Az alakuló ülés és a múlt heti, soron kívüli testületi ülést követően a városatyák november 28-án már tényleges közgyűlésen döntenek a város ügyeit érintő kérdésekről.
Az előterjesztéseket teljes terjedelmükben a város honlapján találják, míg itt, a behir.hu-n – ezt a cikket frissítve – nem csak a vitákról írtunk, de az egyes napirendek összefoglalója mellett a kérdéskörök hátterébe is betekintést nyújtunk. Ha pedig nem csak olvasná, hanem nézné is az ülést, a 7.TV élőben közvetíti a tanácskozást, amelyet ide kattintva is megnézhet. Ne feledjék, 15 órától közmeghallgatás, melyet szintén élőben követhetnek a Békéscsabai Médiacentrum felületein!
Napirend előtt: Eldugott hirdetések és a szociális szféra bérrendezése
A napirend megszavazása után az ülésen elhangzott, hogy a Fidesz-KDNP frakciót alakított, melynek vezetője Hanó Miklós, helyettese Opauszki Zoltán.
Dancsó Tibor (DK) a város által felvett fejlesztési hiteleire és azok nagy volumenére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ahhoz, hogy az önkormányzat visszafizethesse a kölcsönöket, ingatlanokat kíván értékesíteni. Nem tartja elég nagynak a “hírverést”, egyebek mellett szorgalmazta, hogy a politikusok is osszák meg a hirdetéseket a közösségi oldalaikon.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) abban egyetértett a képviselőkkel, hogy a városi ingatlanokat a lehető legmagasabb áron kell eladni, ugyanakkor jelezte, hogy a hírverésre vonatkozó felvetéseket áttekintik kollégáikkal. A polgármester azt is jelezte, hogy ezek a fejlesztési hitelek fontos szerepet játszanak a város költségvetése szempontjából.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) jelezte, hogy a Békéscsabai Médiacentrum felületein valamennyi esetben megjelentek a kérdéses hirdetések.
Miklós Attila (MSZP) a kórházi adósságállományról kérdezett az ülésen jelen lévő Herczeg Tamástól, majd kitért a vízművet érintő témára is. A szociális ágazatot érintő, közelgő sztrájk kapcsán egy, a mozgalom szimbólumává vált zöld-kék szalagot adott át az országgyűlési képviselőnek. Fülöp Csaba (MSZP) a Csaba Ügyeleti Kft. beszámolóját firtatta, ezen belül is az ügyelet finanszírozásának emeléséhez kapcsolódó korábbi határozatot, mely részeként arra kérték az országgyűlési képviselőt, hogy járjon közben a NEAK-nál.
Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) elsőként a közgyűlés munkájának elemzésére tért ki. Mint mondta, a nyolcadik önkormányzati ciklus kezdődött el nemrég, melyben sok az olyan képviselő, aki többedik ciklusát kezdte meg. Kezdeményezte, hogy legyen egyeztető fórum közte és a testület között a hatékonyabb munka érdekében, egyúttal felajánlotta segítségét a Modern Városok Program kapcsán, illetve a közvetítő szerepet a kormány és a város között. A szociális szféra bérrendezésére kitérve egyetértett az emeléssel, ugyanakkor mint mondta, nem náluk a legrosszabb a helyzet a közszolgák közül. Úgy vélte, hogy a közalkalmazottak közt egy megfelelő volumenű bérrendezés lesz.
Miklós Attila (MSZP) szerint nem lehet elmenni a háziorvosok helyzete mellett, mivel az orvosok túlterheltek, alulfizetettek, választ kell találni a problémára, állami beavatkozást sürgetett.
Fákat kell kivágni a kerékpárút miatt
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásából a Szabolcs utcában (az Ihász és a Szerdahelyi utca között) kerékpárút épül, melynek nyomvonalát már kijelölték. Ezen összesen 49 fa, 6 tuja és más aljnövényzet található, ám a munkálatok megkezdéséhez ezeket ki kell termelni. A helyükre később 55 hárs kerülne.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) felidézte, hogy a nyomvonal kapcsán voltak viták korábban, hangsúlyozta, hogy továbbra is fontos, hogy a lakosság írásban tett javaslatait is figyelembe vegyék. A polgármester száz darab fa ültetését javasolta erre a területre.
Miklós Attila (MSZP) kiemelte, hogy ha vannak fejlesztések, akkor az is előfordulhat, hogy ezek zöld növényzetet is érinthetnek. Támogatja, hogy száz fa kerüljön erre a területre.
Dancsó Tibor (DK) felvetette, hogy létezik-e még az a szabály, hogy a fák átmérője is számít-e a fakivágások, illetve ültetések esetében.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) hangsúlyozta, hogy folyamatosan érkeznek kérések-kérdések ezzel kapcsolatban a városüzemeltetési osztályra, ezeket minden esetben mérlegelni kell, hiszen fontos, hogy az érintett fa veszélyes-e egy-egy épületre.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) szerint fontos a fejlesztés, hiszen ez a vonal eddig veszélyes volt a kerékpárosok számára, most biztonságosabban közlekedhetnek az arra járók. Hangsúlyozta, hogy a hársfák hosszútávon, hosszú évtizedeken keresztül jó megoldást jelenthetnek.
Fülöp Csaba (MSZP) is fontos lépésnek nevezte ezt a kerékpárutat. Hozzátette, hogy a Szabolcs utcáról rendszeresen érkeznek bejelentések a lakosságtól gallyazás miatt, hiszen több fa zavarja a villanyvezetékeket, illetve rontja a járda állapotát is. Hozzátette: érdemes lenne a faállomány teljes felmérése, hiszen van még olyan terület, ahol fontos lehet fát kivágni hasonló helyzet miatt, illetve az újratermelés is meghatározó lehet. Kérdésként felvette, hogy Vízmű pálya kerítésének nyomvonalát kell-e módosítani.
