetően nőtt a megszületett gyermekek száma. Véleménye szerint ezek olyan jó közérzetet alakítanak ki a lakosokban, amelyek jövőbemutatóak és a városnak is megnyugtatóak lehetnek. Törekednek a kulturális, oktatási és sporttal kapcsolatos kiadások biztosítására, mint mondta, az ideinél rosszabb már valószínűleg nem lesz, bár megjegyezte, finomhangolásokat még kell végezni. Arra is emlékeztetett, hogy az oktatás terén az önkormányzat már nem fenntartó, de a rendszer fejlesztéséért mégis mindent megtesz. Szorgalmazta, hogy az önként vállalt feladatokból ne faragjanak le.
Szarvas Péter (független) Takács Péter (LMP) kérdésére arról tájékoztatott, hogy a 47-es főút melletti ipari parkokról volt szó korábbi üléseken akkor, amikor üzleti titokra vonatkozóan nem lehetett nyilvánosan tárgyalni a kérdésekről. Az LMP képviselője ezt követően elmondta, többek közt ezzel összefüggésben is riasztó számokat olvasott ki következő napirendi pontok kapcsán a dokumentumokból. Takács Péter megjegyezte, hogy problémásnak tartja a koncepciót, a dr. Ferenczi Attila és Kiss Tibor által felvetett problémákat ugyanis a tervezet nem kezeli. A politikus szerint most is csak annyi szerepel a dokumentumban, hogy az intézményeknek felelősen kell gazdálkodniuk, a lakásállományt sem kezelik megfelelően.
Nagy Ferenc (független) szerint a vagyoni bevételekkel kapcsolatos aggályokat szem előtt kell tartani, ugyanakkor kiegészítő forrásként kell ezekre számítani. Mint mondta, a közgyűlés hosszabb távon tartós megoldást akkor tud hozni, amikor vagy a bevételeket tudja növelni, vagy kiadásait csökkenti. Ilyen tekintetben szerinte eddig jó példát mutattak, de még nincsenek az út végén. A DAKK-hoz fűződő aggályokra azt válaszolta, hogy fel kell gyorsítani a céggel a tárgyalásokat, hogy év elején dönteni tudjanak a kérdésekről.
Tímár Ella (Fidesz-KDNP) a lakossági igényekre hívta fel a figyelmet, mint mondta, azokat fejlesztési hitelből nem lehet megvalósítani. Éppen ezért azt javasolta, hogy biztosítsanak a költségvetésben 200 millió forintot például járdafelújításra. A földes utak karbantartására 100 millió forintos fejlesztési hitel biztosítását javasolta. A polgármestertől azt kérdezte, ha januári közgyűlés hiányában nem lesz első olvasat, akkor hogyan kíván egyeztetni a képviselőkkel?
Szarvas Péter (független) megerősítette, hogy amennyiben egyes utcák lakói összegyűjtenek kellő mennyiségű pénzt az utcafejlesztéshez, az önkormányzat beszáll a költségekbe. A járdafelújítást is fontosnak tartotta, de felhívta a figyelmet arra, hogy további igények is mutatkozhatnak majd más területeken. Az első olvasatról azt mondta, januárban meg lehet tenni a javaslatokat.
Tarrné Stuber Éva, a pénzügyi osztály vezetője közölte, az intézmények és a hivatal érintett munkatársainak szűkebb értesítést küldtek meg, hiszen február 7-re tervezték a költségvetési rendelet vitáját. Mivel szűkebb határidőt szabtak meg, hamarabb kell tárgyalni a kérdésekről, ezért az intézményektől nem kérnek teljes körű költségtervezést, helyette személyi állomány, bér- és dologi tervet kérnek be, a többi információval az önkormányzat is rendelkezik. Felhívta a figyelmet arra, hogy január végére sem áll rendelkezésre sokkal több adat. Takács Péternek válaszolva kiemelte, a koncepció több, mint adatok halmaza, hiszen minden évben aktualizálják a szöveget.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint akkor derül ki, hogy milyen a koncepció, ha azt feltöltik számokkal. Tímár Ellához kapcsolódva elmondta, a kormánytól kértek plusz támogatást a földes utcák fejlesztéséhez a Modern Városok Program részeként, bár erre még nem kaptak választ. A járdafejlesztésnél költségátcsoportosítás miatt a probram megállt, jogosnak nevezték az erre vonatkozó lakossági igényt, ezért már csak a képviselői keretet tudják erre használni. Takács Péternek válaszolva kiemelte, hogy a beruházások, amelyeket például az MVP-ből tudnak megépíteni, a város tulajdnát képetik majd. Fontosnak nevezte ezek megvalósítását, hiszen megfogalmazása szerint ez is vonzza majd az ide települni szándékozó cégeket.
