– Miért éppen Kétegyháza?
– Amikor két éve hazaköltöztem, rájöttem, hogy kinőttem a csabai lakótelepi lakásomat. És amivel foglalkozom, ahhoz tér, nyugalom kell; ezt Kétegyházán megtaláltam.
– Konkrétan mi ez a műfaj, amit képviselsz?
– Kabaré.
– Kabos László.
– Lehet, hogy valaha ő is énekelgetett egy zongorista mellett a bárokban, amely produkcióból később olyan színpadi, netán tévés kabaré lett, mint például Sas József és a többiek esetében. De Angliában, ahol kilenc évig éltem, a hotelek bárjában az ilyen előadók, akik illúziót keltve imitálnak egy sztárt, elfogadottak voltak. Körülbelül egy jó órán keresztül szórakoztatják a főleg idősebb korosztályt, akik közben bingóztak.
– Megnyugtattak a szépkorúak?
– Tetszett, hogy nyugalom volt, hogy figyeltek az előadóra.
– Miért pazarlod a tehetséged ilyen dolgokra?
– (háháhá) Miért pazarlom, mire?
– Az ilyen kvázi kordagyörgyös cuccokra… Bocsánat, szeretünk Gyuri bácsi!
– Itt nem erről van szó. Mert az, amit Korda, Komár, Aradszky és még sokan mások énekeltek, azok olyan dalok, amelyeket amerikai, olasz előadóktól vettek át és magyarosítottak.
– Amúgy egyre kordásabb a beszédhangod. Gondolom, ez olyan, mint a sportolóknál, amikor napi másfél órát edzenek és idővel átalakul a testtartásuk.
– Az orgánum és az artikuláció is változik. Kint megtetszettek Dean Martin swinges dalai. Megfogott a hozzá kapcsolódó elegancia, nyugalom, romantika, és főleg a hangja, azaz volt stílusa az ürgének. Majd onnantól kezdve elkezdtem ezekkel az énekesekkel foglalkozni. Eleinte nem is érdekelt Elvis, csak sokan a hajviseletem, meg a barkóm miatt, ami már fakul…
– Öregebb vagy, mint Elvis.
– Túléltem, igen. A külsőm alapján sokan azt gondolták, hogy a Rock ’n Roll megszállottja vagyok, miközben erről szó sincs. Közben egyre többen követelték rajtam Elvist. Majd miután ránéztem a király dalaira, egyre jobban megszerettem őket. Nehéz lekörözni őt.
– Csak rosszul végezte.
– Mint ahogy sokan mások. A Men in Black moziban azt mondják, hogy Elvis nem halt meg, csak elutazott valahova. Ő is alien volt, csak hazament. Idővel kint kialakult egy repertoárom, amely elég sok mindenkinek tetszett. Majd amikor hazajöttem, elkezdetem kutatni az akkori kor hazai ekvivalenseit: többek között Szécsi Pált, Koós Jánost, Aradszky Lászlót. Azt követően belőlük készítettem a műsoromat.
– Áll valaki mögötted?
– Nem, egyedül tolom. A Holdfény Produkció szárnyai alatt működöm, amely a saját cégem. Egyébként a tavalyi év legnagyobb tanulsága az volt, hogy ebben a műfajban csak pénzért történik minden, a tehetség szinte hatodlagos.
– Le kell fizetni a górékat?
– Sok-sok pénzt kell ölnöd abba, hogy minél többször megjelenj, s az emberek talán így majd elkezdenek rólad beszélni, megismernek.
– Hány projekted van?
– A Johnny Moonlight, illetve jelenleg formálódik egy banda is. Egy olyan kiadóval vagyok kapcsolatban, amely sok másodvonalbeli sztárt futtat. Csak annyi a kérésük, hogy készítsek egy saját dalokból álló anyagot; és mivel a koronavírus miatt nem tudok haknizni, így kifejezetten erre fókuszálok. S bizony muszáj bekerülnöm az országos médiába is, hogy ismert legyek.
– Amihez tudjuk, sok-sok kemény forint kell.
– A héten a Bochkor Show-ban maga Bochkor Gábor azt mondta, hogy „Nézzétek meg Johnny Moonlightot!”
– Eszem, (…) megáll!
– Csonka Pici pedig rávágta: „Johnny Moonlight, ja… hallottam a nevét valahol”. Ehhez hozzátartozik, hogy tavaly nyáron, egy mezőtúri mulatságon épp utánam lépett fel. De… nem vagyok annyira ismert.
– Micsoda?!! A Rózsában az egyik legszebb leány volt a barátnőd. 1990-ben a ti képetek volt a nőnapi cikk illusztrációja a Népújság címlapján.
– Igen, mert az anyukája volt az újság egyik fotósa.
– Visszatérve.
– Visszatérve, mihez?
– Mondjuk, Bochkorhoz. Nincs Amerikában más Johnny?
– Több is van, de Bochkor azt mondta, hogy „Nézzétek meg Johnny Moonlightot, aki magyar!”.
– Csabán van egy Araczki László énekes, akinek Aradszky Laci bácsi megengedte, hogy nyugodtan használhatja a nevét. Ez a tehetség.
– Ha valaki csinál egy jó dalt, amit esetleg más lenyúl, szerintem nincs akkora baj, mert utána úgyis ír még vagy ötvenet.
– Bochkor Show-n kívül milyen más országos produkcióban villantottál?
– Mondom, ha megegyezek a kiadóval, akkor szerepelhetek a Muzsika TV-ben, Zenebutik csatornán.
– Mi lesz, ha az új kiadó és a Holdfény széttépi Johnnyt?
– Ha nincs Moonlight, akkor lesz Stardust, azaz porrá esünk szét, de az is ugyanúgy csillog, mint a moonlight; a Rock ’n Roll útja azonban rögös és nagyon kemény, úgyhogy álljuk a megpróbáltatást.
Mindannyian csillogó porrá esünk szét...