Dr. Sódar Anita jelezte, hogy módosítani kellett a kerítés vonalát, de a kivitelező igyekszik minél gyorsabban megoldani ezt a változtatást.
Miklós Attila (MSZP) felidézte a KISZ tábornál végzett fakivágásokat, amikor nem voltak kellően tájékoztatva a lakosok, leszögezte, hogy ezt most el kéne kerülni.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint is fontos az ott élőknek a nagy forgalom miatt, hogy megmaradjon-megújuljon a faállomány a Szabolcs utcán.
Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) is jelezte, hogy fontos a fák telepítése, felajánlásában összesen 120 fára tesz javaslatot, mert ez az eredeti javaslatnak több, mint a dupláját jelenti. Visszatért a KISZ tábort érintő fakivágásokra, ahol ugyan lehet, hogy nem volt a legjobb a szervezés, de amikor arra járt, éppen egy nyárfa rongálta meg az Életfa Idősek Otthona kerítését, így az egy fontos lépés volt, mert életveszélyesek voltak azok a fák.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy vannak olyan esetek, amikor felháborodnak a lakosok egy-egy fakivágás mellett, de van olyan, amikor éppen a lakosság kéri ezeket a kivágásokat. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a fakivágások finanszírozása is fontos kérdés, így erre is figyelni kell, hogy milyen kéréseket teljesítsünk. Kérdésként felvetette, hogy lehet-e erre forrást igényelni.
Csiaki Tamás osztályvezető jelezte egy közterületen lévő fára kaphatnak engedélyt a lakosok, ilyenkor vállalhatják ők, ekkor rendelkezhetnek a famennyiséggel. Ha ezt nem teszik meg, akkor az önkormányzat vállalkozóval végezteti el, ilyenkor a fát szociális célra fordítja az önkormányzat.
Dancsó Tibor (DK) sem vitatta a fejlesztés fontosságát, ugyanakkor felhívja a figyelmet a kommunikációra a lakosság felé.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) szerint ebben sokat javult a helyzet, hiszen az adott területen fejlesztéseket-javításokat végző cég írásbeli tájékoztatással élt az ott élők felé.
A képviselők a városüzemeltetési bizottság javaslatát (60 fa ültetése) 15 igen, 1 tartózkodással fogadta el.
A testület 16 igennel elfogadta a határozati javaslatot.
Mi lesz veled, buszközlekedés?
A közgyűlés áprilisban egyszer már tárgyalta annak lehetőségét, hogy érdemes lenne-e az önkormányzatnak egy saját buszos társaságot létrehoznia? Ez az ötlet egyebek mellett azért merült fel, mert a korábban szolgáltató Dél-alföldi Közlekedési Központ (DAKK) Zrt. (azóta Volánbusz Zrt.) egyre többet kért azért, hogy Békéscsaba területén biztosítsa a helyi járatos buszos közlekedést, minden évben volt utólagos pénzügyi követelése, illetve nem mindenki volt elégedett a buszok műszaki állapotával sem.
Az előterjesztés szerint közlekedésszervező jellemzően a főváros, illetve a nagyvárosok önkormányzatai számára jelent megoldást, ahol többféle (vasút, HÉV, metró, villamos, helyi-, helyközi és távolsági autóbusz) közlekedést kell összehangolni. Egy ilyen, önálló társaság felállítása évi 12 millió forintba kerülhet.
Ha az önkormányzat alvállalkozásba adná a személyszállítási tevékenységet, akkor is kétféle lehetőség van: közlekedésszervező vagy a Volánbusz Zrt. (melybe szeptember elsején olvadt be a DAKK Zrt.) szolgáltatását rendeli meg (ez több mint 21 millió forintba kerül), vagy az átlag 10-12 éves buszpark üzemeltetését rendeli meg (ez valamivel több, mint 20 millió forint kiadást jelentene).
Alternatív lehetőség, hogy a közlekedés szervező az önkormányzattól vagy valamelyik tagvállalatától veheti igénybe a központilag is ellátható tevékenységeket (HR, jogi szolgáltatás, bérszámfejtés, beszerzés, stb.), illetve az elhelyezése is történhet meglévő infrastruktúrán belül. Ezen költségek éves szinten néhány millió forinttal befolyásolják-, csökkentik a tevékenység ellátását.
Közvetlen önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság maga lenne a belső szolgáltató. Ebben az esetben az önkormányzatnak óriási befektetésre lenne szüksége, amely meghaladja az 1,8 milliárd forintot, ebben benne van a buszok, a telephely, az eszköz- és informatikai beruházás ára, valamint a tőketartalék biztosítása. Erre jön még az üzemeltetés, a személyi, a karbantartási és az eszközpótlási, valamint az egyéb költségek (a legoptimistább esetben is 23 millió forint).
Ádám Pál (Hajrá Békéscsaba) a javaslat elfogadását szorgalmazta, míg Fülöp Csaba (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Veszprémben épp a napokban jött létre a saját buszos társaság. A városban több mint 1 milliárd forintot tett ki a vállalatalapítás és számos más költség is felmerült idő közben, ezért a képviselő nem tartja szerencsésnek egy ilyen cég alapítását.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) is csatlakozott a két állásponthoz, hozzátéve, hogy Tatabánya is Veszprém sorsára jutott, így a cégalapítás szerinte is veszélyekkel, nagy forrásigénnyel járna a mostani feltételek mellett.
