Bár a közgyűléseket rendszerint a hónap utolsó csütörtökén tartják, ezúttal az októberi és a novemberi ülést összevonták. A témák közt túlnyomó többségben a vagyoni ügyek és a pályázatok voltak, de a városüzemeltetést és az oktatást érintő kérdések is előkerültek. Ezen a napon volt a közmeghallgatás is, amelyen a békéscsabaiak elmondhatták véleményüket, észrevételeiket vagy panaszaikat a grémiumnak.
Ha kíváncsi az előterjesztésekre teljes terjedelmükben, azokat ide kattintva találja. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy tudósításunkat időrendi sorrenben adjuk közre, a legkorábbi időpont a cikk végén, míg a legutóbbi a cikk elején található!
18:35 - A közmeghallgatás befejeződött, tudósításunknak vége.
17:00 – Közmeghallgatás: galambürülékkel, járdákkal és fákkal kapcsolatos problémák a témák közt
A közgyűlés mellett ezen a napon közmeghallgatást is tartanak, amelyen a békéscsabaiak elmondhatják véleményüket, észrevételeiket vagy panaszaikat a grémiumnak.
Pusztai Ágnes Vécsey utcai lakos társasházi problémát tárt a plénum elé. A Csabai Mérleg szeptember eleji számából értesült arról, hogy 60 galambot fogott össze az ezzel megbízott cég, nehezményezte, hogy bár humánus az eljárás, a galambok visszatalálnak a városba. Régebben már jelezték, hogy a galambok elszaporodtak a környéken, azóta a csókák is. Nem tudják elkezdeni a felújításokat, hosszú évek óta takarítják a madarak ürülékét. Kértek segítséget a Temető sori szakasz takarításában is, de csak paragrafusokat és bírsággal való fenyegetést kaptak vissza e-mailben. Évente mintegy 400 ezer forintot fordítanak arra, hogy a galambürüléket eltakarítsák. Arra is panaszkodott, hogy a környéken komoly a zaj- és porterhelés.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) megjegyezte: sokféle problémával keresik meg az önkormányzatot a lakosok; nem ez az egyetlen társasház, amely a madarak piszkával küzd. Mint mondta, nehéz társasházi tulajdonba beavatkozni és furcsa is lenne, ha az önkormányzat ezt megtenné. Idén elrendelték a galambpiszok sűrűbb eltakarítását, ebben ennél a háznál ez talán ritkább. A kérdéses ingatlan előtti közterületre is rendeltek takarítást, de ha ez nem elég, akkor az önkormányzat tud intézkedni, megvizsgálják a lehetőségeket. A Fürjesi út átadását novemberre tervezik, amely az Orosházi út, Szabolcs utca forgalmát csillapítja majd. A vasútállomás, buszpályaudvar környezetét minden évben szépítik, amelyet az egyik legszebbnek nevezte az országban. A polgármester azt ígérte, hogy a buszmegállók szennyezettségét kivizsgáltatja, ha indokolt lesz, akkor sűrűbb takarítást rendelnek el, egyúttal megerősítette, hogy a környéken két buszváró is megújul.
Pusztai Ágnes a barkácsáruház felőli buszváró takarítási gyakoriságát nehezményezte. Azt is megjegyezte, hogy elektromos riasztót szereltek fel a társasházra a galambok miatt, de az sem hozott eredményt.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint a galamb-probléma nem egyedi; ebben a vasútállomás épülete véleménye szerint komoly szerepet játszik, a képviselő úgy véli, a MÁV-val kellene egyeztetni a galamb-probléma felszámolásáról.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) a körzet képviselőjeként hangsúlyozta, hogy több esetben egyeztettek a kérdésről, a magánházak esetében korlátozottak a lehetőségek. Mint mondta, más cégekkel is egyeztetett az érintett ház gondjáról, és mind azt válaszolták, hogy szinte lehetetlen megoldani a problémát a szerkezet miatt.
Bacsa Vendel jegyző arról beszélt, hogy a járási hivatal vezetőjétől érkező válaszok tőle származnak, mivel korábban a polgármesteri hivatalban már körbe járták a témát. Különböző cégeket kerestek meg az ügyben, amelyek nem kecsegtettek jó hírekkel, de a MÁV ígéretet tett arra, hogy a terményrakodás kapcsán jobban odafigyelnek majd. Megjegyezte: a megoldási lehetőségeket a hivatal munkatársai is keresték, a választ pedig megküldték az érintetteknek.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) is tapasztalja, hogy sok olyan kamion megy át a városon, nem az elkerülőt használják Gyula felé. Indokoltnak tartaná ezeknek a kamionoknak a kitiltását a városból. A polgármester ráerősített, hogy a kamionok az állami közút-hálózathoz tartozó utakat használják, ezeken a szakaszokon csak javaslattal tud élni az önkormányzat, tiltással nem.
***
Boros Zoltán alsókörösi lakos felszólalását azzal kezdte, hogy az ‘56-os hősökre emlékezve egy elektromos mécsest gyújtott, ezzel is előttük tisztelegve. A békéscsabai kerékpárutak építésével kapcsolatban tenne javaslatot, saját és a környéken lakókat képviselve szeretné elmondani gondolatait. Az önkormányzat erőforrásából kerékpárút, gyalogosút épül az Alsókörösi út végétől 150 méteren keresztül a Békési úti zsilipig. Paláncz György képviselővel nemrég bejárták a szakaszt és sok hulladékra lettek figyelmesek, amelyek zsákban voltak, ezt jelezte és elszállították. Javasolta, hogy tegyenek ki két táblát: szemetet lerakni tilos és kamerával megfigyelt terület, ezeket meg is tették az illetékesek, azonban ezt követően sittet és az építési törmelékeket továbbra is odahordják. Véleménye szerint ez nem megengedhető, egy sétány kialakítását javasolja, amely szebbé és élhetőbbé tenné a szakaszt. Az út két végére behajtani tilos táblát helyezhetnének el véleménye szerint. Az édesapja több békéscsabai közműépítésnél közreműködött, aki tavaly elhunyt. Boros Zoltán szerint méltó emléket állíthatna neki a város, ha az ő keresztnevét képviselhetné a sétány. Az Alsókörös sor végéig van nevesítve, de a zsilipnél már nem, így javasolta az ottani szakasz elnevezését Gábor-sorra. A felszólaló a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület tagja, környezetvédelmi szakelőadóként fontosnak tartja és a környéken lakóknak is örömet okoznának, ha megépítenék a sétányt. Tisztában van azzal, hogy a területen lévő beruházás pályázati forrása nem erre tartozik, de örülne ha valamilyen formában megvalósulhatna, az ott élők akár aláírásukkal támogatják a kezdeményezést. Szeretne a megvalósításához egy havi fizetésével hozzájárulni, az ott lakókkal közösen önkéntes munkával tudnának segíteni. Kéri a polgármestert és a képviselők támogatását. Végül arra is kitért, hogy a szakaszon pár éve ültettek fákat, amelyek kiszáradtak és ki lettek vágva és azóta nem pótolták hiányukat.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy az önkormányzat elkötelezett a város fejlesztése iránt, lépésről-lépésre haladnak előre. Egyszerre mindent nem fognak tudni megoldani. Válaszában kiemelte, hogy a felszólaló lakókörnyezetében éppen a túloldalon lesz fejlesztés, ha az önkormányzat kerékpárutat épít, akkor nem szerencsés mindkét oldalra megtenni azt. A tisztaságra az önkormányzat az eddiginél jobban oda tud figyelni. A terület nem sűrűn járt, amennyiben szemetelést észlelnek azt jelezzék és rendet tesznek az önkormányzat munkatársai. A nádas kapcsán csak a Kövizig beavatkozásával lehet előrelépni, mert a vízfelület és a melletti partszakasz a vízügyi hatóság fenntartásában, üzemeltetésében van. A terület szépítése kapcsán megkapta az e-mailt és a fejlesztési osztályhoz továbbította, gondolkoznak a fejlesztés megvalósításán, törekednek az eddiginél nagyobb rend fenntartására. Figyelnek arra a területekre is, ahova most nem jutott pénz.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) a körzet képviselőjeként vállalja, hogy a fatelepítés még idén ősszel megvalósulhat, javasolja a Délvil mögötti rész fejlesztését a zöldfolyosó programban, amely méltóvá tenné azt a kis szakaszt.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint a kis szakasz szépítése, ápolása megvalósulhat. Az önkormányzat elkötelezett a fásítás érdekében, a legtöbb forrást ők biztosítják a városban, bárki bármit mond. Folyamatosan végzik a zöldfelület gondozását, pótolják a megbetegedett, kiszáradt fákat. Múlt héten 66 fa pótlása történt meg, köszöni a jelzést, amely területről tudomást szereznek, ott növényeket telepítenek.
