A szervezet továbbá fontosnak tartja, hogy a felhasználóknak lehetőségük legyen bejelenteni a káros tartalmakat, ezért 2019 óta forródrót-szolgáltatást is működtetnek. Mindezzel kapcsolatban dr. Farkas Tamás adatvédelmi szakjogászt kerestem meg.
– Akár a szomszédom is feljelenthet, mert számára „káros tartalmú” képeket posztolok a gyerekről? Mondjuk olyanról már hallottam, hogy egy 12 éves kislány folyton megosztja a pózolós, fürdőruhás képeit – nem is sejtve, hogy ezzel akár veszélybe is sodorhatja önmagát.
– A gyermekek fejlődő személyiségük és kiszolgáltatott helyzetükből adódóan különleges jogi védelemben részesíti a magyar jogrend is. A gyermekről készült képek internetre történő feltöltése kiszámíthatatlan következményekkel is járhat rájuk nézve. A felelősség első szintje annál a személynél van, aki készíti a képeket. Az ember képmása alapvetően jogi védelem alatt áll és csak kivételes esetekben lehet az adott személy vagy törvényes képviselőjének tudtával, illetve hozzájárulásával képet készíteni valakiről. Ilyen tipikus kivétel egy rendezvényen a „tömeg” fotózása.
A következő felelősségi szint, aki feltölti, nyilvánosságra hozza a képeket. A képek ilyen célú felhasználása a gyermek helyett, a szülő vagy törvényes képviselő felelős döntésén kell alapulnia. Ha valaki más – egy buliban a társaság tagja, vagy családi fotózást végző fotós – dönt helyettük, akkor az nagy valószínűséggel jogszerűtlen és felelőséget kell vállalni ezért.
Újabb felelőségi szint, aki a jogszerűen nyilvánosságra hozott képet kárt okozva használja fel. A gyakorlati esetek azt mutatják, hogy a kárt, amit a fényképek okoztak hamarabb lehet érzékelni, elszenvedni, mint a felelőst megtalálni és felelőségre vonni. Az internet nem felejt és mielőtt megnyomjuk az „enter” gombot, fontos mérlegelni, hogy mit rakunk ki.
Ezt követően dr. Farkas Tamásnak elmondtam, emlékszem, évekkel ezelőtt hír volt, hogy fiatal amerikai felnőttek perelték be a szüleiket, amiért a beleegyezésük nélkül több száz gyerekkori fotót töltöttek fel róluk a Facebookra. Majd a következő kéréseket tettem fel:
– Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen „ügy” ún. peres szakaszba kerüljön? Egy rossz gyerek-szülő kapcsolat? Esetleg a gyermek „aranyásó”, azaz leakarja „húzni” a szüleit? Magyarországon volt már ilyen esetben per?
– Az USA jogrendjének logikája más, mint az európai. Kevésbé szabályoznak és mennek bele aprólékosan a részletekbe a jogszabályok. Ezt a konkrét esetek bírósági döntésein keresztül teszik meg. Magad dönthetsz arról, hogy mennyi felelőséget vállalsz fel, de amikor ezt egy kárvallott számonkéri rajtad, akkor „fizetned” kell a tetteid következményeiért.
A gyerekkori képek nyilvánosságra hozatala, felhasználása utáni perek általában azt a helyzetet jelzik, hogy a felnőttkorba lépet gyermek nem fogadja el, nincs megelégedve a szülő korábbi döntésével és elszámoltatja emiatt. Magyarországon ritkák az ilyen esetek és kevésbé kapnak nyilvánosságot.
