A kései pitypang délkelet-európai elterjedésű faj, a száraz, lösztalajos gyepek, sztyepprétek növénye. Magyarországon az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben, a Zalai- és Dunántúli-dombság keleti peremén ritkán, szórványosan fordul elő. Az Alföldön is túlnyomórészt kipusztult. Pionír növény, csupasz talajfelszínt igényel, a magasabb fűfélék konkurenciáját nehezen tűri.
Állománya visszaszorulóban van élőhelyének eltűnése, illetve sérülékenysége miatt. A különböző káros behatások, mint pl. a beszántás, a vegyszerezés és a cserjésedés folyamata fokozottan érintik az élőhelyét. A nemzeti park igazgatóság a különböző természetvédelmi kezelések alkalmazásával nagy figyelmet fordít ezen értékes gyepek természetes állapotának a megőrzésére.
Ismertetőjegyei maximum 25 cm-es megnövő magassága, kemény, bőrszerű, tojásdad alakú levelei, amelyek tőlevélrózsát alkotnak, továbbá feltűnő fészekvirágzata, amely azonban csak élénksárga nyelves virágokat tartalmaz. Az ősz hírnöke, hiszen augusztustól októberig virágzik a löszös alapkőzetű gyepeken.
Forrás: KMNP