***
Klemm Ferenc helyi magánvállalkozó a következővel járult a képviselők elé: 12 éven keresztül takarította a havat a városban, mint mondta, minden vagyonát a közjó figyelembevétel használta fel eszközeinek vásárlásához, a munkájának végzéséhez. Úgy véli, 2015-ben másnak játszották át a kérdéses szerződést, az ő kárára. A pályázat elbukása miatt fél éven belül két bank mondta fel vele a szerződést, ekkor eladta a földjeit, majd négy évig kínlódtak kevés munkából. Az elmúlt egy évben három olyan eszközt bukott el, amelyet 15-20 évvel ezelőtt vett korábbi mezőgazdasági tevékenységéből. “Senki nem állt ki mellettünk” - mondta. “Miért kellett olyan szerződést kötni, hogy ha esik, ha fúj, évi 16 millió forintot ki kell számlázni a vállalkozónak, miért kellett ennek a vállalkozónak mintegy 160 millió forintból eszközt vásárolni? Ki a felelős, ki a haszonélvezője ennek a szerződésnek? Miért kellett olyan vállalkozással szerződést kötni, amelyik nyíltan leírta, hogy nincsenek meg a megfelelő eszközei?” – sorolta kérdéseit, hozzátéve, hogy elvileg csak olyan cég pályázhatna ilyen tenderre, amelyiknek hiánytalanul megvan az eszközparkja. Szerinte nem csak a szerződésekkel magyarázható a közpénz-pazarlás, mást sejt a dolog mögött. “Mindenemet elvesztettem, elsőnek az egészségemet, utána a vagyonomat” – fogalmazott Klemm Ferenc, megjegyezve, hogy az évek során többször kért segítséget, de választ sosem kapott. Arról is beszélt, hogy idén 26 telephely számít a munkájára, de úgy hiszi, a hatóság mindent megtesz azért, hogy ne legyen senkinek a konkurenciája, pedig csak dolgozni szeretne, hogy ne kelljen elkótyavetyélni a maradék tulajdonát.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint egy vállalkozás léte a vállalkozást irányítótól függ. Megjegyezte: kevés olyan terület van a gazdasági életben, ahol egy cég örökre megkap egy tevékenységet. “Az élet a versenyről szól, időnként meg kell mérettetni a vállalkozást” – fogalmazott. Visszaidézte: Klemm Ferenc 12 évig végzett a város számára hóeltakarítást, előnyös, jó pozícióban volt, az is igaz, hogy nem volt panasz a munkájára, de lejárt a szerződés, ezért a jogszabályok alapján versenyben kellett kiválasztani a kivitelezőt. Mint mondta, ugyanolyan verseny volt kiírva minden cégnek, amelyen egy másik vállalkozás nyert. Akkor poglármesterként 10 évnél rövidebb időt szeretett volna megszabni, de a grémium másként döntött. Úgy véli, a vállalkozáson múlik, hogy az milyen ajánlatot ad. A kérdéses cég a versenyt elvesztette, de az ebből kivezető utat a cégnek kell megtalálnia. Hozzátette: 7100 vállalkozás van Békéscsabán, a versenyszférában mindenki arra van utalva, hogy a saját szerencséjének a kovácsa legyen. A kérdéses vállalkozás nem került partvonalon kívülre, de a hóeltakarítást már nem ő végzi. A városvezető arra is kitért, hogy manapság már kevesebb a hó Békéscsabán, ezzel több pénzt is tudnak spórolni. A telephely kapcsán azzal biztatta a férfit, hogy a Fürjesi út elkészülte után az elhelyezkedése miatt fel fog értékelődni.
Klemm Ferenc szerint nem volt korrekt a kiválasztási mód, mert a pályázat nem minden szabályát vették figyelembe, és habár a legfelsőbb szintekig elmentek, a hatóság így is mindent rendben talált. Hozzátette: a vagyonuk végén járnak.
***
Busi Miklós a Baukó András utcában lakik, 93 éves és sok hasonló korú társa nevében szólalt fel. Kéri a grémiumot, hogy a Csabagyöngye előtti részen és a kis hídon osszák meg a járdát a gyalogosok és a kerékpárosok között, ezt azzal indokolja, hogy csak kerékpározni tud, gyalogolni nem. Elkerülhetetlen számára, hogy a városba kerékpáron érkezzen az orvoshoz, a gyógyszertárba, postára. A közúton a közlekedést egyenlőnek nevezte a baleseti osztállyal, rosszabb esetben a temetkezési vállalattal. Példaként hozta a Békési úti szakaszt, ahol sokkal keskenyebb a járda, mégis felosztották a gyalogosok és a kerékpárosok között. Egy másik témáról is beszélt: azt panaszolta, hogy a Volánbusz Zrt. gépkocsivezetői udvariatlanok, a vezetési stílusukat sem találta megfelelőnek. Mint mondta, ő is hosszú éveken át dolgozott a busztársaságnál, több millió kilométert vezetett le.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy az önkormányzat nagy figyelmet fordít a kerékpárút hálózat fejlesztésére. Busi Miklós szavaiból úgy értelmezi, hogy a Gyulai úton, a Vandháti út felől érkezhet a belvárosba kerékpárral és ugyan valóban a Széchenyi út a legrövidebb a főtér felé, de a város évekkel ezelőtt kiépített egy kerékpárutat a városközpontba. Ez kicsit hosszabb, de ott végig van kerékpárút. A Széchenyi út hiányzó láncszem, nemrég adták ki a feladatot arra, hogy a Csabagyöngye és az optika előtti közterületi szakaszon vizsgálják meg, a járdát műszakilag lehet-e kerékpáros útként használni. Ez a felmérés hamarosan elindulhat. Az önkormányzat szeretne abban segíteni, hogy a gyalogosok és kerékpárosok szabályosan közlekedjenek egymás mellett. A buszvezetők kapcsán arra emlékeztetett, hogy az ő idejében a gépkocsivezetők sok dicséretet kaptak, voltak olyan tréningek, amelyeken az utasokkal való bánásmódot is gyakorolták. Akkor is voltak olyanok sofőrök, akikre panasz érkezett. Jelenleg körülbelül 50 sofőr dolgozik a megyében, mindig van egy-két kirívó személyiség, ha ilyennel találkoznak, türelmet javasol az utasoknak.
***
Tóth Pál Gajdács utcai lakos a szemétszállítás kapcsán tett panaszt. Mint mondta, negyedévente 13 ürítésről kap számlát, holott csak egy kukát tud megtölteni, ezért indokolatlannak tartja a számlázási módszert. Látta a televízióban, hogy más helyen ezt leolvasó rendszerrel oldják meg és csak a valós fogyasztás után fizet a lakosság. Emiatt azt kérdezi, tervez-e a város hasonló leolvasó-eszköz-beszerzést. Bár reklamált a szolgáltatónak, és ígéretet is kapott arra, hogy kevesebbet kell fizetnie, a helyzet nem rendeződött.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) leszögezte: a számlázás önkormányzati hatáskörön kívül esik, ilyen kérdést csak továbbítani tudnak. A kérdéses rendszert nem tartja ördögtől valónak.
***
A Vihar utcában élő Salamon Györgyné arra emlékeztetett, hogy közel 50 évvel ezelőtt járda épült az utcájában betonlapokból, ezek még most is ott vannak és jó minőségűek. Sok évvel azután a város fákat ültetett a környéken, amelyek szép nagy és terebélyes egyedekké nőtték ki magukat. Hasonlatként említette, hogy egy padlásszobás ház magasságának a másfélszeresét teszi ki a fa lombja, amely az úttest közepéig ér. Ezeknek a fáknak a gyökerei erősek és elmozdították a lapokat a helyükről, a járda egyik oldala magasabban van, mint a másik, ezért balesetveszélyessé vált. Örömmel olvasta a Csabai Mérleg november 4-ei számában Turák Helga nyilatkozatát, amely szerint a jövőben alacsonyabb fákat ültetnek, a fák gyökerei a föld alatti közműveket, járdákat nem fogják zavarni. Az a kérése, hogy a Vihar utcában a járdalapokat egyenesítsék ki. Az asszony arról is beszélt, hogy a Vihar utcában az útburkolat javítása megtörtént, de az eredetihez képest sokkal szűkebb lett a szakasz, az út csak fele akkora lett, két autó sem fér el a területen egymás mellett. Továbbá jelezte, hogy a Jókai utcában problémás az egyik buszmegálló várója.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt mondta, hogy az említett járdaszakaszt meg kell tekinteniük, hogy a balesetveszélyt elhárítsák a Vihar utcában. A Jókai utcában lévő buszváró ki lesz bővítve, hosszabb padokat telepítenek az eddiginél.