Miklós Attila (MSZP) a Volánbusz Zrt. 500 millió forintos ajánlatára tért ki (a következő napirendi pont), ezt magas összegnek tartja ahhoz képest, milyen a társaság eszközparkja. Szorgalmazta a szolgáltatás minőségének javítását. Utóbbihoz a polgármester is csatlakozott, ugyanakkor úgy vélte, hogy van lehetőség az előrelépésre.
Fülöp Csaba (MSZP) Miskolcot hozta példaként, ahol egy holding finanszírozza a szolgáltatást. Intő példának nevezte, hogy ezzel sem tudják megoldani a pénzügyi helyzetet, nagy a tartozás.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy a Modern Városok Programban egy okosközlekedési hálózat kialakítása van tervben, a koncepció megvalósítása azért késik, mert a kormányzati eszközbeszerzés folyamatosan csúszik. Az alpolgármester jelezte, hogy a jövőben lehetőség lesz alternatív meghajtású buszok beszerzésére, a jelenleg üzemelő 20-22 jármű 75-80 százalékát lehetne cserélni, de erről még egyeztetéseket kell folytatni. Mint mondta, a Volánbusz Zrt. ajánlata azért is magasabb az eddigieknél, mert az ajánlat az eszközpark részbeni megújítására vonatkozik.
Miklós Attila (MSZP) nem tartja partnernek a volántársaságot, mint mondta, a korábbi DAKK vezérigazgató el sem jött az ülésekre. Aggályait sorolva úgy vélte, az elszámolás sem mindig felel meg a valóságnak, illetve sok veszélyt látott a leendő megállapodásban.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) jelezte, hogy szinte egy évben sem fizette ki az önkormányzat az utólagos pénzügyi követeléseket, mert azt nem tartották indokoltnak, ez a mai napig vita tárgyát is képezi. Megjegyezte, hogy menetrendet bármikor lehet módosítani, egy éve részletes elemzés készült az utazási szokásokról, amely alapján a módosításokat akár jövő év elején eszközölni is lehetne.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) jelezte, nem az új buszok beszerzése miatt került napirendre a kérdés, hanem azért, mert lejár a szerződés a szolgáltatóval. Mint mondta, nem mindegy, hányszor rendelik el a kötelező szolgáltatást - ahogy ezt egyszer már megtették korábban. Jelezte, hogy a tömegközlekedés biztosítása önként vállalt feladat, nem kötelező, csupán Budapest számára az.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) sajtóértesülésekre alapozva rámutatott, hogy valószínűleg a helyi adóbevételekből kell majd fizetni a buszos szolgáltatásért, ha ez így lesz nem lesz másra pénz – jegyezte meg.
A busztársaság alapításáról szóló előterjesztést 16 igennel fogadta el a grémium, vagyis nem lesz saját cége a városnak.
A Volánbusz Zrt. lesz a buszos szolgáltató Békéscsabán
Lejár a két éve kötött szolgáltatási szerződés az önkormányzat és a busztársaság között. A határozati javaslat szerint eredménytelennek nyilvánítják a pályázatot és élve a jogi lehetőséggel, a Volánbusz Zrt.-t mint alkalmas szolgáltatót további két évre jelölik ki a szolgáltatás ellátására. A polgármester szerint annak ellenére, hogy a DAKK Zrt. vezérigazgatója korábban nem látogatott a közgyűlésekre, a váltás óta a Volánbusz Zrt. és az önkormányzat közötti kapcsolat élénkebb, több az egyeztetés.
Fülöp Csaba (MSZP) kérdésére, miszerint milyen terhekkel járna a kijelölés, Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arról tájékoztatott, hogy a költségvetési tervezés most indul. A cégvezető jelzése szerint üzemanyag áremelésre, inflációra, béremelésre kell számítani, január közepéig megkapja a testület a társaság beszámolóját, ezt követően lehet dönteni az ellentételezés mértékéről – jelezte a polgármester.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) szerint kijelölés esetén is gondolkodni kell a lakosság által kért menetrend módosításról év közben.
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) is emellett érvelt, ugyanakkor arra kérdezett rá, hogy valóban annyira fiatal járműveket ígér a Volánbusz Zrt., mint amennyi az előterjesztésben szerepel?
Mészáros Antal helyi közszolgáltatási szakértő, a Volánbusz Zrt. képviselője arra tett ígéretet, hogy nyomon követik a közgyűlés és a lakosság kéréseit. A szolgáltatásra vonatkozó ajánlatot azzal egészítette ki, hogy alacsonypadlós busz van, klímás nincs a jelenlegi szolgáltatásban, az új járműparkban – amely több mint 160 millió forinttal drágább a jelenlegi árnál – azonban minden busz ilyen. Azt kérte, hogy induljon párbeszéd a szolgáltató és az önkormányzat között.
Tar Imre – szintén a Volánbusz Zrt. képviseletében – jelezte, hogy 4 alacsonypadlós jármű állt szolgálatba nemrég, vagyis összesen 7 alacsonypadlós busz közlekedik Békéscsabán. Korban is fiatalabbak az eddigi járműveknél.
Az előterjesztést 16 igennel fogadta el.
Pályázaton nyert a gyermekélelmezési intézmény
Összesen 54 millió forint értékben hajthat végre fejlesztést hamarosan a Békéscsabai Gyermekélelmezési Intézmény, miután kormányzati támogatást nyert el 40 millió forint értékben (a fennmaradó összeg önerő). A forrásból az Orosházi út 32. szám alatt található óvoda napközi otthonos konyhájának felújítását tervezik, illetve korszerűsítenék a konyhai eszközöket is.
