Várhatóan mintegy 410 ezer tonna szőlőt szüretelnek idén a termelők, amelyből mintegy 2,9 millió hektoliter seprős újbor kerülhet a pincékbe – tudatta az agrártárca várakozásait Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette, hogy a most becsült mennyiség kevesebb a korábban előrejelzettnél, ugyanis a Duna borrégióban tapasztalható aszály érzékelhetően csökkentheti a szőlőtermést - írja a Világgazdaság.
A cikk rámutat: ezzel együtt is igaz, hogy idén nem voltak a szőlőtermést veszélyeztető nagy járványok, a téli és tavaszi fagykár pedig csak kisebb visszaesést jelentett a termésmennyiségben. A borászok szerint a minőség is jobb lesz a tavalyinál.
Gál Péter a magyar borászatot úgy jellemezte, mint amelynek termőhelyei és borstílusai változatosak. Ezeket a változatos borstílusokat szükséges minél szélesebb körben ismertté tenni bel- és külföldön egyaránt, hangsúlyozva a termőhelyi sajátosságokat, jellegzetességeket, külön is kiemelve a versenyképes adottságokat. Ennek alapja lehet egy jó eredetvédelmi rendszer. A minisztérium javaslatokat fogalmaz meg a termelői közösségek, hegyközségek számára a névhasználati szabályokkal kapcsolatban, ezek alapján tudatosan pozicionálhatják az adott termőhely borait, illetve borneveit a piacon.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok belföldön értékesített mennyisége 18 százalékkal nőtt 2017. január–július között az előző év azonos időszakához viszonyítva. A fehérborok iránt csaknem 17 százalékkal, a vörös- és rozéborok iránt 20 százalékkal nőtt a kereslet a megfigyelt időszakban.
A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 7 százalékkal, hektoliterenként 27 961 forintra emelkedett az idei év első hét hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. A fehérborok ára 10 százalékkal, hektoliterenként 26 644 forintra, a vörös- és rozéboroké ennél alacsonyabb mértékben, 4 százalékkal, 29 612 forintra nőtt.
Ugyanebben az időszakban a gyöngyöző bor és pezsgő nélkül számított magyar borkülkereskedelmi egyenleg mennyiségben és értékben egyaránt pozitív volt; mennyiségben 2 százalékkal nőtt, ugyanakkor értékben 12 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A borexport 266 ezer hektoliter volt, ami 6 százalékos csökkenés, értékben ennél is erőteljesebben, csaknem 9 százalékkal, 9 milliárd forintra csökkent a tavalyi év első öt hónapjához képest. Az export 51 százaléka palackos bor volt. Ebben a kategóriában 6 százalékkal csökkent a kivitel, ami így 136 ezer hektoliter volt, értékben a 3 százalékos visszaesés 6,6 milliárd forint bevételt jelentett. A lédig borok exportmennyisége 5 százalékkal, 130 ezer hektoliterre, a kivitel értéke 21 százalékkal, 2,5 milliárd forintra csökkent a vizsgált időszakban. A kivitelen belül a fehérborok aránya elérte a 71 százalékot.
A borimport 19 százalékkal, 81 ezer hektoliterre csökkent 2017 első öt hónapjában. Az import 68 százaléka lédig, a többi palackos kiszerelésű volt. A palackozott borok behozatala 17 százalékkal, 26 ezer hektoliterre emelkedett, a lédig boroké 30 százalékkal 55 ezer hektoliterre csökkent az idei első öt hónapban.