***
Gyulai Tibor Kvasz András utcai lakos a jaminai hévíz kúttal kapcsolatban tette panaszt, azt ugyanis ismeretlenek téglával, cseréppel töltötték fel. Azt kéri, hogy ha Modern Városok Program részeként a geotermikus projekt miatt Békéscsabán van egy egy furóberendezés, az önkormányzat kérjen árajánlatot a kút rendbehozatalára, amely további 25-30 évig szolgálhatná a várost.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt ígérte, hogy megvizsgálják a kút műszaki állapotát. Bár régen fúrták ki a kutat, a hasznosítás azóta sem történt meg. Mint mondta, fel kell mérni a létesítmény állapotát, amelynek rendbehozatalára csak akkor szabad pénzt áldozni, ha feladatot tudnak adni neki. Hozzátette: az új kutat a környéken található intézmények fűtésére szeretnék használni, a jaminai esetén ilyen terv egyelőre nincs.
14:57 - A nyilvános ülés vége
Galéria
Galéria
14:11 - Bejelentések
Szente Béla (Fidesz-KDNP) fákkal kapcsolatos esetekre hívta fel a figyelmet: mint mondta, a Munkácsy Emlékházban az egyik fenyő alatt megcsúzott a föld, emiatt ki kellett vágni a fát. Emellett négy nagy, egészségesnek tűnő fűzfát vettek ki az Élővíz-csatorna partján, ezért azt kérdezte, történt-e egyeztetés a vízügyi igazgatósággal ezzel kapcsolatban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szokásosnál később hullottak le a falevelek, lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy a szolgáltató – kifogások nélkül – szállítsa el a zöldhulladékot.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) korábban a fűzfákat érintő kivágásról nem tudott, ahogyan az önkormányzat sem, de a bejelentést követően írt a KÖVIZIG-nek, amelyre azóta sem kapott választ. A falevelek kapcsán a zöldhulladék összegyűjtésére kiadott feladatot, amelyet a TAPE Kft. végez, meghosszabbítják két héttel.
Csiaki Tamás városüzemeltetési osztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő zöldhulladék-járat január második hetében esedékes, akkor lehet a szolgáltatóval egyezkedni.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) már arról beszélt, hogy a DAREH Bázis Zrt. biztosítja, hogy a telephelyük előtt található gyűjtőpontban térítésmentesen el lehet helyezni a zöldhulladékot az év minden napján.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) aláhúzta, hogy egy adott utcán belül nem mindenki teszi ki a zsákokat, de ha vannak lakosok, akik igen, akkor azokat a zsákokat vigyék el onnan.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) kíváncsi, hogy a november 6-ai és 12-ei városi lomtalanításon elviszik-e az elektromos hulladékot, vagy tavasszal lesz egy külön akció. Arra is rákérdezett, hogy tudnak-e bármit az István malom sorsáról.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) válaszában elmondta, hogy a lomtalanításon veszélyeshulladék kihelyezésére nincs lehetőség, jövőre a tavaszi lomtalanítás időszakában arra külön akciót szerveznek, amely 5-6 millió forintba kerül az önkormányzatnak. A városi hulladékudvar jövő év végére kap működési engedélyt, de minden háztartásnak lehetősége van a veszélyes hulladék eltávolítására: Gyulán van egy hulladékudvar és Jaminában is el lehet helyezni azt. Idén is volt már egy ilyen akció, a lakosok türelmét kérik, mivel a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. megszerezte a veszélyes hulladék leszállítására szükséges jogosultságot. Az önkormányzat rendet fog tenni, akármennyi pénzbe kerül, nem maradhat rozsdás hulladék az utcákban - tette hozzá.
A polgármester az István malom kapcsán elmondta, hogy az EMMI által biztosított keretből az önkormányzat kidolgoztatott egy látványtervet a hasznosításra. Tudomása szerint az EMMI és a Miniszterelnökség is vizsgálja, hogy a projekt hogyan indítható el. Részletezte, hogy a malom területe két önálló helyrajzi számon van, két hektár területen, így nem egyszerű egy projektet ebbe beleilleszteni. Továbbá a Bábszínház és a Beliczey-kúria épül a Munkácsy-negyed részeként, de fontos az István malom rendbetétele, ehhez azonban kormányzati támogatás szükséges. Az önkormányzat nem tulajdonosa a területnek, de élénken figyelik a területen történő fejleményeket. Bizakodó azzal kapcsolatban, hogy hamarosan lesz előrelépés az ügyben.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) tájékoztatta a közgyűlést, hogy két héttel ezelőtt átvette az Idősbarát Önkormányzat Díjat, az elismerést 12 város kapta meg. Általában is elismerték Békéscsabát, de a járvány alatt végzett feladatok miatt kapta meg a díjat a város. Az alpolgármester véleménye szerint ez egy közös érdem.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) a közterületen, rendszám nélkül hagyott autók ügyéről beszélt. Csányi Illéssel együtt tájékoztatást adtak arról, hogy városszerte vannak elhagyott gépjárművek, amelyek foglalják a helyet és rontják a városképet. Az önkormányzat által elkészített anyagból kiderül, hogy abban az esetben, ha a jármű rendelkezik rendszámmal és ismert a tulajdonos, de nincs műszaki vizsga, akkor tudnak intézkedni ha, a műszaki 10 napja lejárt. Idén 41 felszólítást küldtek ki, 13 esetben indítottak eljárást a tulajokkal szemben. A hatósági jelzéssel nem rendelkező, ismeretlen tulajdonosú járművek esetében a jogszabály intézkedési lehetőséget biztosít. Az önkormányzat 2020 elején már foglalkozott ezzel a kérdéssel, árajánlatok is érkeztek, egy járműnél 400 ezer forint az intézkedési költség. A tájékoztatás szerint jelenleg 5 olyan jármű van a városban, amelynek nincs hatósági jelzése és ismeretlen a tulajdonosa, ez nem nagy szám más nagy városokhoz, például Szegedhez képest. Kitért arra is, hogy a veszélyhelyzet alatt nem járnak le a forgalmi engedélyek, jelenleg nincs intézkedési lehetőség. A veszélyhelyzet lejártát követő 90. napon érdemes beavatkozni véleménye szerint.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy azért kértek információt, mert sok bejelentés érkezik hozzájuk azzal kapcsolatban, hogy nincsenek parkolóhelyek a lakótelepeken. Kitért arra, hogy tudnának-e a jövő évi költségvetésből tervezni új parkolóhelyeket. Példaként említette, hogy a Lencsési lakótelepen, a Pásztor utca környékén lehetetlen megállni 5 óra után.
A polgármester megkérte Bacsa Vendel jegyzőt, hogy a jövő évi költségvetési tervezési folyamatba ez a kérdéskör legyen beillesztve.
Dancsó Tibor (DK) három kérdést intézett a grémiumhoz. Tavasszal bejelentette a jegyzőnek, hogy a Kétegyházi úton van egy fasor, amit elég csúnyán gyallyaztak le, le lettek tépve az ágak a fáról. Arra kíváncsi, hogy azóta milyen fejlemény történt az ügyben. Tisztában van azzal, hogy volt feljelentés ismeretlen tettes ellen. Továbbá elmondta, hogy több bejelentés érkezett hozzá. Fokozódik a pandémiás helyzet is, a háziorvosok telefonon nem érhetőek el, maga is ezt tapasztalta. Érdeklődik, hogy mit tudna az önkormányzat tenni az ügy érdekében. Végül a polgármestertől azt kérdezte, hogy van-e friss információ Békéscsaba tekintetében a fertőzöttek számáról.
