Elsőre a zsák, a kötél, farmernadrág jut eszünkbe, amikor az ipari kender felhasználási területeire gondolunk, pedig közel 25 ezer termék készül e rendkívül sokrétűen alkalmazható haszonnövényből. Idén Békés megyében 25 település csatlakozott a kísérleti programhoz, amelyben kendert termesztenek.
Újra reneszánszát éli a kender, a Honfoglalás előtt már ismert, majd méltatlanul elhanyagolt növény. Őseink rostjaiból köteleket, szöveteket, halászhálókat készítettek, manapság az élelmiszer-, a gyógyszer-, a kozmetikai-, a jármű-és az építőipar is előszeretettel alkalmazza, de energia előállítására is alkalmas, miután biomasszát termel.
Mint a Kenderhaz.hu írja, 2010-ben a világon összesen 60-70 ezer hektáron termelték a rostkendert, míg a magyar kenderipar fénykorában, hazánk területén 80 ezer hektáron nőtt a növény. A csökkenés után Békés megyében már közel száz hektáron tartják számon a kenderállományt. Az áprilisban vetett magokból immár három méter magas szárak lettek. Ez a bambusz után a világon leggyorsabban fejlődő ipari növény.
Négy hónap alatt aratható
Az egyre népszerűbb ipari kender igénytelen a talaj minőségére és négy hónapon belül le is lehet aratni a termést. A bambusz után a leggyorsabban növő ipari növény nem igényel vegyszeres kezelést, így igen gazdaságosan termeszthető. Az egykor Magyarországon is fontos szerepet játszó növény újraélesztését célzó közfoglalkoztatási program tavaly indult el Békés megyében. Idén pedig már 25 önkormányzat csatlakoztatott a kísérleti programhoz. Az áprilisi vetést követően mostanra 3 méter magasságot is eléri a közel 100 hektárnyi területen vetett kenderállomány. A termesztés ezen fázisában válik szükségessé az egylaki fajták hímtelenítése. Azonban a gépiesítés még több évig is eltarthat, így a kézi munka kulcsfontosságú a programban. Idén a megyéből több mint 500 közfoglalkoztatott vett részt a termesztés különböző fázisában. A végső cél, hogy ne csak a közfoglalkoztatási programban történjen kendertermesztés. Én bízom abban, hogy ennek a kezdeményezésnek komoly generáló hatása lesz a munkaerőpiacra is – hangsúlyozta dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának vezetője.
A Szent István Egyetem is alapoz rá
A Szent István Egyetem Szarvasi Campusa is csatlakozott a kezdeményezéshez. Két szintes képzést terveznek, ahol a tanulók elsajátíthatják a kendertermesztés kevesek által ismert technológiáját. Az alapvető ismeret mellett, egy technikusi képzést is biztosítanak majd.
Jelenleg a program elsődleges célja genetikailag a lehető legtisztább egylaki vetőmag kifejlesztése, amely a szakemberek szerint már jövőre megvalósítható.