16 igennel a grémium egyhangúlag elfogadta az előterjesztést.
Kezdődik a sportcsarnok felújítása
A Sportszálláshelyek kialakítása a Sportok Házában és a Sportok Háza kialakítása a Békéscsabai Sportcentrumban című projektben (Modern Városok Program, MVP) hamarosan elindulhatnak a kivitelezési munkálatok, miután szeptemberben lezajlott a közbeszerzési eljárás és az önkormányzat eredményt hirdetett. A tervek szerint az első ütem munkaterület átadása-átvétele december 2-án történik meg, a munkálatokat jövő augusztus 15-ig kell befejezni. A kivitelezőnek tekintettel kell lennie arra, hogy a létesítményekben a szezon folyamán lesznek még meccsek, ezek zavartalan lebonyolítását biztosítania kell.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) örömtelinek nevezte, hogy 35 év után megújul a létesítmény, ugyanakkor mint mondta, nem lesz egyszerű a beruházás.
Csányi Illés (Hajrá Békéscsaba) is jelezte, hogy bonyolult lesz a felújítás, a szurkolóknak és a kluboknak egyaránt el kell fogadnia, hogy lesznek nehézségek.
Fülöp Csaba (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a B oldali lelátó 4 ütemben kerül átadásra, kérdésére, hogy az utolsó ütem munkaterületének átadás-átvétele hány széket érint majd, a polgármester úgy felelt, hogy a nagyobbik székek többsége lesz elzárva, ez a kiürítési terv miatt is fontos. Így az ülőhelyek száma 1200-1400 körül mozoghat a meccseken. Azt is megjegyezte, hogy a fűtéskorszerűsítés, a parkettacsere, illetve a világításkorszerűsítés csak a nyári időszakban lehetséges. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) rámutatott, mind a BRSE, mind az Előre NKSE fontos célokért küzd, ezért is döntöttek úgy, hogy a nehéz utat választják és nem zárják le teljesen a sportcsarnokot.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) is rámutatott a beruházás fontosságára, az Előre NKSE elnökeként megköszönte az önkormányzat munkatársainak a segítő hozzáállást. Reméli, hogy a következő bajnoki szezont már a megújult csarnokban kezdhetik.
Fülöp Csaba (MSZP) üdvözölte a B oldali lelátókon megmaradó, nagyszámú ülőhelyet, megjegyezve, hogy a női kézilabda csapat a Debrecennel és a Ferencvárossal is játszik majd, ezek kiemelt kockázatú meccsek, így fontos, hogy a vendégszurkolókat elkülöníthessék.
A képviselők 16 igennel egyhangúlag elfogadták az előterjesztést.
Az ebédszünet előtt azok a külső bizottsági tagok, akik múlt héten nem vettek részt a soron kívüli ülésen, esküt tettek az önkormányzati törvénynek megfelelően.
Egyre több a nem csabai beteg az ügyeleten
A tavaly az önkormányzat tulajdonába került Csaba Ügyeleti Kft. számolt be tevékenységéről a közgyűlésen (ezt évente legalább kétszer teszi meg az ügyvezető).
A cég a felnőtt és gyermek háziorvosi ügyeleti szolgálatok működtetését látja el, melyhez a szükséges orvosokat és ápolókat az év eddig eltelt időszakában folyamatosan biztosítani tudta és az ügyeleti díjakat is emelte idén.
Egy tavalyi ellenőrzés nyomán a szakhatóság kifogásolta, hogy sem a felnőtt, sem a gyermek ügyelet nem rendelkezik 2 ágy befogadására alkalmas megfigyelő helyiséggel. Mivel a kft. nem tudta időre megoldani a problémát, együttműködési megállapodást kötött a csabai kórházzal. Ezt a megoldást - ideiglenesen - a hatóság is elfogadta, de hosszútávon megoldást kell keresni rá.
A 2019 januárja és szeptembere között összesen 1010 esetet láttak el. A beszámoló szerint továbbra is fennáll a korábban már többször jelzett probléma, miszerint a betegforgalom jelentős részét teszik ki azok a betegek, akik nem tartoznak a kft. ellátási körébe és akik után a cég semmilyen finanszírozásban nem részesül. Mint kiderült, sokan nem bíznak a területileg illetékes ügyeletben, illetve a kórház sürgősségi osztálya is gyakran küld hozzájuk olyan betegeket, akik megítélésük szerint nem szorulnak azonnali kezelésre. A harmadik ok az utóbbi hónapokban merült fel: megszűnt a mezőberényi orvosi ügyelet, helyette mentőtiszti elsősegélynyújtó hely működik, gyomaendrődi székhelyű orvosi ügyelettel. Az érintett betegek azokban Gyomaendrőd helyett inkább Békéscsabát választják.
A Csaba Ügyeleti Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Sonkoly Iván abban kért segítséget a közgyűléstől, hogy 2020-ban még nem megoldott a felnőtt- és gyermekügyelet fektető helyiség biztosítása. Felidézte, hogy korábban a védőnői centrum jelenlegi épülete is lehetőséget adhatna erre.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) válaszában arról biztosította az ügyvezetőt, hogy visszatérnek a kérdésre. A polgármester a napi munka humán hátteréről érdeklődött. Sonkoly Iván megerősítette, hogy jelenleg ez megoldott, a következő évben, azonban az egészségügyben várható béremelkedést is be kell majd építeni az ügyeleti rendszerbe és akkor fenntartható ez az állapot.