Bacsa Vendel jegyző azt válaszolta, hogy a Kétegyházi úti fasorral kapcsolatban megpróbálták felderíteni, ki okozta a károkat. Korábban volt ott munkavégzés a város megrendelése végett, de azok a gépek nem okozhattak olyan károkat. Rendőrségi feljelentés történt, további információkkal jelenleg nem rendelkeznek. Ezzel egyidőben a fák sérüléseinek kezelése vállalkozó útján megtörtént.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) a háziorvosokkal kapcsolatos felvetés kapcsán megjegyezte: a háziorvosok feladatai megnövekedtek, ugyanakkor ő is úgy vette észre, hogy a doktorok nehezebben elérhetőek. Egyelőre türelmet kért, hiszen az orvosok a helyükön vannak, dolgoznak. Ahogy fogalmazott, a pandémia sokakat érinthet a negyedik hullámban is, bár várhatóan enyhébbek lesznek a tünetek. A nehéz helyzetet, leterheltséget az okozza, hogy más fertőzések is megjelentek, melyek influenza-szerű tünetekkel járnak, és nehéz megállapítani, hogy pontosan milyen betegségről is van szó. Arról is tájékoztatott, hogy a három városi szociális intézmény nem veszélyeztetett fertőzés szempontjából, a nevelési intézmények közül 6 csoportban függesztették fel az ellátást a koronavírus miatt, tudomásuk szerint a gyerekek 5-6 százaléka érintett a fertőztésben. A kulturális intézményekben továbbra is zajlik a munka, a hivatalban is kevés az olyan munkatárs, aki megfertőződött. A város egészét tekintve nincs arról információ, hogy hány csabai van a gyulai kórházban van (jelenleg ott található a megyei fertőző osztály - a szerk.). Összegzésként azt mondta: a járvány egyelőre kevésbé érezteti a hatásait, mint a harmadik hullámban.
14:10 - A Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény vezetőjéről döntöttek
A közgyűlés 2016 decemberétől 5 évre, egészen 2021 november végéig Bíró Csabát bízta meg a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény igazgatói feladatainak ellátásával. A grémium korábbi döntése alapján a közétkeztetési feladatellátás vállalkozásba adására 2022. júliusától valósul meg eredményes közbeszerzési eljárás esetén. Az intézmény folyamatos működésének biztosítása érdekében az átadásig szükséges igazgató az intézmény elejére. Az előterjesztő azt javasolja, hogy a képviselők december elsejétől bízzák meg a jelenlegi vezetőt, Bíró Csabát 2022. júniusának végéig a feladat ellátására.
Az előterjesztést 14 igennel fogadták el.
13:56 - Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata
Az önkormányzat felülvizsgálta a 2019 és 2021 közötti szociális szolgáltatástervezési koncepcióját és elkészítette az új, 2022-2024. közötti időszakra vonatkozó tervezetét. A város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának elsődleges célja, hogy Békéscsabán minden rászoruló számára elérhető legyen a szociális biztonságot jelentő ellátási formák, szolgáltatások. A struktúra kialakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani a komplexebb, magasabb színvonalú ellátások működtetésére a lakossági igénynek megfelelően.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) az előterjesztésről beszélt. Részletezte, hogy az anyag 296 oldalon keresztül mutatja be a város szociális intézményeinek teljesítését, kitekintést ad arra, hogy a Békés megyei városokban milyen munkát végeztek az önkormányzatok. Tovább részletezve elmondta, hogy 151 oldal foglalkozik az előterjesztő a békéscsabai önkormányzat és a Szociálpolitikai Osztály teljesítéséről az elmúlt 3 évre visszamenően. Az anyagot nagyon részletesnek tartja, véleménye szerint szakdolgozati szintet elérő bemutatást tartalmaz a szociálpolitikai munkára vonatkozóan, érdekes adatok szerepelnek benne.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) kérdést intézett a polgármester felé. Nyáron kormányzati döntés született arról, hogy a szociális ágazatban lehetőség nyílt 10 nap többletszabadságra. Arra kíváncsi, hogy Békéscsabán hogyan adták ki a szabadnapokat.
Szarvas Péter elmondta, hogy mindenhol adott volt a lehetőség, az ütemezés a munkáltató jogköre. Tudomása szerint rövid idő alatt plusz 10 nap szabadság minden dolgozó számára az intézmény életére is kihathat, pontos és alapos tervezés szükséges ehhez.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy a koncepció 2022-től 2024-ig terjedő időszakra vonatkozik. Minden 2000 főt meghaladó település számára kell ilyen tervezetet készíteni, a csabai közgyűlés mindig megtette ezt. A Szociálpolitikai Osztály kérdőívek formájában kereste meg a helyi intézményeket, egyesületeket. Köszönetet mondott azoknak, akik visszaküldték azt. Széleskörű munka, jó koordinációval - így jellemezte az olvasott anyagot, javasolta az előterjesztés elfogadását.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) felhívta a figyelmet, hogy a szociális ellátások mértéke a minimál nyugdíjhoz vannak kötve, amely 25 600 forint, ennek vannak százalékos szorzói, amely alapján adják a különböző jogosultságokat. Ez nem változott hosszú évek óta, egyre többen esnek ki a rendszerből, béremelésnek és inflációnak köszönhetően. Kérte, hogy a szociális intézmények munkatársai részére megadott 10 plusz nap szabadság kiadásáról kapjanak a képviselők beszámolót.
A grémium egyhangúlag fogadta el az előterjesztést.
13:52 - Erről számolt be a Csaba Ügyeleti Kft.
Bár az ügyeletet helyben ellátó társaság a korábbi években is rendre tájékoztatta tevékenységéről a békéscsabai önkormányzatot, ez a tevékenység különösen fontossá vált, miután a Csaba Ügyeleti Kft. a város tulajdonába került 2018 tavaszán.
A kft. vezetője, dr. Sonkoly Iván ezúttal arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány miatt előszűrést végeztek az elmúlt időszakban, amely csökkentette a betegforgalmat, ugyanakkor sokkal többen keresték őket telefonon. Az év elejétől egészen szeptemberig 2280 felnőtt és 1909 gyermek kereste meg őket valamilyen úton, ebből a 4189 főből 3236 személyesen, 250 fő telefonon lépett velük kapcsolatba, míg 703-an kértek tanácsot. Összesen egyébként 14 ezer telefonhívást fogadtak, ami napi átlag 50 hívást jelent.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) a beszámoló méltatása mellett megköszönte a társaság tevékenységét, amelyhez Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) is csatlakozott. A népjóléti bizottság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ismét egyre nagyobb szükség van a kft. munkájára, hiszen Békéscsabán is emelkedik a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben.
13:49 - Film formájában mutatják be a Wenckheim család történetét
Gyurkó Dániel producer és Major Gyula filmrendező több dokumentumfilmet készített Békés megye értékeiről, természeti kincseiről. Új projektjük témájaként a Wenckheim család békéscsabai, Békés megyei örökségét választották, amelyet több nézőpontból szeretnének megközelíteni: a család története, mintaértékű, újító gazdaság-, gazdálkodás szervezése, az épített örökség kiemelkedő emlékei. Mindezt a még élő leszármazottak, egykor az uradalomban dolgozók hozzátartozóinak megszólaltatásával, a helyszínek, azokhoz kapcsolódó érdekességek, új információk bemutatásával. A témafelvetés aktuális: fókuszban van ugyanis a Wenckheim-család megismertetése, folyamatban a Wenckheim-kerékpárút kialakítása, a szabadkígyósi kastély felújítása, és a tervek között szerepel a pósteleki, gerlai kastélyok rekonstrukciója is. A film a jelenlegi tervek szerint 2 vagy 4 részre osztott sorozat formájában készülne el, összesen 100-120 perc időtartamban, tervezetten 2023-ra. Az ágazati minisztériumi, pályázati források bevonásához a mintegy 25 millió forint költségvetésű produkció alaptámogatása lehetne a Közgyűlés által megítélt támogatás, az előterjesztő erre 1 millió forint összegben tesz javaslatot. A költségvetés volumene miatt egyúttal javasolják, hogy amennyiben nem sikerül összeállítani a teljes filmet, úgy jelen támogatás ellentételezéseként egy rövid, 5 perc időtartamú film készüljön a témában.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) rávilágított, hogy ennek a filmnek az elkészülése kapcsolódhat a város turisztikai törekvéseihez; Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) pedig arról beszélt, hogy a Wenckheim-család része a Békés megyei kultúrának, ezért is tartja fontosnak a film elkészülését.
