A húsvét a legrégibb keresztény ünnep, egyúttal a legjelentősebb is az egyházi ünnepek közül. A keresztény egyházak tanítása szerint Jézus kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
Nagypénteken Jézus Krisztus kereszthalálával kezdődik az eseménysorozat, vasárnap pedig a feltámadását ünnepeljük – mondta az M1 Ma reggel című műsorában Oláh Róbert, az MTA PPKE Fraknói Vilmos Római Kutatócsoportjának tagja. Az ünnep történeti gyökerei 325-ig vezethető vissza, amikor I. Konstantin római császár összehívja az I. niceai zsinatot – tette hozzá. Ez volt a keresztény egyház püspökei számára az első egyetemes tanácskozás. Itt egyeznek meg a húsvét időpontjáról is: amely a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnap lett. Így a húsvét még ma is mozgó ünnep – magyarázta.
1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette a Gregorián naptárat, amelynek elterjedése több évszázados folyamat volt. Az új naptár elfogadása, illetve elutasítása elsősorban ideológiai kérdés volt – emlékeztetett a kutató a műsorban. Az ortodox és a keresztény húsvét időpontja közötti különbségek a két naptárra (Julián és Gergely) vezethető vissza. Idén egy hét a különbség, a keleti világ jövő hét vasárnap, azaz április 8-án ünnepli a húsvétot.
Forrás: hirado.hu
