Kártyajáték nyílt lapokkal

2022. január 28. 14:27 | Such Tamás

Mennyi minden köthető a kártyához. Elsősorban a játék. Ha penge vagy, sokat nyersz, ha rossz lapjaid vannak, megy a ház. Akár az asszony is. Lehet gyűjteni, cserélni, akár fizetni is vele – leginkább a bankkártyával. Pádi Zoltán igazi kincsként kezeli a mintegy 1200 paklis kártyagyűjteményét.

A minap a békéscsabai Pádi Zoltán, nyugalmazott matematika-fizika szakos középiskolai pedagógus mesélt a legszentebb hobbijáról, a kártyáról. (Régi ismeretségünkből fakadóan tegeződtünk.)

 

– Honnan ered a kártyaszereteted?

– Már egészen kiskoromban kanasztáztam a szüleimmel. Eleinte nem volt kedvenc kártyám, mert minden életszakaszomban más és más tetszett, gimnáziumban azonban már csak az ulti érdekelt. Nagyon fontosnak tartom a kártyázást, mert rendkívül sok képességet alakít.

 

– Póker?

– Nem szeretem, mert az inkább pszichológia.

 

– Pókerarc.

– Nem tetszik, hogy nem játsszuk ki a lapokat, és az a nyerő, akinél a legjobb kombináció van.

 

Pádi Zoltán kártyalógus – Fotó: behir.hu/Such Tamás

A kártyalógus kever – Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

– Amikor apám a barátaival ultizott, mindig tudta, hogy kinél, melyik lap van.

– Azt illik tudni. Amikor a 66-ozom vagy a Fekete macskázom a komputeren, mindig tudom, hogy kinél mi van.

 

– Mennyi esélyed van a számítógép ellen?

– A gép sosem játszik úgy, mint az ember.

 

– Mióta létezik a kártya?

– A kínaiak találták fel, akiktől átvették az arabok, tőlük pedig az európaiak; illetve a 14. században a velenceiek is hoztak már be keletről. Például a Visconti Tarot már akkoriban létezett, ami egy vagyonba került, mert minden egyes lapját kézzel festették. A tarot-val jósolnak is. (Kivételesen a kártyaasztalon van egy pakli.)

 

– Jósolsz nekem?

– Nem, mert nem értek hozzá, de nem is hiszek benne. Egyébként sokan keverik a tarotot a tarokkal, ami játékkártya.

 

– A magyar kártya legalább annyira magyar, mint a lecsó?

– A magyar kártyát a reformkorban feltehetően Schneider József, egy német nemzetiségű kártyafestő alkotta meg Pesten.

 

Pádi Zoltán kártyalógus – Fotó: behir.hu/Such Tamás

A tarot-ban a 13-as lap a halál – Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

– Mindig van egy külföldi labor.

– Előzménye, hogy a 19. század elején Schiller megírta Tell Vilmos című drámáját, amely akkor nagyon népszerű volt. Ez ötletet adott a kártyafestőknek.

 

– Tell Vilmos influenszer volt?

– Ha Schiller nem írta volna meg, akkor lehet, hogy Tell Vilmosról soha az életben nem hallunk semmit. Lehet, hogy nem is létezett.

 

– Mint Kinizsi Pál.

– Nos, a magyar kártyán piros, makk, zöld és tök színsor van, de egyébként az nem tök, hanem csengettyű – németül: schellen. A sorozatjel alapján eredetileg az egy echte német kártya, mivel hazánk a német kultúrához tartozik. Akkoriban még mindenhol egyéni műhelyekben készültek a lapok.

 

– Úri huncutság volt, mint a 14. században.

– A kártyakészítők egymás munkáit másolták, ha viszont újat találtak ki, akkor is az előzőkből jó néhány mintát átvettek. A magyar kártya ász lapjain évszakok vannak, és a királyok lovon ülnek.

 

Pádi Zoltán kártyalógus – Fotó: behir.hu/Such Tamás

A tarokk komplex ütésű kártyajáték – Fotó: behir.hu/Such Tamás

 

– Elvileg lovas nép vagyunk.

– Egyébként a megjelenést követő egy-két évtized elteltével szinte feledésbe merült ez a kártya. Majd a 19. század második felében, amikor is a nyomdatechnika rohamosan elkezdett fejlődni, már lehetőség volt a tömeggyártásra.

A 1800-as évek végén néhány kártyagyártó kiemelkedett. Ilyen volt többek között Piatnik Ferdinánd, aki Pesten született, majd elvette Anton Moser bécsi kártyafestő özvegyét. Azt követően a megörökölt bécsi műhelyt felfejlesztette, és egyre nagyobb mennyiségnem kezdte el gyártani a kártyákat – többek között a magyar kártyát is –; idővel a Monarchia szinte egyeduralkodóvá vált.

A magyar kártyát Piatnik Doppel-Deutsche néven készítetette és nagyon hamar sikeres lett.  Ez új játék szinte húsz év alatt kiszorította a korábban használt egyalakos német sorozatjelű kártyákat. De csak 1896 óta hívják hazánkban magyar kártyának. 

 

– Nagy zsugás volt az öreg. A játékszabályokat ki találta ki?

– Folyamatosan alakult. Például amikor valami unalmassá vált, akkor beújítottak egy szabályba.

 

Galéria

 

– Hány pakli magyar kártyád van?

– Százvalamennyi. A gyűjteményemben mind különböző.

 

– Mi a célod velük?

– Szeretném kiállítani őket, noha 1200 csomagot nehéz lenne. Azonkívül van német, francia sorozatjelű, latin, hagyományos/nem hagyományos – az utóbbiak általában csak egy sorozatot élnek meg. Emiatt a nem hagyományosak lényegesen értékesebbek.

 

– Egy gyűjtő nem fél, hogy kirabolják?

– Eredendően az a kérdés, hogy mit tekintünk a kártya értékének. A gyűjtőknek elsősorban a kártya eszmei értéke a fontosabb, amit a nemzetközi kereskedelemben jegyeznek. Más kérdés, hogy mennyit adnának érte.

 

– Úgy tudom, a festménytolvajoknak sincs semmi fogalmuk az ellopott képről.

– És nyilván érték alatt passzolja el, mert gyorsan kell neki a pénz. A legértékesebbek kártyapaklik hatszámjegyűek. De itt is – akárcsak a festményeknél – a tolvaj nem tudná az eredeti áron eladni. Kártyát nem érdemes lopni, mert azonnal lebukhat az ember, ugyanis nagyon szűk a gyűjtők köre.

Pádi Zoltán kártyalógus – Fotó: behir.hu/Such Tamás

További programok »

FEL