13:38 - Az önkormányzat továbbra is támogatja a nyomdaipari oktatók bérezését
Az önkormányzat még 2015-ben döntött arról, hogy csatlakozik a szakoktatók részére többlet anyagi hozzájárulás biztosításához, amelyet javadalmazás 50 százalékát téríti meg, a maradék részt pedig a több, nyomdaipari ágazatban tevékenykedő gazdasági társaság. Az előterjesztő részletezi, hogy az elmúlt öt tanévben működtetett, a fentiekben ismertetett támogatási rendszer nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a középfokú nyomdaipari képzésre jelentkezők száma jelentősen növekedett, az oktatói szakember gárda stabil és motivált lett. A nyomdaipari tudás- és képzőközpont folyamatban lévő kialakítása is további lehetőségeket biztosít az ágazat számára a közeljövőben. Kása István Zoltán, a Marzek Kner Packaging Kft. ügyvezető igazgatója levélben kereste meg az önkormányzatot, hogy a továbbiakban is támogassák a szakoktatók bérezését. Az ügyvezető igazgató havi 600.000 forint összeg támogatást kér az önkormányzattól a 2021/22-es tanévre, a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt az előterjesztő a havi 300.000 forint támogatási összeget javasolja.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) a Békéscsaba Hazavár programhoz hasonlóan fontos gondolatnak nevezte a kezdeményezést. Mint mondta, az utánpótlásnevelés nagyon hangsúlyos lesz a városban, ehhez jó szakmai-oktatói gárdára van szükség.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) fontosnak nevezte a feladatot, hiszen egy sor innovatív megoldása van a városnak, amely párját ritkítja. A nyomdaipar az egyik erőssége Békéscsabának, és bár jelenleg nem tud a város akkora forrást biztosítani, mint amekkorát a cél igényelne, sikerült megegyezni erre a tanévre vonatkozóan. Az önkormányzat nem csak ezzel, hanem a nyomdaipari képzőközponttal is segíti a várost, amely ha tud később bevételeket generálni, annak egy része fordítható a nyomdaipari oktatók javadalmazására is.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra is emlékeztetett, hogy a TOP révén a Tevan Andor utcában és az Ipari úton kerékpárutat és közvilágítást építettek.
A képviselők 14 igennel forgaták el az előterjesztést.
12:09 - Ebédszünet
11:37 Üzemeltetési feladatokat szerveznek ki a beruházások után
Az önkormányzat az elmúlt években számos beruházást hajtott végre. Ahhoz, hogy ezek a létesítmények üzemelni tudjanak, a városnak közszolgáltatási szerződést kell kötnie. Ez a jövő évre vonatkozóan a gerlai Sport utcai közpark, a Fényesi úti fitneszpark, a Munkácsy-negyed legutóbb beépített része (a Csabagyöngye Kulturális Központ és a Békés Megyei Könyvtár közt), valamint több önkormányzati telek.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy elindult a Körös Hotel bontása Herczeg Tamás országgyűlési képviselő kezdeményezésére. Az év végéig a munka befejeződik, ezért azt kérdezte, hogy mi lesz a telekkel. Arról is érdeklődött, hogy az önkormányzati telkek közül van-e olyan, amelyre nincs szükség és eladható lenne?
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arról tájékoztatott, hogy a Körös Hotel a magyar állam tulajdonában lévő társasházi albetét, csak a szállót bontják el, a sarki, kétszintes épület megmarad. Az önkormányzatnak egyelőre sem tulajdoni, sem használati joga nincs, bár utóbbit korábban kérték az államtól. A polgármester hozzátette: mivel erről döntés még nincs, nem tudnak intézkedni. A másik esetben olyan területekről van szó, amelyeket nem vagy nehezen lehet eladni, a dokumentumot is azért állították össze, hogy ezeken a helyeken nagyobb legyen a rendezettség.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) örömét fejezte ki, hogy elbontják a Körös Hotelt és rendezett lesz a terület. Rávilágított arra, hogy városszerte több ingatlan állapota rossz. Átfogó párbeszédet kezdeményezett az elhagyott területekből, városképileg is kedvező megoldást teremteni. Egyre többször találkoznak hasonló anyagokkal a közgyűlésen, a Városgazdálkodási Kft-nek megnőnek a feladatai. Ez igazolja a cég létrehozásának jogosságát. A véleméyne szerint a cég eredményes munkavégzése érdekében új gépek, berendezések beszerzése szükséges. Így ki tudnának váltani olyan feladatokat, amelyek horribilis összegbe kerülnek.
Balla Ferenc, a Városgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója ismertette, hogy főként a parkgondozásra terjed ki a feladatuk, ezen a területen történt a hatékony munkavégzés érdekében beruházás. Többek között két nagy teljesítményű mobil lombszívót, öt lombfúvót vásároltak. A locsolási tevékenység hatékony elvégzéséért tartályokat és szivattyúkat vásároltak. A karbantartók részére porelszívókat szereztek be és különböző kisebb kézi gépeket. Továbbá nagy teljesítményű fűnyíró traktorokat is vásároltak.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy a cég tevékenységéhez komoly összegeket kellett rendelni, ugyanakkor egyre komolyabb szaktudás is kell az újonnan beszerzett gépekhez. Van együttműködés az önkormányzati cégek közt, ezt fenn kell tartani. Négy telephelyen működik a Békéscsabai Városgazdálkodási Kft. (BVG), ezt áldatlan állapotnak nevezte, ugyanakkor mint mondta, nem a céggel, hanem az alvállalkozókkal van probléma, egyre drágábbak a munkák, amelyek nem is feltétlen a legjobb minőségűek. A szerződések kontrolljára, újragondolására lesz szükség; az alpolgármester ezzel párhuzamosan a keretszerződések és a nyílt eljárások mellett érvelt.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) jelezte, hogy a képviselők ma már az önkormányzati szakosztálytól külön értesítést kapnak arról, mekkora pótforrásra van szükség egy-egy munka elvégzéséhez. Ha bővítenék a város saját cégét, amely kisebb fejlesztéseket tudna elvégezni, akkor lehet, hogy az árakat is le tudnák szorítani.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy annak idején épp az volt a cél a cég létrehozásával, hogy minél több munkát tudjanak elvégezni, ezzel spórolva a költségeken. Azt kellene hosszú távon elérni, hogy minél kevesebb munkát szervezzenek ki.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) régebb óta szorgalmazza a változtatást. A nyomonkövetéssel kapcsolatban vannak gondok, kellene egy olyan rendszer, amelyben a kiadott munkákat figyelemmel tudják kísérni, mert komoly csúszások vannak, a lakosság pedig a képviselőktől várja a megoldást. Nagy Ferenc szerint a mostani helyzet jobb a semminél, most is sokféle információ megtudható a BVG honlapjáról, rendszeresen tartanak koordinációs értekezletet is.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) szerint is fontos a visszajelzés, ezért fontosnak tartaná, hogy ha az adott kivitelező nem tudja tartani a határidőt, akkor azt jelezze a képviselőknek, akik pedig a lakosságot értesítik.
11:34 - Nincs érvényes pályázó a buszos szolgáltatás elvégzésére
Tavaly év eleje óta a helyi személyszállítási közszolgáltatást a Volánbusz Zrt. látja el, méghozzá úgy, hogy az önkormányzat jelölte ki erre a feladatra, amely idén év végéig tart. Korábban sok vitát generált, hogy a város nem jutott egyességre a Volán jogelődjével, a DAKK Zrt.-vel, a társaság ugyanis rendre magasabb összegeket követelt a szolgáltatásért, pótdíjakkal, ugyanakkor a képviselő-testület, de a lakosság sem volt elégedett a szolgáltatás színvonalával.
Az önkormányzat a jogszabályoknak megfelelően pályázatot írt ki a szolgáltatás ellátására, amelyre egyedül a Volánbusz Zrt. pályázott. Mint kiderült, a pályáztatásba bevont szakértő hiánypótlást írt elő a társaságnak, ám az nem teljesült maradéktalanul és indokolatlan sorokat is találtak a benyújtott dokumentumokban, ezért az illetékes szakbizottság azt kéri, a pályázatot nyilvánítsák érvénytelennek.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) Fülöp Csaba kérdésére elmondta, hogy többször is kijelölhet az önkormányzat szolgáltatót. Decemberre készül előterjesztés a konkrét, január elsejétől kezdődő, két éven át tartó kijelölésről.