Dancsó Tibor (DK) a beérkező betegekkel kapcsolatban arról érdeklődött, hogy mekkora nehézséget jelent a békéscsabai háziorvosoknak a megnövekedett betegszám. Az ügyvezető elmondta, hogy a fejpénz változatlan, a költségek viszont nőnek, így az önkormányzatnak több forrást kell biztosítania, de ez nemcsak itt, hanem az ország több pontján is jelenlévő probléma.
Miklós Attila (MSZP) szerint fontos lenne áttekinteni akár a háziorvosi, akár a fogorvosi, akár az ügyeleti gyógyszertárak rendszerét, hogy aktualizálódjon a helyzet ezen a területen.
A testület 15 igennel, egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.
Mégis lesz útépítés az Építők útján, de nem úgy, ahogy korábban tervezték
A közgyűlés már tárgyalt arról a nyertes pályázatról, melyben az Építők útján út- és kerékpárútépítésbe kezdene az önkormányzat, ezzel kapcsolva össze a Lencsésit a Kétegyházi úttal, ám a közbeszerzésben jóval magasabb árajánlatok érkeztek be, mint a rendelkezésre álló forrás. A műszaki tartalmában az új javaslat a meglévő forrásokhoz igazodik.
Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. a műszaki tartalom továbbgondolását kérte szakemberek bevonásával, mivel olyan részeket is érinthet a beruházás, amivel korábban nem számoltak. Jelezte, hogy a projekt határideje szorít, ezért gyorsnak kell lenniük például a közbeszerzéssel.
Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) örömét fejezte ki amiatt, hogy folytatodik a projekt, amelyhez nem kell majd önerőt használni, a műszaki tartalom csökkentésével nem lesz kevesebb a támogatás. Jelezte, hogy a Lencsési út egy szakaszán az út és a járda nagyon közel van egymáshoz, ezért kérdezte, terveznek-e oda korlátot lakossági megkeresés nyomán, de kérdés volt az is, hogy mekkora összeg marad a Lencsési út felújítására, illetve az egyirányúsítás ellenére a Lencsésiről az Erdélyi sor felé a kerékpárosok behajthatnak-e majd? Mint kiderült, a kerékpáros nyomvonalat eleve így tervezték. Dr. Sódar Anita arról is tájékoztatott, hogy a Modern Városok Program részeként is lesz még olyan fejlesztés, ami érinti a Lencsésit.
Az előterjesztést 16 igennel fogadták el.
Hogyan és mikor újul meg a Békés Megyei Könyvtár?
Az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban pályázott a Békés Megyei Könyvtár és Tudásházi energetikai felújítására. A támogatási szerződés szerint a projekt összköltsége közel 400 millió forint.
A közbeszerzési eljárásban először nem érkezett ajánlat, a második alkalommal pedig egy ajánlattevő jelentkezett. Az ajánlati ár azonban közel 120 millió forinttal magasabb, mint a felújításra rendelkezésre álló összeg. Két változat került a közgyűlés elé.
Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba) módosító javaslatot tett, a közgyűlés elemzést kért, hogy a fejlesztést követően milyen költségcsökkenés lesz, illetve a bérleti hasznosítás révén lehet-e további bevételre szert tenni, a decemberi közgyűlésen visszatérnének erre a fejlesztésre.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy ha a könyvtárban felmondják a szolgálatot az elavult fűtőberendezések, akkor nehéz helyzetbe kerülhet a könyvtár, hiszen folyamatosan zajlik a munka, így véleménye szerint fontos lenne, hogy végrehajtsák a fejlesztést.
Dancsó Tibor (DK) a bizottsági ülésen is javasolta, hogy egy részletező elemzéssel költségmegtakarítást lehetne elérni.
Dr. Sódar Anita, a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. cégvezetője válaszában kiemelte, hogy sem műszakilag, sem pénzügyileg nem lenne gazdaságos, ha több részre osztanák a beruházást. Hozzátette, egy később jelentkező probléma esetén nehezebb lenne megoldani a javításokat.
Szarvas Péter polgármester módosító javaslatát 15 igennel és 1 tartózkodással elfogadta a testület.
Indulhat a napelemes park építése és az okoshálózat kialakítása
Az önkormányzat nyílt közbeszerzési eljárást folytat a Modern Városok Programban a SMART GRID rendszer kialakításához tervezési és kivitelezési feladatok ellátására. Ebben olyan fejlesztést hoznának létre, amelyben okos hálózatot, valamint az intelligens közlekedésvezérlő és környezetkímélő közösségi közlekedési rendszert alakítanának ki. A napelemes parkot a sportcsarnok mellett alakítják majd ki.
Nagy Ferenc (Hajrá Békéscsaba) megköszönte a hivatali munkatársak és a Városfejlesztési kft. segítségét, mint mondta, a kezdeményezés úttörő, még az MVM Zrt. szakértői is így gondolják. Ez szolgálja majd az okoshálózat alapját is - jegyezte meg az alpolgármester. Fontosnak nevezte azokat a beruházásokat, amelyek csökkentik majd a város kiadásait.
A beruházás több ütemből áll, az elsőt egy szigetszentmiklósi székhelyű cég vállalná 2,6 milliárd forintért. A javaslatot 16 igennel fogadták el.
Újabb kerékpáros beruházás indulhat el Békéscsabán
A LIFE integrált projektben lesz lehetősége arra az önkrományzatnak, hogy a levegőminőség javítása érdekében javítsák az emissziós adatbázist, mérőállomásokat telepítsenek, tudásközpontot és ökomenedzser hálózatot hozzanak létre, oktatóanyagokat állítsanak össze, tudatosítsák a környezetvédelem fontosságát a csabaiakban, illetve a közösségi kerékpáros rendszert fejlesszék. Utóbbihoz kapcsolódik a BéBi - Békéscsaba Bike megvalósítása.
