Hazánk más tájaihoz hasonlóan a Körös-Maros Nemzeti Park területén is igen csekély a fogolyállomány. Az elmúlt időszakban azonban már megfigyeltek néhány, fészkelésre készülődő párt.
A tyúkfélék közé tartozó fogoly a két világháború közötti időszakban élte virágkorát Magyarországon. Az 1940-1941-es rendkívül kemény tél azonban töredékére apasztotta az állományt. Később a nagyüzemi mezőgazdálkodásra jellemző táblásítás és a kemikáliák túlzott használata még jobban megnehezítette a foglyok életét. A fiatal csibék ugyanis kizárólag rovarokkal táplálkoznak, változatos rovarvilág azonban csak a kemikáliáktól mentes, kisparcellás gazdálkodásra jellemző.
A Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai ilyen kisparcellás gazdálkodással próbálják elősegíteni az állomány gyarapodását a Dél-Alföld védett területein. Egyelőre azonban a siker még várat magára, aminek egyik oka valószínűleg az, hogy a foglyok egy életre választanak párt maguknak, de mindig más csapatból, nem a sajátjukból. Életüket viszonylag kis területeken élik, s mivel a közelben nincsenek más csapatok, így nincs lehetőségük a családalapításra.
A Körös-Maros Nemzeti Park védett területein az elmúlt napokban már megfigyeltek költésre készülődő foglyokat. A Vásárhelyi-pusztán két pár keresett magának fészkelőhelyet a mezsgyék mellett, a Kígyósi-pusztán pedig egy pár került szem elé. Dévaványa környékén szintén élnek foglyok a védett területeken, de egyelőre itt még nem hallatszik a kakasok cserregő hangja. Tavaly hat megfigyelés volt a térségben, de csupán két fészekrakó családról tudni. A Csanádi pusztákon is ritka vendég a fogoly, csupán Kopáncson él néhány pár, őket idén még nem sikerült megfigyelni.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