11:30 - Kiválik a vagyonkezelő törzsházából a Békéscsabai Médiacentrum Kft.
A Békéscsabai Médiacentrum Kft. 2015-ben jött létre, miután a közgyűlés úgy döntött, hogy létrehoz egy Békéscsaba és térsége lakosságának átfogó, egységes, közszolgálatiságot biztosító tájékoztatásának szolgálatában álló céget. A kft. Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságként kezdte meg működését. 2020-ban, a koronavírus-járvány miatt teljesen felül kellett vizsgálni a cég üzleti tervét, amely során kiderült, hogy a társaság jobban járna, ha a jövőben önálló társaságként tevékenykedne. A legnagyobb előny az úgynevezett de minimis támogatás igénybevételéből származna, amelyet jelenleg teljes egészében a vagyonkezelő társaság használ ki.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) arról kérdezett, hogy ha kilép a médiacentrum a törzshából, amellyel például a reklámadó tekintetében is komoly kedvezményeket érhet el, nem lesz-e startlövés ez a többi cég számára? Volt-e már kezdeményezés más cég részéről is?
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint más cégtől nem volt ilyen jelzés; kezdeményezést lehet tenni, a közgyűlés felelőssége, hogy jó döntést hozzanak.
15 igennel fogadták el az előterjesztést.
11:25 - Folyószámla hitelt vesz fel a Vagyonkezelő Zrt.
A társaság tavaly decemberben 30 millió forint értékben folyószámlahitel-szerződést kötött 2021-re vonatkozóan, amely idén év végén jár le. Az előterjesztő részletezi, hogy a Vagyonkezelő Zrt-nél jelentkező átmeneti likviditási problémák áthidalásához 2022-ben is szükség van a folyószámla hitelre. A társasághoz befolyó bérleti díjak, a parkoló automaták bevétele és egy beépítetlen telek áll rendelkezésre fedezetként. A jelenlegi szerződés lejártát követően kötnék meg a hitelt egy éves futamidővel 30 millió forint értékben.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) tavaly a gazdasági előrejelzések szerint a kamatok emelkedése várható, a kamatok, árfolyamok kiszámíthatóak. Az elmúlt egy évben a kamatok háromszorosára növekedtek, a finanszírozási költségek megtriplázódtak, ez a jövőben várhatóan számíthatóak. Javasolta, hogy lehetőség szerint fixálják a kamatokat.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) javaslatot tett, hogy a Vagyonkezelő vizsgálja meg a folyószámlahitel megkötésekor, hogy a hitel fix kamatozású legyen.
A képviselők 15 igennel elfogadták a polgármester javaslatát és a napirendi pontot is.
11:25 - Megemelik a Vagyonkezelő Zrt. alaptőkéjét
Az önkormányzat a pandémiás helyzetben kialakult veszteségek finanszírozására központi támogatást kapott a kormánytól, amelynek egy részét a tulajdonában lévő gazdasági társaság saját tőkéjének emelésére fordítja. Az önkormányzat a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. részére 930 millió forintos ázsiós tökeemelést hajt végre. Cél az, hogy a cég az összegből részben fejlesztéseket hajtson végre, részben pedig segítse az önkormányzat működését a saját, illetve a tulajdonában álló gazdasági társaságok hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával.
A grémium egyhangúan, 14 igennel elfogadta az előterjesztést.
11:20 – Kivitelezőket választanak
A Modern Városok Program részeként készülő útfejlesztési projekt II. ütemében hirdet nyertes kivitelezőt a grémium. A beérkező két ajánlat közül a közbeszerzési bizottság csak az egyiket találta érvényesnek és arra tett javaslatot, hogy az érvényes pályázatot benyújtó Hódút Kft. nyerje a tendert. A cég a munkát 1,3 milliárd forintért végzi majd.
Szintén kivitelezőt hirdetnek a járdafelújítási beruházás kapcsán. Ebben az esetben is a Hódút Kft. a nyertes, amely 266,4 millió forintért vállalja a kivitelezést.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) a járdafelújítással kapcsolatban elmondta: nagy öröm, hogy a 7. számú választókerületben is több járda felújítása kezdődhet meg. Többen érdeklődtek, hogy mikor kezdődik a beruházás, a lakosságnak immár konkrétummal tud szolgálni.
A képviselők 15 igennel elfogadták az előterjesztést.
11:06 Városi ivóvízhálózat fejlesztési igény
A szeptemberi közgyűlésen már a képviselők elé került az előterjesztés, amely a városi ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatos. Ezúttal az előterjesztő a 100 millió forintos beruházás öt érintett területének helyzetét tárja a grémium elé. A Kisfényesi úton az ivóvízvezeték építésével kapcsolatban újra lefolytatták a beszerzési eljárást, amelynek eredménye továbbra is az, hogy a rendelkezésre álló fedezetet továbbra is meghaladja a legkedvezőbb ajánlat is. A beruházás bruttó 23,6 millió forintba kerül. Az előterjesztő javasolja a további 2,6 millió forint biztosítását, hiszen a területen több önkormányzati ingatlan található, így a város számára is előnyös a fejlesztés.
A Fonó és Lajta utcában a 788 folyóméternyi ivóvízvezeték építésére vonatkozó tervek 2023. márciusáig érvényesek, az ajánlati kiírás az év végén történhet meg. Az előkészítés alapján már tavasszal elkezdődhet a munka, az átadás-átvétel jövő nyáron már megtörténhet.
A Rakéta utcában 109 folyóméternyi ivóvízvezeték építésére vonatkozó terveket 2017-ben készítették, a vízjogi létesítési engedélyeket meghosszabbították. A kivitelezést a Modern Városok Programból finanszírozott útépítési munkák első ütemének második részében végzik, a meglévő ivóvízvezeték kapacitását növelik.
A Nógrád utcában lakossági igényként merült fel a 80 folyóméternyi ivóvízvezeték építése, az önkormányzat rendelkezik a területre vonatkozó tervekkel és engedélyekkel. A beruházás előkészítése folyamatban van, idén megkezdődhet akár a kivitelezés is.
Az Ostoros utcai ivóvízvezeték építése is lakossági igényként merült fel, ez 240 folyómétert jelent. A területen történő beruházásra a kivitelezési terv decemberre készülhet el.
A képviselők egy mellékletben továbbá olyan területeket is megtekinthettek ivóvízvezeték építése céljából, ahol vannak tervek, de vízjogi engedélyek nincsenek, illetve ahol nincsenek tervek, de igényként felmerült a fejlesztés.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) a Kisfényesi és az Ostoros utcában is fontosnak nevezte a fejlesztést, amelynek révén nőne az ott élők életszínvonal. A Napraforgó utcában, valamint a Kastélyszőlőkben szintén lenne igény a fejlesztésre - tette hozzá.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint érdemes lenne a törpe-vízművekkel kapcsolatos pályázatokat is megvizsgálni. Békéscsaba útjai, csatornahálózata, járdái rendben lesznek, megújult az elektromos hálózat, a következő lépés az ivóvíz lesz, amelynek elérhetősége alapelvárás a 21. században - összegzett a képviselő.