16 igennel elfogadták a módosító, majd 16 igennel a teljes határozati javaslatot.
Rendkívüli támogatást kapott a BRSE és a Békéscsabai Előre NKSE
Mindkét egyesület egyszeri, rendkívüli, 5 millió forintos támogatás miatt fordult az önkormányzathoz.
A csabai kézilabda klub évek óta a világ egyik legerősebb bajnokságában szerepel, azonban több kulcsjátékos is távozott a szezon előtt, ráadásul a sérülések is nehezítették a csapat dolgát. Az egyesület vezetése szeretné megerősíteni a csapatot, ehhez azonban hiányzik az anyagi háttér.
A Békéscsabai Röplabda Sportegyesület az elmúlt hat évben ötször nyerte meg a bajnokságot, azonban a nemzetközi szereplés rendkívüli terhet rótt a klubra, ráadásul ebben a szezonban nem rendelkezik névszponzorral, ez pedig újabb tízmilliós kiesést jelentett.
A testület 16 igennel, egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.
Bejelentések
Miklós Attila (MSZP) a november 30-i pedagógustüntetésekre hívta fel a figyelmet, egyúttal tájékoztatást kért arról, hogy milyen változásokkal jár majd a szakképzésben oktatók átmintősítése.
Fülöp Csaba (MSZP) a felsőfokú műszaki képzésre tért ki, azt kérte, ha ez létrejön, akkor támogassák ezt a képzést. Mivel az elmúlt években nem indult el ez a képzés, azt kérdezte, hogy van-e erre reális esély a jövő tanévben? Szarvas Péter jelezte, hogy hamarosan egyeztetést folytat a főiskolával, így írásban tájékoztatja majd a képviselőket a fejleményekről.
Paláncz György (Fidesz-KDNP) a Tesco parkolóját hozta fel, ahol nem nevezhető elégségesnek a zöld felületek mértéke. A képviselő úgy tudja, hogy az önkormányzattól ment megkeresés ezzel kapcsolatban, kérdezte, hogy áll az ügy? A polgármester kiemelte, hogy valóban éltek ilyen megkereséssel, a részletekről Lukácsi László számolt be. A főépítész arról tájékoztatott, hogy jogszabály kötelez a zöldítésre, a megkeresés nyomán két cégtől érkezett válasz, amely további levelezést szül majd.
Gregor László (Hajrá Békéscsaba) arról kérdezett, hová tartózik a hóeltakarítás kérdése, erre írésban kap majd választ.
Közmeghallgatás
Évente egyszer a békéscsabai lakosok kérdezhetnek, kérhetnek a közgyűlésen, erre összesen öt perc áll rendelkezésükre.
Huszár Endre Thurzó utcai lakos a képviselő-testület munkájának elismerése mellett rámutatott, hogy a temető és liget közti útszakasz szinte járhatatlan, ezért kérte, hogy kezeljék ezt a területet. Emellett jelezte, hogy egy távközlési társaság a környékükön kábelt fektetett, ami miatt a járda megsüllyedt az elmúlt 10 évben, ez pedig balesetveszélyes. Ezen felül a katolikus templom melletti területre hívta fel a figyelmet, a járda mellett ugyanis a lakosok egy külön csapást alakítottak ki, emiatt csapadék után mocsaras, balesetveszélyes ez a rész. Szarvas Péter utóbbiról azt mondta, hogy a járda az önkormányzaté, az említett rész az egyházé, ugyanakkor közös erővel megoldják majd a problémát, de ezt jövő évben oldják majd meg, mikor a Modern Városok Program részeként egyébként is lesz a belvárosban burkolati felújítás.
Magyar Éva Szent István téri lakos jelezte, hogy továbbra sincs csend a Hunyadi téren. Elviselhetetlennek nevezte a helyzetet, mint mondta, valakik kiabálnak, rendszeresen a környéken randalíroznak, hangosan zenélnek a környéken, az egyik vendéglátóhelynél. dr. Urbán-Zsilák Klára osztályvezető arról tájékoztatott, hogy a hivatal ismeri a problémát, több olyan hely is van a városban, ahol a fiatalok vagy a vendéglátóipari egységek vendégei hangoskodnak. Kiemelte, hogy a közterületi zajongás, csendháborítás miatt a rendőrség tud intézkedni. Mint mondta, jó velük a kapcsolat, de ahhoz, hogy hatékonyan intézkedjenek, éppen akkor kell jelenteni az eseteket; fontosnak nevezte a tettenérést. A nyitvatartás kapcsán elmondta, hogy a jogszabályok szerint azt az üzemeltető határozza meg, ezért ez nem az önkormányzat hatásköre. A hölgy nem fogadta el a választ, mint mondta, nem történt intézkedés, visszhangzik a tér, nem tudnak aludni.
