Amikor Budapesten elkezdődött a megbetegedés a sajtó egy része tévesen csak „erős náthának” nevezte a járványt. Szeptemberben normális lefolyású influenzának tartották és néhány iskolát be is zártak. Egy hét múlva azonban iszonyatos mértékben tombolt a spanyolnátha. Mozikat, színházakat zártak be, rendezvények maradtak el.
Novemberben már tömeges megbetegedésekről és halálesetekről írtak a lapok. A betegség az életerős fiatal felnőtteket tizedelte leginkább.
A főváros közegészségügye felkészületlen volt a járvány kivédésére. Későn hoztak rendeleteket életbelépő karanténokról, fertőtlenítésekről. A főváros tisztiorvosi hivatala statisztikát készített, eszerint megbetegedett 31 797 ember, közülük 3019 meghalt.
Az Est című lap országos adatokra hivatkozva közölte, hogy 44 ezren haltak meg a járványban. A statisztikai hivatal kimutatása szerint, „az 5000 anyakönyvi kerületből ez csak 3500 kerület adatát foglalja magában, 1500 kerület anyaga nem érkezett meg.”
Az összeomló Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországáról nem voltak teljesen megbízható adatok. 1918-ban a becslések 50-60 ezer közé tették a járványban elhunyt magyarok számát.
1918 októberben Nyíregyházán, Egerben, Pécsett, Brassóban az iskolások közül 905-en dőltek ágynak, az iskolákat bezárták, ahogy a gyulai főgimnáziumot is.
Gyula októberi egészségügyi üléséről kiadott jegyzőkönyv szerint a vármegye tiszti főorvosa úgy fogalmazott: „a spanyolnátha egyáltalán nem veszélyes és súlyos betegség, mint ahogy azt a napilapok feltűntetik.” A járvány legpusztítóbb időszakáról a megyei adatok nem ismertek.
A Békésmegyei Közlönyből megtudható, hogy 1927 januárja és márciusa között ismét betört Csabára a spanyolnátha. A 43 szövődményes beteg közül 8 meghalt. Dr. Donner László főorvos azt jelentette, hogy a kórházban 13 beteget kezelnek.
Napjainkban az új koronavírus-járvány kórjával küzd a világ. Gyors terjedése „járványtörténeti rekord” – alig 3 hónap alatt világjárvány lett.
Gécs Béla