Miklós Attila (MSZP) utóbbival kapcsolatban kiemelte, a városnak kellene rendelkeznie beruházási stratégiával.
Takács Péter (LMP) szerint a várost működtetni kell, a központi költségvetési támogatás mértéke csökken, az ország gazdasági helyzete meglátása szerint lehetőséget ad arra, hogy a kormány az infláció mértékével egyező mértékben támogassa a várost. Megjegyezte, hogy kezd veszélyes mértékűvé válni a város hitelfelvétele, emlékeztett, Papp János mintegy 2,5 milliárdos tartozással adta át a polgármesteri széket. Szarvas Péter utóbbira úgy reagált, nem célszerű összehasonlítani a jelenlegi és akkori hitelkamatlábakat, egyúttal megjegyezte, fejlesztési hitel nélkül nem tudnák megvalósítani a kitűzött célokat.
Zelenyánszkiné dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) azt kérte, elsősorban az intézmények érdekét helyezzék szem elé az önként vállalt feladatokkal szemben, hiszen rajtuk keresztül a gyermekekre is hatással vannak.
Kaposi László (DK) szerint vannak olyan önként vállalt feladatok, amelyekre továbbra is szükséges biztosítani a forrásokat, ugyanakkor úgy vélte, van olyan terület, amelyet hanyagolni lehetne. Úgy fogalmazott, az nem lehet, hogy bizonyos területeknél nem csökkentenek, mert gyakorlatilag mindenki arra törekszik a saját területén, hogy ne legyen elvonás. A földes utak rendbetételét ő is fontosnak tartja.
Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) szerint helyénvaló, hogy úgy fejlesztenek, hogy közben el is adnak. Kiemelte, felszólalásában csak néhány területet emelt ki.
Szarvas Péter (független) hangsúlyozta, az önként vállalt feladatok nem veszélyeztethetik a kötelező feladatvállalást, ugyanakkor véleménye szerint lesz majd olyan, amikor a képviselőknek a költségvetésben értékválasztást kell tenniük.
Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság javaslata szerint a nemzetiségi önkormányzatok támogatása szükséges legalább az idei összeggel megegyező mértékben, a lakásügyi bizottság pedig azt javasolta, hogy a koncepciót egészítsék ki azzal, hogy a szükséges kiadásokat a 2019-es évben is biztosítsák, ugyanakkor az önkormányzati bérlakások eladásából származó bevételeket forgassák visza a lakások felújítására.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) szerint több dolog is van, ami alapvetően befolyásolja a jövő évi költségvetés tervezését. Kiemelte, nem lesz jobb a helyzet jövőre sem, mint idén, a költségvetés továbbra is feszes lesz. A tamácsnok szerint koncepcionális kérdés, hogyan terveznek majd.
Szarvas Péter szerint számszerűen az igényeket összegezni most nem lehet, minden javaslat szerepel a jegyzőkönyvben, ezt most nagyon nehéz lenne egy határozatba összegyűjteni.
Kaposi László (DK) javasolta, hogy mivel nem tudják, hogy alakul a költségvetés, 10 százalékkal kevesebb összeget irányozzanak elő a nemzetiségi önkormányzatoknak, így azok is tudnak majd kalkulálni. Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) emlékeztett, hogy a nemzetiségi önkormányzatok keretét tavaly is csökkentették, ezért nem vették figyelembe a bizottsági ülésen a DK képviselőjének javaslatát.
Bíró Csaba azt javasolta, hogy január 24-ig kapják meg a képviselők a költségvetés első olvasatát.
Bacsa Vendel jegyző dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) a köztisztviselői illetményalap emeléséről szóló felszólalására azt mondta, az továbbra is állami feladat, bár van arra lehetőség, hogy a közgyűlés ettől eltérjen, erre volt is már példa. Ehhez kapcsolódva Tarrné Stuber Éva azt javasolta, hogy a költségvetési rendelet tervezetében 8 százalékos illetményalap emelkedést rögzítsenek – tavalyi példát alkalmazva – júniustól.
A NÉKE bizottság javaslatát 15 igen, 1 tartózkodás mellett fogadták el, míg a teljes határozati javaslatot 13 igen, 3 tartózkodással hagyták jóvá.