Csjernyik János, Nagyrét tanyai lakos a külterületi utak állapotára és azok elhanyagoltságára tért ki. Jelezte, hogy lomtalanítások alkalmával nem jutnak hozzá ehhez a lehetőséghez. Arról is szólt, hogy nem kapják meg a Csabai Mérleget, kérte ennek megoldását. Csiaki Tamás városüzemeltetési osztályvezető jelezte, hogy nem jut pénz minden útra, kezdeményezték azt is, hogy a tulajdonosokkal közösen próbáljanak meg tenni az utak állapotának javításáért. A lomtalanításról azt mondta, hogy a közszolgáltatásba bevont, díjat fizetők vehetik igénybe a szolgáltatást (ez utóbbi a belterületekre vonatkozóan kötelező feladat). Szarvas Péter a Csabai Mérleg terjesztésére vonatkozóan azt az ötletet adta, hogy az érintett helyekre helyezzenek el olyan dobozokat, ahonnan ki lehet venni a lapokat. Szente Béla arra emlékeztetett, hogy néhány éve tanyafejlesztési programban kívántak részt venni, s habár sokban fejlődtek ezek a területek, vannak olyan dolgok, amelyek megálltak. Ilyen például a lomtalanítás is, de lát lehetőséget ennek megoldására. Az utakról azt mondta, nem katasztrofális a helyzet, és nem nagy szakaszt kellene rendben tartani.
Salamon Györgyné Bihar utcai lakos egy Varság utcai vízelvezetőről szólt, jelezve, hogy az fordítva lejt, ezért egy ott lévő szivattyú nem tud jól dolgozni, nagyobb eső után a csapadékvíz kilép, elönti a járdát is. A Bokor utca karbantartásáról is beszélt: mint mondta, a kivitelező félmunkát végzett, kérte, hogy a kátyúkat foltozzák be. A Német Lajos utcában sem jó a közlekedési felület, ahogy a Körösi, a Bihar és az Orgona utcáé sem. Azt is jelezte, hogy a harmadik kerületben rosszak a járdák, ezek felújítását is szorgalmazta. Csiaki Tamás osztályvezető rámutatott, hogy az első felvetésben érintett utcában nem csapadékátemelő, hanem szennyvízátemelő szivattyú van, kérték a lakosságot az ároktakarításra, az önkormányzat is végzett ilyen munkákat. A jártafelújításnál megjegyezte, hogy nagyon nagy a javításra szoruló szakaszok száma, ezek javításai nagyban függnek az önkormányzat költségvetésétől. Hanó Miklós is utóbbira mutatott rá, kiemelve, hogy Herczeg Tamás országgyűlési képviselővel igyekeznek lobbizni kormányzati forrásért erre a célra.
Csaba Márton Felső-Körös sori lakos megjegyezte, hogy szépen fejlődik a város, de kérte, hogy a már meglévő közterületekre is fordítsanak gondot. Egyetért a nyomdaipar támogatásával, ebben lát például felsőfokú képzési lehetőséget. Arra is rámutatott, hogy a felújított MÁV pályaudvar mellett méltatlanul néz ki a buszpályaudvar melletti terület. A P+R parkolók és a kórháznál, illetve piac melletti parkolók nagyon szűkösek, ezek bővítését kérte. Megdícsérte a gesztenyés sort, ugyanakkor az Élővíz-csatorna partjának egy szakasza megsüllyedt. Az Árpád sori tölgyfasornak nagyobb becsületet kellene adni, valamint ő is kitért útfelújításokra, illetve a csapadékvízelvezetésre, annak fejlesztésének fontosságára. Az M44-es útról is beszélt, kérte, hogy minél hamarabb érjen az út az M5-ös autópályához és kérdezte, hogy fizetős lesz-e az új szakasz.
Szeverényi Györgyné Vandháti utcai lakos egy családját érintő üggyel kapcsolatban kért segítséget. A békéscsabai szennyvíztisztító 5 éve tartja bizonytalanságban a családját, a nagy zaj és a kellemetlen szagok zavarják az ott élőket. Felidézte, hogy a 2018-ban megtartott környezetvédelmi közmeghallgatáson azt az ígéretet kapta Nagy Ferenc alpolgármestertől, hogy 2019. október 31-ig megoldódik a helyzet, de mégsem történt semmi még. Idén újra közmeghallgatást tartott szakfelügyelőség. Az önkormányzat javaslata szerint fél milliárd forintra lenne szükség, de kiderült, hogy az önkormányzat miért nem indított kisajátítást. Hozzátette: a város olyan közfeladatot is ellátott az elmúlt években, mint például a Csabagyöngye szőlő ültetvény, az erre költött összeget a hat telek kisajátítására is költhette volna. Kérésében megfogalmazta, hogy 2020 végéig különítsen el forrást a kisajátításra. Nagy Ferenc igazat adott a Vandháti utcai lakosnak, hozzátéve, hogy egyik tervezett megoldást sem sikerült végrehajtani, zaj és büdös van, próbálták kideríteni, hogy ki a felelős, a kivitelező, az üzemeltető, a beruházó, de nem vállalta a felelősséget senki. Az alpolgármester kiemelte, hogy tervezik a témát a decemberi közgyűlésre, és beépíteni a jövő évi költségvetésbe. Hozzátette: valószínűleg hosszú évekig pereskedésre lehet számítani. Lejárt a határidő, eredménytelenül, a tervezett összeg azonban nem volt elegendő, hangsúlyozta: olyan kötelezettséget nem vállalhatott az önkormányzat, amire nem volt fedezet.
Marsovszki Györgyné Lencsési úti lakos közös képviselőként is dolgozik az ott élőkért. Felvetette, hogy a garázsokhoz vezető út rossz állapotban van, minden évben van javítás, de újból és újból romlik az út minősége, ezért 150-200 méteren szilárd burkolatú út kialakítását kérte. A Körgát melletti járdaszakaszra is felhívta a figyelmet, amely balesetveszélyes, ha lehetőség van erre, akkor ennek felújítását kérte. Emellett megjegyezte a kukatárolók ügyét is, rengeteg pénzt költöttek rá, letörik a kilincset, kulcsot kellett cserélni, mégis ők szenvedik a kárt. Emellett segítséget kért a Tölgyfa utca és Lencsési úti közötti parkoló takarításban, amely több odafigyelést igényel a közmunka programban dolgozóktól. Szarvas Péter polgármester 15 napon belüli írásbeli választ ígért.
