A kis pólingok Izlandtól Kamcsatkáig az egész északi féltekén költenek. Az európai példányok tavaszi vonulásának két fontos állomáshelye van: az egyik Magyarország, a másik Hollandia. Hazánkban elsősorban a Tiszántúlon és kisebb mennyiségben a Kiskunságban állnak meg. A telet Afrikában, a tengerpartokon töltik, de akadnak olyan példányok is, melyek Európa délnyugati részén, vagy a Közel-Keleten telelnek.
A Tiszántúlon elsősorban a dél-alföldi régióban, például a kardoskúti Fehér-tónál állomásoznak. Itt a szokásosnál kicsit később, március 23-án figyelték meg a szakemberek az első kisebb csapatot, majd április 8-án már 227 példányt számoltak, s ez a mennyiség a következő napokban is megmaradt.
A madarak a Fehér-tavon éjszakáznak és napközben, a déli órákban inni is betérnek ide. Nappal a környező, rövidre legeltetett gyepeken sétálgatva szedegetik a különböző rovarokat. Azt még nem lehet tudni, hogy a 227-es egyedszám a vonulási csúcsot jelentette-e, vagy ez a mennyiség még tovább növekszik. Előfordul, hogy nyárra is itt marad néhány példány, melyek aztán a szeptember végi őszi vonuláskor hagyják el a térséget.