10:19 - Erre használják fel a pluszpénzt
Mi legyen az adótöbblet sorsa? Az előterjesztő szerint nem kérdés, hogy már korábban jelentkező problémákra lehet fordítani a forrást (önkormányzati ingatlanok felújítása, a Békés Megyei Könyvtár és a polgármesteri hivatal Szabadsági épületében liftbeszerzésre). Ezen felül a környezetvédelmi célok elérésére is áldozna a város, és további forrás juthat a városüzemeltetési kiadások növelésére. Szükség lesz még átcsoportosításra a pályázati önerőhöz, valamint a gyermekétkeztetésre is.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint érdemes tartalékolni, mert több tényező még nem ismert a jövő évi költségvetés tervezése tekintetében. Hangsúlyozta: ennek ellenére közcélokra fordítanák a többletforrást, ezek közül külön kiemelte a zöldfelületek növelésére, gondozására, környezetvédelmi célok megvalósítására fordítandó összeget. Emellett egy tanulmány is születne a helyi turizmus fellendítési lehetőségeiről.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) a frakció nevében ivóvíz-bevezetésre 100 millió forint beállítását kérte, a külterületi lakóingatlanok végett. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester arra emlékeztetett, hogy idén már 100 millió forintot fordítottak ilyen célra, olyan területeken, ahol már megvoltak a tervek erre vonatkozóan. Egyetértett azzal, hogy tekintsék át a még nem bekötött ingatlanok számát, ugyanakkor türelmet kért, mert még nem ismertek a jövő évet befolyásoló tényezők, zajlanak az egyeztetések az Alföldvíz Zrt. gazdasági stabilitását illetően is, és nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a cég saját forrásból fejlesztheti a hálózatot a későbbiekben.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) egészen az előző évi költségvetési tervezés idejére nyúlt vissza, megjegyezve: nem is gondolta, hogy plusz forrásokkal számolhatnak majd. Mint mondta, egyetértenek a zöld célokra elkülönített forrásokkal.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) üdvözölte, hogy a városvezetés számára egyre fontosabb a zöld gondolkodásmód, hiszen számos olyan fejlesztése van az önkormányzatnak, amely pilot-projektként is felfogható és példaként szolgálhat a többi megyei jogú város számára. Véleménye szerint ez a lakosság számára is fontos üzenet. Az ivóvízhálózat-fejlesztése kapcsán egyetértett azzal, hogy korai lenne még a pénzügyi elköteleződés a plusz források hozzárendelése mellett, ugyanakkor elvi szinten erre szükség lenne. Emellett a turizmus-fejlesztési stratégiával kapcsolatos támogatást is megköszönte.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) fontosnak tartja, hogy definiálva legyenek a feladatok, amelyek a decemberi ülésen aktuálisok lesznek. A városüzemeltetési feladatokhoz 57 millió forintot rendeltek szeptemberben, ha a számok kedvezőek lesznek, akkor most újabb összegeket tudnak elkülöníteni, fontosnak tartja az egyéni képviselő keretek növelését. Hangsúlyozta, hogy a feladat, a lakossági igény amellett, hogy folyamatosan fejlődik a város. Decemberben konkrétan le lesz bontva a szóban forgó 100 millió forint. Kiemelte, hogy a csapadékvíz elvezetésre, a belvárosi és külvárosi területeken 300 különböző igény van ebben a témában. A feladatra bontásnál a vízelvezetésre kér nagyobb figyelmet.
A városvezető a csapadékvíz elvezetés kapcsán elmondta, hogy két helyszínen is volt önkormányzati beavatkozás a közelmúltban. Szente Béla körzetében és a Halas tér, Mikkeli tér környékénél volt probléma, amikor rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék esett. Kitért arra is, hogy a Városgazdálkodási Kft-nél van javításra lévő keret, amelyet rendszermeghibásodás esetén használnak fel. Az önkormányzat több millió forintot költ egy évben az eldugulások, átemelők javítására, átmosatásokra. A polgármester elmondta, hogy a 100 millió forint alapvetően tartalékképzés a jövő évre, hogy a város ezen a téren ne szűk költségvetéssel rendelkezzen negatív hatások esetén. A csatorna hálózat karbantartására, tisztítására szükséges plusz források témakörét decemberben vizsgálják meg.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) elmondta, hogy azok a források amelyek a csatornahálózat fenntartására vonatkoznak idén is szűkösek voltak, az 57 millió egy részét erre fordítottak, de további összegek bevonására van szükség. Véleménye szerint nagy a csabai csatornahálózat és rossz állapotban van, hosszútávon fejlesztések révén lehet orvosolni a problémát. A 100 millió forintról elmondta, hogy nagyobb probléma esetén alkalmas lehet, jó tartalékként tekint az összegre.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint a csapadékvíz elvezető rendszer jelentős beavatkozásokat igényel, a források limitáltak. Javasolta, hogy keressenek megoldást az önkormányzat saját forrásainak kimélésével. Felhívta a figyelmet arra, hogy vizsgálják meg a KEHOP Plusz Operatív Programot, ahol kiemelt projekt elnevezéssel, akár Herczeg Tamás országgyűlési képviselő segítségével előrelépjenek az ügyben. Praktikusnak tartaná egy olyan összefoglaló elkészítését, amely a város csapadékvíz elvezető rendszerét és az ivóvíz hálózat helyzetét részletezi. Szarvas Péter szerint azt kell átgondolni, hogy a meglévő rendszer fejlesztése vagy egy új építése a cél. A környezetvédelmi tanácsnok erre Debrecent hozta fel példaként, ahol átfogó fejlesztést végeznek. Véleménye szükség van egy tanulmányra, ahol priorizálni tudják a feladatokat. Fontos az előretekintés, akár 10 éves távlatban is megfogalmazhatnának már most feladatokat.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) arról beszélt, hogy 30 millió forinttal kompenzálják az élelmiszerár emelkedést a közétkeztetésben, a nyersanyag emelkedést nem hárítják a szülőkre, hanem az önkormányzat állja a költségeket. Ez várható a jövőben is.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) a nyersanyag emelkedésre úgy reagált, hogy az aszály miatt valóban az égbe szöktek az árak, a megfelelő öntözés mellett a mezőgazdaságban orvosolható a probléma. A csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatban azt mondta, hogy korábban voltam a városban zápor tározók, amelyek nagy részét beépítették. Részletezte, hogy a csatorna nem mindig tudja befogadni a nagy mennyiségű vizet, ezért árkok kellenek, amelyek el tudják vezetni azt. A képviselők 15 igennel elfogadták a napirendi pontot.
10:07 - Jobban alakultak az adóbevételek, mint azt korábban gondolták
A koronavírus-járvány felülírta mindenki várakozását – emlékeztet az az előterjesztés, mely a helyi adókkal foglalkozik. A dokumentumban arra emlékeztetnek: a pandémia a 2008-as gazdasági válságnál is többet változtatott a világgazdaságon, ezért az önkormányzatnak óvatosabban kellett számolnia a bevételi lehetőségekkel. Mindezt jól mutatja, hogy míg az olyan közhatalmi bevételekből, mint az építmény-, az iparűzési, valamint az idegenforgalmi adó és a különböző bírságok, pótlékok előirányzata 4,6 milliárd forint volt (ehhez képest a teljesítés 4,1 milliárd forint volt), addig idén úgy számoltak, hogy ezekből csak 3,2 milliárd forint folyik be a városi kasszába.
Az eddig ismert adatok szerint szeptember 30-ig 3,2 milliárd forint iparűzési adót fizettek be a vállalkozások az önkormányzatnak, ez a vártnál magasabb összeg. Az építményadóból 26,5 millió forint folyt be, míg az iparűzési adó esetén 3,7 millió forint realizálható. Mindezek alapján 500 millió forint adóbevételi többlet keletkezett a költségvetésben.
Fülöp Csaba elmondta, hogy véleménye szerint túlteljesítettek az iparűzési adót a helyi vállalkozások. Az elmúlt két év hasonló időszakát vetette össze, amely szerint látható, hogy a 2019, 2020, 2021 szeptember 30-ai adatok alapján az idei év a legerősebb. Elmondta, hogy 2021-ben 3 milliárd 400 millióval zárhatnak, amely jó összeg, a helyi adófizetők erejét mutatja. Ha bizonyos esetekben a cégek adózását nem csökkentették volna 2 százalékról 1 százalékra, úgy 700-800 millió forinttal több érkezett volna az önkormányzat kasszájába, így elérték volna a 4,2 milliárdos célt a helyi adóbevételek.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint a 2021-es eredményeknek három tényezője van. Elsőként az önkormányzat részéről megtörténtek azok a vezetői intézkedések, döntések amelyeknek köszönhetően a költségvetés átvészelte a vírushelyzet okozta problémákat. A második indok, hogy a kormányzat is megvalósította a kompenzációra vonatkozó ígéreteket, több úton biztosított az önkormányzatnak támogatást. Harmadrészt az adóbevételek alakulásának tudta be a jó eredményt. Hangsúlyozta, hogy a helyi gazdaság jobban teljesített a vártnál; a vállalkozások teljesítménye nő, amely elismerésre méltó, az adófegyelem is rendben van. A nagy adózók, akik nem jogosultak a kedvezményre, szinten tartották az előző éves költségeket, és bár érdemben nem tudták növelni a teljesítményt, de nem is csökkent. Bíznak abban, hogy 2022-ben is hasonló szintet tudnak hozni a helyi vállalkozások.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy 2019-ben még volt gépjárműadó az önkormányzati költségvetésben, de 2020-ban és 2021-ben már nem, és ez nem is fog visszatérni. Ennek tükrében a polgármester szerint még inkább az mondható, hogy a helyi adószámok jók, a költségvetés bevételeinek alakulása is jó, de takarékosságra van szükség.
