Egy újabb amerikai intézmény, a Notre Dame Egyetem indíthatja el képzési programját Budapesten, mivel a magyar kormány felsőoktatási megállapodást kötött Indiana állammal – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A kabinet több tengerentúli intézménnyel is egyezségre jutott a magyarországi működésről.
– A magyar kormány felsőoktatási megállapodást kötött Indiana állammal, és ennek nyomán egy újabb amerikai intézmény, az államban működő Notre Dame Egyetem indíthatja el képzési programját Budapesten – tájékoztatta az MTI-t Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap annak kapcsán, hogy az amerikai intézmény vegyészmérnöki, építőmérnöki és mechatronikai szakokat indíthat hazánkban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel folytatott együttműködés keretében. Az egyezmény része, hogy a Pázmány a Szentszéknél akkreditált, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szakot indít Indianában.
– A világszínvonalú műszaki oktatással a magyar beruházási, befektetési környezet is megerősödik, hiszen a műszaki szakokról kikerülő hallgatókra mindig óriási a kereslet – fogalmazott a miniszter, aki szerint a külföldi befektetői közösség számára jó ajánlólevél lesz, hogy a Notre Dame Egyetem műszaki képzéseket indít Budapesten.
Szavai szerint Magyarországnak kőkemény küzdelemben kell helytállnia a világgazdaság változásai közepette, így az ország versenyképességét alapvetően határozza meg a felsőoktatás minősége, az, hogy milyen szakembereket tud képezni a magyar felsőoktatás.
– Ezért hazánknak az az érdeke, hogy a magyar felsőoktatási intézmények világszínvonalat képviselő külföldi egyetemekkel építsenek ki együttműködést – hangsúlyozta a miniszter, aki arról is szólt, hogy a Notre Dame az Egyesült Államokban az egyik legkomolyabb presztízzsel rendelkező felsőoktatási intézmény, amely 176 éves történelemre tekint vissza, és a 2018-as világranglistán a 150. helyet foglalja el. A tárcavezető emlékeztetett: a két intézmény között hosszú, két évtizedes múltra visszatekintő oktatási együttműködés van, amely korábban kisebb közös programok elindításáról, oktatócseréről szólt.
– Ahhoz, hogy az egyetemek együttműködése újabb szintre léphessen, és a Notre Dame elindíthassa képzéseit Budapesten, az új felsőoktatási törvény értelmében államközi megállapodást kellett kötni, amelyet Eric Holcomb indianai kormányzóval írtunk alá – ismertette Szijjártó Péter, aki szerint az egyezmény önmagán túlmutató jelentőséggel bír, mivel ezzel az egész magyar felsőoktatási rendszer erősödik.
Szijjártó Péter külügyminiszter éppen egy esztendeje írt alá Maryland állammal a McDaniel College budapesti iskolájának további működéséről szóló megállapodást. A külügyminiszter az aláíráskor azt mondta: a megállapodás azt bizonyítja, hogy a felsőoktatási törvényben előírt feltételek teljesen normálisak és teljesíthetők, nem veszélyeztetik a felsőoktatás szabadságát.
Nem tisztázódott azonban a CEU sorsa. A kormány még mindig vizsgálja, hogy a Soros György nevével fémjelzett Central European University (CEU) valóban folytat-e képzéseket a tengerentúlon, mivel annak az országnak a kormányától, amelyben az adott iskola anyaintézménye található, szükséges az egyetem magyarországi működését jóváhagyó és támogató nyilatkozat.
Ezzel együtt az egyetemnek az anyaországban is oktatási tevékenységet kell végeznie a magyar felsőoktatási törvény tavaly tavaszi módosítása értelmében. A vizsgálat lezárulásáig nem kötik meg a megállapodást a Soros György által alapított egyetemmel.
Az intézmény kapcsán Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt vezetője korábban úgy fogalmazott: a budapesti CEU esetében egy zavaros, átláthatatlan, előjogokat biztosító jogi forma jött létre, amelyről jogi vita folyik 1993 óta, és ezt mindenképpen meg kell szüntetni, az új törvény pedig ezt hivatott rendbe tenni.
Mint mondta, annak idején olyan speciális szabályokat, előjogokat alakítottak ki a CEU-ra vonatkozóan, amelyek más felsőoktatási intézményeknek – akár hazánkban működő külföldi, akár magyar egyetemeknek – nem járnak.
Balog Zoltán szerint egy helyen működő két intézményről beszélünk, és a kormány nem szeretné, ha a CEU ebben a formában működne tovább. – A Közép-európai Egyetem nem csupán egyszerű lefordítása a CEU-nak, hanem egy önálló, hazánkban bejegyzett, magyar akkreditációjú magánegyetem. Ha a CEU számára a törvény által előírt feltételek valamilyen okból nem teljesülnek, a Közép-európai Egyetem akkor is zavartalanul működhet tovább – jelentette ki Balog Zoltán.
Mint ismeretes, az Országgyűlés tavaly szeptemberben szavazott a felsőoktatásról szóló törvény módosításáról, mivel egyes magyarországi szabályokat 27 külföldi egyetem – köztük a „Soros-egyetem” – nem tartott be.
Az Oktatási Hivatal azzal emelt kifogást a CEU kapcsán, hogy nem rendelkezik Amerikában anyaintézménnyel. Az egyetem tavaly szeptember 8-án egyetértési megállapodást írt alá a Bard College-dzsal, egy New York Állam Oktatási Minisztériumánál bejegyzett felsőoktatási intézménnyel. A kormány jelenleg ezt a megállapodást vizsgálja.
Forrás: Magyar Idők
