A jaminai üzem fénykorába, 1927-be repíti vissza a látogatókat a "Pillanatképek a téglagyár múltjából" című fotósorozat. A téglagyár tárgyi emlékeiből harmadjára nyílt kiállítás.
A kiállítás ötlete a „Suk-Bohn Téglagyár Emlékei” nevű facebook csoporttól származik. A csoport 2014-ben alakult azzal a céllal, hogy megőrizze és bemutassa a jaminai téglagyár tárgyi emlékeit. Idén harmadjára láthatják az érdeklődőt a 300 tagú csoport folyamatosan bővülő gyűjteményét. Minden kiállítás külön témát jár körbe. A legutóbbin egy cserép történetét ismerhették meg a nézők, a mostani tárlat pedig 1927-be kalauzolja nézőit.
Kuti Sándor a „Suk-Bohn Téglagyár Emlékei” csoport vezetője elmondta, a kiállításon az is kiderül, hogy abban az időben még nem csak pénzt, hanem búzát, kukoricát, árpát adtak fizetésként a dolgozóknak. Ez az egyik érdekesség, a másik pedig, hogy 1927 januárjába jött be Magyarországra a pengő, váltotta a koronát és meglehet látni ezeken a lapokon, hogy valamit pengőbe számolta a kifizetést, valamit meg koronába.
Az évezredek során a város alatt lerakódott jó minőségű agyag az 1900-as évek elején három gyár és három üzem működését tette lehetővé.
Vantara Gyula országgyűlési képviselő emlékezett vissza a tégla- és cserépipar fénykorára, vagyis az 1930-as évek közepére. - 2000 dolgozóval a városnak a fő munkáltatói voltak. generációk nőttek fel, generációk örökölték azt a munkatapasztalatot, azt a munkafegyelmet, az a tudást, amivel aztán generációról generációra működtek a gyárak és nagyon jó hírét vitték Békéscsabának, hiszen ma is ha megszólalunk, hogy jamina, akkor mindenkinek beugrik a tégla és a cserép.
A lelkes csoport most azon dolgozik, hogy ezeket az összegyűjtött emlékeket egy állandó múzeumban is kiállítsák.
