A komposztálással az elpusztult növényi részek lebomlását használjuk ki, és forgatjuk vissza őket a talajba. Így kis adagokban, fokozatosan és hosszú időn keresztül nyújthatunk tápanyagot a növényeinknek, ellentétben a műtrágyával, amely egy hirtelen, nagy mennyiségű, kevésbé hasznosuló dózist jelent.
A komposztálás előnyei:
- kevesebb szemét keletkezik
- olcsó és környezettudatos megoldás
- javul a talaj minősége
- javul a talaj hő-és levegőgazdálkodása
- javul a talaj tápanyagtároló képessége
- a komposztban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést
- nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben
- alkalmas tápanyag visszapótlásra és trágyázásra is
- nem kell elégetnünk a feleslegessé vált faágakat, nyesedékeket
3. Legyenek zöld hulladékok is a komposztban. Ezek a friss, lágy, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a friss vágott fű, az ételmaradékok, és a konyhai hulladékok.
4. Igyekezzünk minden alapanyagot felaprítani, mert így gyorsabban lebomlanak majd.
5. Ha folyamatosan gondoskodunk arról, hogy nyirkosan maradjon a szerves hulladék, akkor 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ilyenkor érdemes átkeverni a komposztanyagot, mert így több levegőhöz jut a szerves anyag, amivel elősegítjük a bomlás folyamatát. Ha száraz az idő, meg is öntözhetjük a halmot. Ilyenkor is érdemes megkeverni az anyagot, hogy gyorsítsuk a folyamatot, és levegőhöz jussanak a rétegek. Ügyeljünk azonban arra is, hogy ne legyen túlságosan nedves a halom, mert akkor kellemetlen szagot áraszthat.
6. Az összerakástól számítva egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik. Ez egy könnyen lapátolható anyag, amit 1 centiméter vastagon célszerű szétteríteni és bedolgozni a bedolgozni a talajba.
Mit ne rakjunk a komposztálóba?