Kazár Pál Lencsési úti lakos a város élelmiszerfeldolgozó-iparáról érdeklődött. Véleménye szerint nagy lehetőségek rejlenek a csabai hűtőházban, ahol korábban ő is dolgozott. Városi összefogással vagy határon túli együttműködéssel kérné, hogy induljon újra a vállalat. Szarvas Péter válaszában jelezte, hogy 20 hektáron, magántulajdonban van a hűtőház, a Modern Városok Programban volt terv az újrindításra, de egyelőre még nem lehet tudni, hogy mikor jöhet ez létre, hiszen a tulajdonos is próbál forrást szerezni. Hanó Miklós alpolgármester kiemelte, hogy évek óta szorgalmazza a hűtőház újraindítását, az önkormányzatnak az volt a terve, hogy 100 százalékos támogatással kézbe vegye az ügyet. Hozzátette: egy magyar szövetkezet vásárolta meg, amely nem tervezi az önkormányzat bevonását az újraindításhoz, pedig csak a támogatás 30-40 százalékát kaphatja meg.
Hegedűs Zoltánné Andrássy úti lakos elsőként a piac környéki kerékpározással kapcsolatos problémákat vetette fel, ahol az autósok nem figyelnek a két keréken közlekedőkre. Emellett megemlítette a Kígyósi úton megnövekedett a forgalmat, majd a Wenckheim kerékpárút megépítésével kapcsolatban is érdeklődött, de a régebbi kerékpárutak rossz állapotára is rámutatott. A jaminai felüljárón a kerékpárút és a gyalogos járda takarítására hívta fel a figyelmet. A felüljáró gyalogos oldalán az áruháznál egy balesetveszélyes fára hívta fel a figyelmet, és vizsgálatot kezdeményezett. Végül a Kossuth tér és a Csabagyöngye közötti járda szakasz rossz állapotát vetette fel problémaként. Szarvas Péter polgármester a piac környéki parkolóház, illetve nagyobb kerékpártároló építését emelte ki jövőbeni megoldásként. A városvezető elmondta, hogy a kivitelező kiválasztása is elindul a Kígyósi úton kerékpárúttal kapcsolatban a közeljövőben. Hozzátette, hogy a takarítást végző cégnek továbbítják a jaminai felüljárót érintő kérést. A közeli fa vizsgálatával az illetékes osztályt bízta meg, akár szakértő bevonásával. Hangsúlyozta, hogy a jövő évben elindul a Kossuth tér és a Csabagyöngye, illetve a múzeum és a templom közötti járdaszakasz
Medovarszki Jusztina Kisréti tanyán élő lakos szintén a szennyvíztelepet érintő témát hozta a közgyűlés elé. Itt egy családi gazdaságot működtetnek, ha ezt kisajátítják, akkor nemcsak a lakhatásuk, hanem a megélhetésük is veszélybe kerül. Mindennapi életüket befolyásolja a szennyvíztisztítóhoz társuló hang- és szaghatás is. Köszönetét fejezte ki Szarvas Péter polgármester és Nagy Ferenc alpolgármester nyitottságát és segítségét. Szvancsik Jánosné levelét is továbbította, aki hasonló problémákat vetett fel.
Zsilák Mihály Kisrét tanyai lakos is a szennyvíztisztító miatt érkezett a közgyűlésre. Mint mondta, az elviselhetetlen szag miatt többször tettek panaszt a szakhatóságnál, ugyanakkor azt is jelezte, hogy a környéken egyre több fa pusztul ki. Aggódnak amiatt, hogy ez a káros jelenség összefügg a szennyvíztisztítóval, mint mondta, nem csökkenteni, hanem növelni kellene a védőtávolságot. Arra is rámutatott, hogy az önkormányzat fedezethiányra hivatkozva tolja a határidőket, megoldást nem látnak, úgy vélte, hogy a fennálló helyzet a családi gazdaságukat is hátrányos helyzetbe hozza. Jelezte, partnerek kívánnak lenni a lakóházak kisajátításában vagy kártalanításban, szeretné, ha a tavasszal, az alpolgármesterrel kezdődő tárgyalások folytatódnának. A hosszantartó bizonytalanságot rosszabbnak nevezte, mint a börtönbüntetést, mert mint mondta, utóbbiról legalább tudni, mikor ér véget. Nagy Ferenc emlékeztetett, hogy tavasszal nem tudtak megegyezni, ugyanakkor látni kell, hogy a hat érintett ingatlantulajdonos helyzete nem ugyanolyan, ahogy az igényeik sem. Tarthatatlannak nevezte a kialakult állapotot, hozzáfűzve, hogy nem kevés pénzről van szó, egyedi kezelést igényel minden egyes tulajdonos.
Oravecz Ferenc gyomaendrődi, Kisfaludi utcai lakos kért szót vasúti ügyben. Nehezményezte, hogy nincs közvetlen vonat a Nyugati pályaudvarra, Ferihegyre és a Balatonra. Mint mondta, az átszállás is nehézkes, nem várják össze egymást a szerelvények, az IC kocsik kerékpárszállítása habár megoldott, ezeken kétféle plusz pótjegyet kell venni. Szarvas Péter jelezte, hogy a következő MÁV-val történő egyeztetéskor felvetik ezeket a javaslatokat.
K.D., V.D.
-600x338.webp)