9:43 - Több esetben emelkedik a közterülethasználati díj és drágább lesz a temetkezés is
A csabai képviselő-testület az infláció emelkedésére hivatkozva növelné a közterülethasználati díjakat. Többségében 30-60 forintos négyzetméterenkénti emelkedésről van szó (például a közterületbe benyúló üzlethomlokzat, kirakat szekrény, ernyőszerkezet, fényreklám, cég- és címtábla, pavilonok, az anyagtárolás, reklámok, vendéglátóhelyek teraszai, rendezvényekre kitelepült, alkalmi vendéglátóegységek, üzleti szállítás, kiállítások, vásárok, cirkuszok, stb. esetén), több esetben pedig 100-300 forintos emelkedésre is számítani lehet (például az egyéb árusítás, kereskedelmi tevékenységek, üzemképtelen járművek tárolása, automaták üzemeltetése, kukák köztéri elhelyezése és bizonyos gépjárművek és vontatmányai esetén).
A temetkezési díjak emelkedésének indokai közt szerepel, hogy ezek az árszabások évek óta nem emelkedtek, ezért célszerű azok módosítása. A temetkezési helyek megváltása átlagosan 1400 forinttal emelkedik, tehát például egy hatszemélyes sírbolthely ára 15 950 forintra emelkedik. Az újraváltási díj feleannyiba kerül, mint az eredetileg meghatározott ár. A sírhelyek esetén a parcella út menti soraiban több mint 2500 forinttal (19 450 forint), más helyeken 4320 forinttal emelkednek a díjak. Az urnafülkék 7100, az újraváltási díj 10 ezer forintba kerül majd.
A listából kikerül a holttest hűtési díja, mivel a halotthűtőket eladták a Békéscsabai Temetkezési Kft. felszámolásakor.
A koporsós (felnőtt) sírásás díja 18 200 forintra emelkedik, a mélyített ásás díja 20 ezer forint. Új elem lesz, hogy a koporsós (gyermek), urnás sírásás és a fedlap levétele, visszahelyezése után is felszámítanak költséget (egyenként 10 ezer forint). A ravatalozó használati díja, illetve a környezet előkészítése külön 5-5 ezer forintba kerül majd. Az egyszeri hulladékszállítási díj 290 forinttal emelkedik.
Előbbi módosítást 13 igen és 2 tartózkodás, utóbbit 12 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadták.
9:26 - Csörte a munka törvénykönyvének szerdai módosításáról
Megjavult a szavazórendszer, a polgármester elindította a tanácskozást. Az ülés elején Miklós Attila (MSZP) Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselőtől kérdezte, hogy megszavazta-e, illetve legálisnak tartja-e a munka törvénykönyvének módosításáról szóló parlamenti szavazást? (A módosításról szóló cikkünket ide kattintva találja meg.) Szarvas Péter (független) szerint ez a kérdés nem függ össze szorosan az önkormányzat munkájával, ezért szerinte erre nem kellene válaszolni.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) közlése szerint megszavazta a módosítást, egyúttal visszakérdezett, hogy az MSZP-s képviselő ismeri-e a módosítást, illetve az abban foglalt garanciákat? Az országgyűlési képviselő arról is tájékoztatott, hogy kártyája a helyén volt, végig az ülésteremben tartózkodott, támogatta a javaslatot és mint mondta, majd az illetékesek eldöntik, hogy érvényes volt-e a szavazás.
Miklós Attila (MSZP) szerint ez igenis érinti az ország összes dolgozóját, amelyről beszélni kell, hiszen mint fogalmazott, a munka törvénykönyvének megnyirbálása folyamatosan zajlik. Véleménye szerint a tegnap este kialakult helyzetet, konfliktusokat nem ez okozta, hanem az az arrogancia, melyet a Ffidesz évek óta képvisel.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) közlése szerint a szakszervezetek kezében is marad majd eszköz, ugyanakkor nem vitatta, hogy a munkavállalói és munkáltatói viszony nem szimmentrikus, érzékeny a kérdés. Hozzátette: ha a választókerületben lesz olyan polgár, aki hozzá fordul, annak segít majd.
Miklós Attila ezen kívül emlékeztetett, hogy január 31-ig mindenki nyújtsa be képviselői vagyonnyilatkozatát.
9:13 - Baj van a szavazórendszerrel
Jó reggelt kívánok a behir.hu szerkesztősége nevében, igen, elérkezett az év utolsó közgyűlése. A tanácskozás azonban nem kezdődött el, nem jó ugyanis a szavazórendszer. Ha nem javul meg perceken belül, a polgármester tájékoztatása szerint akkor is elindul az ülés.
Varga Diána, Zámbori Eszter