Az előterjesztést 15 igennel fogadták el a képviselők.
9:41 - Így alakultak a város pénzügyei az elmúlt 9 hónapban
Hogyan alakult a békéscsabai költségvetés az év első kilenc hónapjában? Erre ad választ a második előterjesztés. A dokumentumból kiderül, hogy a teljes költségvetési főösszeg év közben 46,1 milliárd forintra duzzadt, ebből szeptember végéig 41,2 milliárd forint folyt be a város kasszájába. A kiadásokat szintén 46,1 milliárd forintra tervezték, ebből a teljesítés nagyságrendje egyelőre 19,7 milliárd forint.
Mint írják, a bevételek a vártnál jobban alakulnak, ütemezetten folyik be a helyi adó és a pályázatokra nyert forrás is, még a 2021-es költségvetésben tervezett 225 millió forint fejlesztési hitelt is kifizették.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) emlékeztetett, hogy az önkormányzat 2021-es költségvetési tervezete a közgyűlési hatáskörben meghozott polgármesteri döntések ideje alatt készült, a beszámoló arról tanúskodik, hogy az óvatosság indokolt volt, az ⅓ év alapján az önkormányzat pénzügyi helyzete kézben tartott, a gazdálkodás feszes és takarékos volt, de hatékony. Jól áll az önkormányzat, az időben meghozott rendelkezéseknek köszönhetően.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) visszaemlékezett, hogy a 2021-es évi költségvetés elkészítésekor féltek és nehéz évet vizionáltak. Kiemelte: napjainkban elmondható, hogy mégha nem is vagyunk túl a járványon, úgy tűnik, az önkormányzat költségvetése le tudta győzni a Covid-19 hatásait. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzathoz tartozó intézményekből senkit sem kellett elbocsátani, a korlátozások ellenére minden működőképes volt, jobb is a helyzet, mint amit eredetileg elképzeltek. Ő maga is pesszimista volt: a helyi adóbevételek, kiadások tekintetében is jóval több problémát vizionáltak, végül a bevételek teljesítése 89 százalékos, időarányos feletti, míg a kiadások 43 százalékot mutatnak, amely jelen helyzetben megnyugtató. Továbbra is óvatos tervezést javasol, a vírushelyzet még nem ért véget.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) szintén úgy látta, hogy a pénzügyi helyzet stabil. Véleménye szerint a 2022-es költségvetés elkészítésénél oda kell figyelni az óvatos tervezésre, a takarékos gazdálkodásra. Kiemelte, hogy a világ gazdasági folyamatait tekintve a koronavírus-járvány hatásai nem kiszámíthatóak. Aláhúzta: fontos a megfelelő tartalékok képzése. Szemmel látható, hogy világszerte a gáz, az energia, az ügyemanyag árak az egekben vannak, az élelmiszer soha nem volt ilyen drága, az építőanyag árak 30-50 százalékkal emelkedtek, ezért szükséges véleménye szerint az óvatos tervezés.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) szerint a tervszerű és okos gazdálkodás a járvány kezdeze óta példaértékű, ehhez kellett a makrogazdaság stabilitása is. Növekedtek a város adóbevételei, ezt azoknak a progresszív gazdasági döntéseknek tulajdonította, amelyeket egy évtizede hoztak meg, ezért azt kérte, hasonlóképp tegyenek a jövőben is, majd köszönetet mondott az összes önkormányzati dolgozó nevében azért, hogy megmaradtak a munkahelyek.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) is egyetértett azzal, hogy kellő mértéktartással kell kezelni a számokat, ugyanakkor bizakodásra adhat okot a jelenlegi helyzet. Rámutatott a fejlesztések fontosságára, majd a a város felé érkező befektetői szándékokról érdeklődőtt. A polgármester utóbbival kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a Csanádapácai úti terület iránt két vállalkozás érdeklődik, az állami NIPÜF Zrt. kezében lévő terület 27-ről 46 hektárra bővült, melynek egy része már közművesített, eziránt szintén van érdeklődés. A reptér melletti területet is hasznosíthatják, erre is van terv - összegzett Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) azt is megjegyezve, hogy bár az autó-, alkatrészgyártásban vannak problémák, az élelmiszeripar ugyanakkor továbbra is prosperál.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) szerint a magyar gazdaság eredményei Békéscsabán is leképeződnek, a fejlesztések pedig előrelendítik a várost. Ismét jó példaként hozta az előző közgyűléseken rendszeresen hangoztatott tartalékképzést, amelyről a polgármester döntött a járvány miatt.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) szerint igazolódni látszik a költségvetési stabilitás. A főbb számok ismertetésén túl arra mutatott rá, hogy a város stabilan működik, eleget tesz a kötelező és önként vállalt feladatoknak, megmaradtak a munkahelyek, melyek olyan vívmányok, amelyek a 2021-es költségvetés tervezését dícsérik. Arról is érdeklődött, hogy van-e kormányzati szándék az önkormányzatok kompenzációjára. Szarvas Péter elmondta, hogy a decemberi közgyűlésre a jövő évi koncepció beterjesztését szeretnék megvalósítani. A kormányzat által meghozott támogatásokról még nincs információjuk.
A képviselők az előterjesztést 15 igennel elfogadták.
9:21 - Tovább népszerűsítenék a Békéscsaba Hazavár Programot
Bővítik a városban élő felsőoktatási hallgatók és fiatal diplomások helyben tartása érdekében létrehozott Békéscsaba Hazavár! ösztöndíjrendszert. A módosítás értelmében a félévente igényelhető havi 40 ezer forintot 50 ezerre növelnék, míg az egyszeri életkezdési támogatást 300-ról 400 ezer forintra emelik.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba), majd Dancsó Tibor (DK) is arról beszélt, hogy szélesebb körben kellene népszerűsíteni ezt a lehetőséget, hogy minél több diplomás térjen vissza Békéscsabára.
Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) a karrierkövetési rendszer fontosságára hívta fel a figyelmet - mint mondta, ebben a helyi nagyvállalatok is érdekeltek lennének.
Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) is a program fontosságára hívta fel a figyelmet.
A koronavírus-járvány egyik hozadéka, hogy a zsúfolt, nagyvárosi környezetből sokan keresik a nyugalmasabb városokat - hívta fel a figyelmet a polgármester, hozzátéve, hogy sokan a home office lehetőség miatt is hazatértek.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint szükség van rugalmasságra, növelték a keretösszeget, folyamatosan korszerűsítik a rendeletet, amelyet a hiányszakmákhoz is igazítanak.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) a program kiterjesztése mellett érvelt, akár alapítványi formában, hogy alapítványok, magánszemélyek is támogathassák a kezdeményezést. Fülöp Csaba (Szövetség Békéscsabáért) szerint is be lehetne vonni ebbe a cégeket, ezzel vonzóbbá téve a várost.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) a karriervezetést, követést is bevenné a programba.
A grémium 15 igennel fogadta el az előterjesztést.
9:09 - Napirend előtt
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármester az ülés elején arra emlékeztetett: a koronavírus-járvány negyedik hulláma elérte az országot és Békéscsabát, ezért a kormány szigorításokról döntött. Mint mondta, újra életbe léptek szigorítások a közigazgatásban, ezért a vendégeknek, a képviselőknek és a köztisztviselőknek maszkban kell végigülniük az ülést. Az, aki szót kap, az a jegyzőkönyvi pontosság érdekében leveheti a maszkot.
A városvezető arra is emlékeztetett: a kormányrendelet a polgármesterek hatáskörébe delegálja, hogy döntsenek az önkormányzati intézményekben arról, kötelező lesz-e a védőoltás a dolgozók számára. Szarvas Péter hangsúlyozta: egyelőre semmilyen döntést nem hozott, az intézményvezetőkkel konzultációk zajlanak és felmérik az intézményekben a dolgozói átoltottságot. Pontos számot egyelőre még nem tudnak, csak arányt. Hozzátette: az emberi élet védelme és az önkormányzati, intézményi rendszer védelme a legfontosabb, ezt kell jól ötvözni. Miután határidő nincs a rendeletben, a felkészülést követően tájékoztat majd a döntésről – fűzte hozzá.
Írta: Papp Ádám Sándor, Varga Diána
